Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-19 / 112. szám

n •• „¿4L M4nHn(Aiiiiim Mah«-»i« Pengäben fizethet« olcsó penzió ár. Hideg, meleg rlz, kózponti lütés Dr. liorvain SZallälUnUni, WlllaiSH. Ml.kilünó magyar konvha, k3zpon|i fekvés közvetlen a tenger partján líazüelem a szegedi paprika elsőbbségért Nózzdszólás a poprikaszdvelsea felentésOiez Irta VARADI GÉZA felső kereskedelmi iskolai tanár (Miskolc) A Saegedi Paprikaszövetség május 1-én tette «melyért cserébe méltán elvárhatja, hogy e téren közzé a fűszerpaprika-termelésre, a paprika-rra- elsőbbségét és fensőbbségét hivatalosan is elisdeletre és az esetleg létesítendő paprika-értékesítő merjék. Kifejezésre juttatta e gondolatot a papri Mővctkezetre vonatkonó tájékoztató jelentését Eb- 1 .«háWfi«» Ande.kAhen összeből megtudjuk, hogy dr. Újhelyi Andor földmivelésügyi miniszteri tanácsos a legbehatóbb tárgyalás után megállapította, hogy a termelök túlnyomó résae a Paprika rendelet fenntartását és az értékesítés szabályozását kívánja. A Paprikarendelet kiadására a mai kivételcsen bonyolult exportnehézségek miatt volt szükség. Előnye, hogy niegállapitja az őstermelői kizárólagos jogosultságot, megakadályozza a túltermelést, amivel jótékony hatást gyakorol a jobb árak kialakulására — Hátránya, hogy Szeged érdekeit bizonyos mértékben mellőzi, amennyiben a szegedi és as ujabb keletű paprikát termeli vidékek termeivényel kőzőtt különbséget nem iM»er s igy ezeket a nagyhírű szegedi édesnemes eíemege paprikával — «mely évszázados malijánál fogva a tokaji borhoz hasonlóan külKnlege» védelmet és oltalmat igényelne — teljesen egyenértékűnek és aBonosnak ismeri el. A paprika rendelet említett hiányossága miatt az a lehetetlen helyzet állott elő, hogy például a kalocsai körzet legutolsó falucskájában termelt és természetesen saegedi mádra kikészített úgynevezett „édesnemes" paprika az exportban a szegedi paprikával azonos jellegű „magyar" paprikának minősíttetik, ami Szeged paprika termelésének és kereskedelmének visszaszorítását és végeredményében leromlásét jelenti. Ez állításom alátámasztására és igazolására most elvewtem az olvasót néhány percre Bécsbe, ahol megállunk egy jobb könyvesbolt kirakata előtt. Rögtön megpillantunk ott egy széltében elterjedt tudományos értékű könyvet, eime ez: AND RE E-H EID ERICH-SI EGE R: „Geographie des Welthandels" (A világkereskedelem földrajza), Verlag von L. W. Seidel & Sofan in Wien, 1926 I. Bánd, amelynek 394. oldalán a következő épületes soroik olvashatók: „Der ungarische Gartenbau líefert besonders Paprika, (Umgebung von Szegedin tmd Kalocsa)^ Mittelpankt des nngaríschen Paprlkahsndels ist K a 1 o e s a." (A magyar konyhakertészet különlegessége Szeged és Kalocsa környékén a paprika; — a magyar papríkakere'kedelem k ősé pp ontja — Kalocsa.) E szinte megdöbbentő és megrendítő Idézetből látható, hogy hova vezetett a mult közönyössége. Csökkenteti« Szeged jelentőségét a paprikiren deletnek a szegedi és a kalocsai fűszerpaprikatermelő szövetségek megalakulására vonatkozó intézkedése is, mondván ez a következőket; „A szövetségek alakuló közgyűléseit Budapesten kell megtartani.'" Sérelmes volt a rendelkezés, mert fűszerpaprika-termelésűnk és külkereskedelmünk éppen Szegedről, e kis magyar Föníciából, indult ki több, mint négyszáz évvel ezelőtt. Hevesvármegye gazdasági viszonyait tanulmányozva, megállapítható, hogy Bakócz Tamás esztergomi hercegprímásnak egri érsek korából fennmaradt konyhakerti feljegyzései szerint 1496—98-ban paprikát is termeltetett, melyet annakidején az akkor már igen nagy hírben állott szegedi hajósok hoztak Kelet bűbájos tkjairól a Balkán népeitől Szeged népe ötődfél<<záz éve fejleszti, tökéletesiti, nemesíti a pspríka termeWatt és kikészítését. kakérdés országos szabályozása érdekében össze1 hívott legelső nagy paprikaértekezlet is, amelye« J éppen ezért 1913 junius 1-én Szegeden tartottak meg. Vizsgáljuk meg ezekután, mit látunk a kalocsai paprikatermelés múltjában? i A kalocsai paprikakörzetben 30—25 érvel eaelőtt kezdtek csak a paprika termelésével komolyabban foglalkozni. Azelőtt bátyai és fajszi lakosok házilag termesztették, rendszeres kereskedést űztek vele. Utóbb Foktő, Úszód, Miske, Érsekcsa| nád, Ba ja szenti stván és Bogyiszló községek kapcsolódtak termelésébe Mig a világháború előtt és I alatt Szeged 8—7 eier holdon termelt, addig Kalocsa négy-ötszázon, amely adatok világosan igazolják, hogy Kalocsa <iz utolsó pár évtizedben kezdte a paprika termelését erőltetni. Igazolja e megállapítást a kalocsai Paprikakisérleti és Vegyvizsgáló állomás kimu'a, tása is. Ebből megtudjuk, hogy a „szegedi mód"-ra kikészített „édesnemes" paprika Kalocsán 1919-ig teljesen ismeretlen volt; csak az 1919—20. termelési időszakban készítettek a minősítés alá került t912 q-ból 69 kg. (0.69 q) „édesnemes"-t, ami az összminősitett mennyiség alig 0.01 százalékát tette ki. Ma azonban már az „édesnemes" Kalocsán a termelés több, mint 50 százalékát eredményezi, amely — mint láthattuk — Szeged elhomályositá«Ara én végeredményben romlására fog vezetni. Visszatérve a Szegedi Paprikaszövetség jelentésére, megtudjuk abból, hogy zárolt területen belül legfeljebb 10 holdig legyen paprikatermelési engedély kiadható; ugyanígy határozott már február 9-én dr. Hunyadi-Vass Gergely országgyűlési képviselő elnöklete alatt a Szegedi Gazdasági Egyesület. Szerintem a szegedi zárolt területen belül ez a korlátozás méltánytalan lenne, mert a szegedi népé az elsőbbség, amelynek ötletessége és leleményessége tette naggyá a paprikatermelést. Ezzel szemben az ujabb telepítések (Kalocsa, Nagymágocs), melyek a világháború folyamán akkor, a nagy fűszerhiányból fakadó szükségszerűségből és konjunkturális előnyök kiaknázásábó' létesültek, inkább elviselhetik a javasolt leépítést. A paprikaszövetség még egyebekben felhatalmazást kér a földművelési minisztertől, hogy a kalocsai paprika csak a Szövetség hozzájárulásával legyen Szegedre — kivételes esetekben — behozható. E kívánság teljesen indokolt és jogos, de azt kiegészíteni vélém annak a kimondásával is, hogy csak félgyártmányra adassék meg a behozatali engedély, amelynek „szegedi mód"-ra történendő kikészítése és Őrlé9e valóban Szegeden történjék. Általában az .édesnemes" paprikának „szegedi mód"-na másutt (Szeged területén kívül) történő kikészítése és őrlése fokozatosan beszüntetendő; ebből következik, hogy a „szegedi mód"-ra készített „édesnemes" paprika előállítását kizárólag Szeged részére kell fenntartani és biztosítani. Áttérve a paprikaszövetségnek a paprika értékesítésére vonatkozó közleményére, ebben a kővetkezőket olvashatjuk: „...Dr. Újhelyi Andor miniszteri tanácsos megállapította, hogy Szeged egyes körzeteiben szándékos félrevezetés folyt, a már életbeléptetett rendelet megszüntetése és az értékesítés szabályozásának meghiúsítása érdekében." A paprikarendeletről az előzőkben márkimntattam, hogy annak egyes rendelkezései Szeged javára igen előnyösen kiaknázhatók; — ezzel szemben viszont kifogásolható, hogy a rendelet S. szakaszának 1. bekezdése alapján is (akik évszázadok óta őstermelők) csak a földművelési miniszter engedélyével termelhetnek paprikát. A szegedi önérzetet e mélyen sértő rendelkezést olykép gondolnám módosítani, hogy az igazolt paprika őstermelők termelési szándékukat egyszerűen bejelenteni tartozzanak, amelynek megtörténte után részükre az engedély kiszolgáltatandó. A* értékesítő szövetkezetek megalakítása nagy óvatosságot igényel. Utalok a külföldön felállított állami borházakra, amelyek létesítését a hazai borok jobb értékesítése reményében szorgalmazták. A legnehezebb, a legdicséretreméltóbb szándék vetette felszínre e gondolatot. Az eredmény ismeretes: óriási ráfizetés az állam részéről. Az imént elmondottakban igyekeztem a szegedi paprika jóhirnevéhez fűződő és a paprikaszövetség jelentéséhez kapcsolódó elgondolásaimat megtenni. Mindezekben kötelezett erre a szegedi paprika nagy múltja és harmincéves, Szegedhez fűződő tevékenységem, ezenfelül a hálás visszaemlékezés érzete Szeged nagy fiai: elsősorban Pálffy János iránt, aki 75 évvel ezelőtt aa „édesnemes" paprika kikészítéséinek módját fedezte fel; — Pálfy Dániel iránt, aki nagyszerű kereskedelmi érzékével Amerikát és a Nyugatot ismertette meg a szegedi paprikával; — Csonka Ferenc volt főreáliskola! tanár iránt, aki 60 évvel ezelőtt állt az akkor megnyílt szegedvárosi paprika-vegyvizsgáló intézet élére és akinek nagyértékü támogatásával adtam ki 80 évvel ezelőtt „A szegedi paprika és a szegedi paprika-kereskedelem," majd utóbb a „Der Szegeder Paprika und der Szegeder Paprikahandel" cimö szakmunkát. E kiváló férfiak a sziegedi fűszerpaprika világraszóló hírnevének megteremtése érdekében mindenüket odaajándékozták a drága Édesanya, Szeged boldogulása érdekében: szivüket, lelküket, tudásuk kincsestárát és még ezenfelül egy tartalmas és értékes élet gazdag tapasztalatait. Szeged uj nemzedéke .számára ez a mostani hetvenöt, ötven és harmincas gazdasági évforduló azt az örökséget jelentse, amelynek kegyeletes ápolása és továbbfejlesztése a késői utódok számára követendő példát mutasson. Szeqediek találkozó Helye az István Király szálloda Ä Nyugati pályaudvar mellett) — Telefon (Interurbán) 309—48., 294—84. — Sürgönyoün; HOTBLKTT. Sxobdinlf dröi méraéKelíUU. E lapra hivatkozók S0«* engedményt kaptuk. KHzpontl lUlés, folyó hideg-meleg vis, Ilit, teletoooa taobAk. Telfea komfort. > A szállodában étterem, kávéház ét american bar L