Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-19 / 112. szám

n •• „¿4L M4nHn(Aiiiiim Mah«-»i« Pengäben fizethet« olcsó penzió ár. Hideg, meleg rlz, kózponti lütés Dr. liorvain SZallälUnUni, WlllaiSH. Ml.kilünó magyar konvha, k3zpon|i fekvés közvetlen a tenger partján líazüelem a szegedi paprika elsőbbségért Nózzdszólás a poprikaszdvelsea felentésOiez Irta VARADI GÉZA felső kereskedelmi iskolai tanár (Miskolc) A Saegedi Paprikaszövetség május 1-én tette «melyért cserébe méltán elvárhatja, hogy e téren közzé a fűszerpaprika-termelésre, a paprika-rra- elsőbbségét és fensőbbségét hivatalosan is elis­deletre és az esetleg létesítendő paprika-értékesítő merjék. Kifejezésre juttatta e gondolatot a papri Mővctkezetre vonatkonó tájékoztató jelentését Eb- 1 .«háWfi«» Ande.kAhen össze­ből megtudjuk, hogy dr. Újhelyi Andor földmive­lésügyi miniszteri tanácsos a legbehatóbb tárgya­lás után megállapította, hogy a termelök túlnyomó résae a Paprika rendelet fenntartását és az értéke­sítés szabályozását kívánja. A Paprikarendelet kiadására a mai kivételcsen bonyolult exportnehézségek miatt volt szükség. Előnye, hogy niegállapitja az őstermelői kizáró­lagos jogosultságot, megakadályozza a túlterme­lést, amivel jótékony hatást gyakorol a jobb árak kialakulására — Hátránya, hogy Szeged érdekeit bizonyos mértékben mellőzi, amennyiben a szegedi és as ujabb keletű paprikát termeli vidékek termeivényel kőzőtt különbséget nem iM»er s igy ezeket a nagyhírű szegedi édes­nemes eíemege paprikával — «mely évszázados malijánál fogva a tokaji borhoz hasonlóan külKn­lege» védelmet és oltalmat igényelne — teljesen egyenértékűnek és aBonosnak ismeri el. A paprika rendelet említett hiányossága miatt az a lehetetlen helyzet állott elő, hogy például a ka­locsai körzet legutolsó falucskájában termelt és természetesen saegedi mádra kikészített úgyneve­zett „édesnemes" paprika az exportban a szegedi paprikával azonos jellegű „magyar" paprikának minősíttetik, ami Szeged paprika termelésének és kereskedelmének visszaszorítását és végeredmé­nyében leromlásét jelenti. Ez állításom alátámasztására és igazolására most elvewtem az olvasót néhány percre Bécsbe, ahol megállunk egy jobb könyvesbolt kirakata előtt. Rögtön megpillantunk ott egy széltében el­terjedt tudományos értékű könyvet, eime ez: AND RE E-H EID ERICH-SI EGE R: „Geographie des Welthandels" (A világkereskedelem földrajza), Verlag von L. W. Seidel & Sofan in Wien, 1926 I. Bánd, amelynek 394. oldalán a következő épületes soroik olvashatók: „Der ungarische Gartenbau líe­fert besonders Paprika, (Umgebung von Szegedin tmd Kalocsa)^ Mittelpankt des nngaríschen Paprl­kahsndels ist K a 1 o e s a." (A magyar konyhaker­tészet különlegessége Szeged és Kalocsa környé­kén a paprika; — a magyar papríkakere'kedelem k ősé pp ontja — Kalocsa.) E szinte megdöbbentő és megrendítő Idézetből látható, hogy hova vezetett a mult közönyössége. Csökkenteti« Szeged jelentőségét a paprikiren deletnek a szegedi és a kalocsai fűszerpaprikater­melő szövetségek megalakulására vonatkozó in­tézkedése is, mondván ez a következőket; „A szö­vetségek alakuló közgyűléseit Budapesten kell megtartani.'" Sérelmes volt a rendelkezés, mert fűszerpapri­ka-termelésűnk és külkereskedelmünk éppen Sze­gedről, e kis magyar Föníciából, indult ki több, mint négyszáz évvel ezelőtt. Hevesvármegye gaz­dasági viszonyait tanulmányozva, megállapítható, hogy Bakócz Tamás esztergomi hercegprímásnak egri érsek korából fennmaradt konyhakerti fel­jegyzései szerint 1496—98-ban paprikát is termel­tetett, melyet annakidején az akkor már igen nagy hírben állott szegedi hajósok hoztak Kelet bűbájos tkjairól a Balkán népeitől Szeged népe ötődfél<<záz éve fejleszti, tökéletesiti, nemesíti a pspríka terme­Watt és kikészítését. kakérdés országos szabályozása érdekében össze­1 hívott legelső nagy paprikaértekezlet is, amelye« J éppen ezért 1913 junius 1-én Szegeden tartottak meg. Vizsgáljuk meg ezekután, mit látunk a kalocsai paprikatermelés múltjában? i A kalocsai paprikakörzetben 30—25 érvel ea­előtt kezdtek csak a paprika termelésével komo­lyabban foglalkozni. Azelőtt bátyai és fajszi lako­sok házilag termesztették, rendszeres kereskedést űztek vele. Utóbb Foktő, Úszód, Miske, Érsekcsa­| nád, Ba ja szenti stván és Bogyiszló községek kap­csolódtak termelésébe Mig a világháború előtt és I alatt Szeged 8—7 eier holdon termelt, addig Kalocsa négy-ötszázon, amely adatok világosan igazolják, hogy Kalocsa <iz utolsó pár évtizedben kezdte a paprika termelé­sét erőltetni. Igazolja e megállapítást a kalocsai Paprikakisérleti és Vegyvizsgáló állomás kimu'a­, tása is. Ebből megtudjuk, hogy a „szegedi mód"-ra kikészített „édesnemes" paprika Kalocsán 1919-ig teljesen ismeretlen volt; csak az 1919—20. terme­lési időszakban készítettek a minősítés alá került t912 q-ból 69 kg. (0.69 q) „édesnemes"-t, ami az összminősitett mennyiség alig 0.01 százalékát tette ki. Ma azonban már az „édesnemes" Kalocsán a termelés több, mint 50 százalékát eredményezi, amely — mint láthattuk — Szeged elhomályositá­«Ara én végeredményben romlására fog vezetni. Visszatérve a Szegedi Paprikaszövetség jelenté­sére, megtudjuk abból, hogy zárolt területen belül legfeljebb 10 holdig legyen paprikatermelési en­gedély kiadható; ugyanígy határozott már február 9-én dr. Hunyadi-Vass Gergely országgyűlési kép­viselő elnöklete alatt a Szegedi Gazdasági Egyesü­let. Szerintem a szegedi zárolt területen belül ez a korlátozás méltánytalan lenne, mert a szegedi népé az elsőbbség, amelynek ötle­tessége és leleményessége tette naggyá a paprika­termelést. Ezzel szemben az ujabb telepítések (Ka­locsa, Nagymágocs), melyek a világháború folya­mán akkor, a nagy fűszerhiányból fakadó szük­ségszerűségből és konjunkturális előnyök kiakná­zásábó' létesültek, inkább elviselhetik a javasolt leépítést. A paprikaszövetség még egyebekben felhatal­mazást kér a földművelési minisztertől, hogy a kalocsai paprika csak a Szövetség hozzájárulásá­val legyen Szegedre — kivételes esetekben — be­hozható. E kívánság teljesen indokolt és jogos, de azt kiegészíteni vélém annak a kimondásával is, hogy csak félgyártmányra adassék meg a behoza­tali engedély, amelynek „szegedi mód"-ra törté­nendő kikészítése és Őrlé9e valóban Szegeden tör­ténjék. Általában az .édesnemes" paprikának „szegedi mód"-na másutt (Szeged területén kí­vül) történő kikészítése és őrlése fokozatosan be­szüntetendő; ebből következik, hogy a „szegedi mód"-ra készített „édesnemes" paprika előállítá­sát kizárólag Szeged részére kell fenntar­tani és biztosítani. Áttérve a paprikaszövetségnek a paprika értéke­sítésére vonatkozó közleményére, ebben a kővet­kezőket olvashatjuk: „...Dr. Újhelyi Andor mi­niszteri tanácsos megállapította, hogy Szeged egyes körzeteiben szándékos félrevezetés folyt, a már életbeléptetett rendelet megszüntetése és az értékesítés szabályozásának meghiúsítása érde­kében." A paprikarendeletről az előzőkben márkimntat­tam, hogy annak egyes rendelkezései Szeged javá­ra igen előnyösen kiaknázhatók; — ezzel szemben viszont kifogásolható, hogy a rendelet S. szaka­szának 1. bekezdése alapján is (akik évszázadok óta őstermelők) csak a földművelési miniszter engedélyével termelhetnek paprikát. A szegedi önérzetet e mélyen sértő rendelkezést oly­kép gondolnám módosítani, hogy az igazolt pap­rika őstermelők termelési szándékukat egyszerűen bejelenteni tartozzanak, amelynek megtörténte után részükre az engedély kiszolgáltatandó. A* értékesítő szövetkezetek megalakí­tása nagy óvatosságot igényel. Utalok a külföldön felállított állami borházakra, amelyek létesítését a hazai borok jobb értékesíté­se reményében szorgalmazták. A legnehezebb, a legdicséretreméltóbb szándék vetette felszínre e gondolatot. Az eredmény ismeretes: óriási ráfize­tés az állam részéről. Az imént elmondottakban igyekeztem a szegedi paprika jóhirnevéhez fűződő és a paprikaszövet­ség jelentéséhez kapcsolódó elgondolásaimat meg­tenni. Mindezekben kötelezett erre a szegedi pap­rika nagy múltja és harmincéves, Szegedhez fű­ződő tevékenységem, ezenfelül a hálás visszaem­lékezés érzete Szeged nagy fiai: elsősorban Pálffy János iránt, aki 75 évvel ezelőtt aa „édesnemes" paprika kikészítéséinek módját fe­dezte fel; — Pálfy Dániel iránt, aki nagyszerű kereskedelmi érzékével Amerikát és a Nyugatot ismertette meg a szegedi paprikával; — Csonka Ferenc volt főreáliskola! tanár iránt, aki 60 év­vel ezelőtt állt az akkor megnyílt szegedvárosi paprika-vegyvizsgáló intézet élére és akinek nagyértékü támogatásával adtam ki 80 évvel ez­előtt „A szegedi paprika és a szegedi paprika-ke­reskedelem," majd utóbb a „Der Szegeder Papri­ka und der Szegeder Paprikahandel" cimö szak­munkát. E kiváló férfiak a sziegedi fűszerpaprika világraszóló hírnevének megteremtése érdekében mindenüket odaajándékozták a drága Édesanya, Szeged boldogulása érdekében: szivüket, lelküket, tudásuk kincsestárát és még ezenfelül egy tartal­mas és értékes élet gazdag tapasztalatait. Szeged uj nemzedéke .számára ez a mostani het­venöt, ötven és harmincas gazdasági évforduló azt az örökséget jelentse, amelynek kegyeletes ápolása és továbbfejlesztése a késői utódok szá­mára követendő példát mutasson. Szeqediek találkozó Helye az István Király szálloda Ä Nyugati pályaudvar mellett) — Telefon (Interurbán) 309—48., 294—84. — Sürgönyoün; HOTBLKTT. Sxobdinlf dröi méraéKelíUU. E lapra hivatkozók S0«* engedményt kaptuk. KHzpontl lUlés, folyó hideg-meleg vis, Ilit, teletoooa taobAk. Telfea komfort. > A szállodában étterem, kávéház ét american bar L

Next

/
Thumbnails
Contents