Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-19 / 112. szám

15» DÉLMAGYAR OR SZAG T935 május 19. ABESSZÍNIA Irla TONELLI SÁNDOR Címnek ezt is adhattam volna: ..Az olaszok fájó emlékei." Ila ugyanis valaki a nagy há­ború előtti esztendőkben az olaszok előtt vala­mi nagyon kellemetlent akart mondani, elég volt, ha Ahessziniára emlékeztette őket. Azóta a világháború a maga vérzivatarával sok min­den megelőzően történt esemény emlékezetét elsöpörte, Olaszország Európában elérte irre­denta-álmainak teljesedését, mégis Abesszínia megmaradt egy olyan kellemetlen emléknek, amelyről legszívesebben nem beszéltek Olasz­országiban. És azt hiszem, nem messze járok a . valóságtól, ha azt tételezem fel, hogy negyven ! esztendő óta él az olasz politikusok és katonák j körében a reménykedés, hogy valamikor mód­jukban lesz az Abessziniában elszenvedett csorbát kiköszörülni. A mai Abessziniáról irni nem akarok. Igen jó és alapos ismertetések találhatók róla a lexi­konokban, azonfelül 3—4 hónap óta, mióta az olasz-abessziniai konfliktus ismét kiélesedett, majd minden újság kötelességének tartotta, hogy hosszabb- rövidebb cikkekben ismertesse j a négusnak, „Juda oroszlánjának" birodalmát, j Afrikának jóformán egyetlen független orszá- ' gát, amely mindezideig meg tudta óvni terüle- i tét a koloniális hatalmak hóditó törekvéseível . szemben. Ehelyett inkább a negyven esztendő előtti eseményekre megyek vissza, amelyek már csak homályos visszaemlékezés gyanánt szerepelnek az idősebb újságolvasók emlékeze­tében. Pedig, ami akkor történt, szenzáció volt. Amit senki sem tudott és senki sem mert el­képzelni, első esetben megtörtént: egy hóditó európai hatalom tökéletes vereséget szenvedett a színesekkel vívott háborújában és ho<szu esztendőkre kénytelen volt lemondani minden­nemű terjeszkedési törekvéseiről. A negyven j esztendő előtti abesszíniai kaland tulajdonkép- : pen ugy kezdődött, hogy Franciaország 18R1- I ben meglepetésszerűen kiterjesztette a protek- i torátusát Tuniszra, amelynek megszerzésére Olaszország is törekedett. Jogcíme erre Olasz­országnak az lett volna, hogy Tunisz fehér la kosságának legnagyobb részét olaszok tették, szemben feküdt Olaszország nagy déli szige­tével, Szicíliával s a mai Tuniszhoz fűződtek a felélesztett római hagyományok legnagyobb emlékei: a tuniszi tengerparton állottak Kar­thágó romjai, amelyek minden olaszban a ró­mai ősök világuralmának emlékeit idéztek lel. Az olasz közvélemény, amely legszebb reme nyeitől látta megfosztva magát, elégtételt* kö­vetelt s a kormány, hogy másfelé terelje a köz­figyelmet, a Vörös tenger partján kezdett hó­dító tervekkel foglalkozni. Ekkortájban a Vö­rös tengernek Abesszínia előtt fekvő partvidé­ke volt az egyetlen része Afrikának, ahol az európai hatalmak még nem vetették meg a lá­bukat. Olaszország erre a területre irányozta a tekintetét. 18Sö-ben alosz hadihajók jeieutek meg Massaua kikötője előtt, amely a mai Erittea tartomány székhelye, csapatokat szál­lítottak partra cs kitűzték az olasz lobogót a vályogból épüli vár ormára. Azután iritgmlul­tak befelé azzal a kimondott céllal, hogy egész Ahe^-zir v ta kiterjesztik az o.as/ prolik •"¿rá tust. Két esztendő múlva azonba-. n-nu várt meglepetés érte őket: János négus egyik slki­rálya, ras Alula, egy ötszáz főből álló olasz kü­lönítményt pogalinál körülkerített és felkon­colt. A komoly és nagy háború elkerülhetetlen­nek látszott. A következő évben azonban János négus a dervisek ellen viselt háborújában el­eseit és utóda. Merielik négus, aki erőszakkal ragadta magához a hatalmat, békét ajánlott Olaszországnak. Elismerte Olaszországnak a tengerpartra vonatkozó .jogait és átengedte ne- i ki Tigré tartományt, abban a reménységben, hogy igy meg tud birkózni a neki hódolni nem skaró törzsfőnökökkel. Ez a békeszerződés lett a későbbi háborúnak kútforrása. A békeokmányt két különböző nyel­vű. de á 11 it ól a g tel jesen egyező szövegű p<;l dánvban állították ki. Az abesszin szövegben i az voll, hogy Abesszínia Olaszországgal kép­viseltetheti magát az európai hatal­maknál, az olasz okmány ellenben ugy volt megszövegezve, hogy Abesszínia Olaszország­gal tartozik magát képviseltetni s ezt az olasz kormány ugy magyarázta, hogy ' ezzel a négus tulajdonképpen olasz protektorá­; tus alá helyezte magát. Áruig Menelik a töb­bi törzsfőnökök leverésével volt elfoglalva, nem látta célszerűnek a kérdés feszegetését, mikor azonban odahaza rendbejött, közvetlen tárgya­I lásokat kezdett egyes európai államokkal, el­i sősorban Franciaországgal. Az olasz kormány j állítólagos jogaira való hivatkozással tiltako­zott, a négus ellenben kijelentette, hogy neki esze-ágában sem volt országa függetlenségéről lemondani. Hivatkozott a békeokmány abesszin példányára és azt állította, hogy Antonelli gróf, aki Olaszország nevében a békét megkö­tötte, egyszerűen hamisított, mikor az olasz példányt a megállapodástól eltérően szö­vegezte meg. ! így tört ki 1893-ben az olasz-abessziniai há­j ború, amely egy cseppet sem bizonyult alkal­' masnak arra, hogy az olasz fegyverek dicsősé­! gát őregbitse. Az olasz hadvezetőség nagyo i le­j becsülte a vele szemben álló ellenfél erejét, va­lósággal azt tételezte fel, hogy afrikai vadak­kal áll szemben, akik néhány' ágyulövésre szétszaladnak az európai módón felszerelt csa­patok elől. Ehelyett mindjárt az első összecsa­pásnál, 1895 november 7-én Amba-Alagi mellett vereséget szenvedtek. Néhánv hét­tel később Makalénál egy olasz különít­ményt Menelik teljesen bekerített és csók fegyverlerakás feltétele mellett engedte a legyőzötteket elvonulni. Az olasz kormány ugy j érezte, hogy győzelemre. ínég pedig nágv és el­; határozó győzelemre van szüksége, hogy i fel­j zudult közvéleményt kibékítse. Ujabb csapalo­! kat szállított Afrikába és Erilrea kormányzó ját, Baratieri tábornokot előnyomulásra utasí­totta. Az előnyomulás a következő év elején meg is történt, de katasztrófával végződött. 1890 március 1. fekete, napja az olasz koloniá­lis politikának. Aduánál az olasz sereg tökéle­tes vereséget szenvedett. Két tábornok, D-abor­mida és Árimondi, ötezer emberrel együtt el­esett, másik ötezer ember, Albertone tábornok­kal, fogságba került, a sereg többi része pedig fejveszteit futásban keresett menekülést, öt­ven ágyú és tömérdek hadiszer került a győz­tes Menelik hatalmába, Hiába mozdították cl Baratieri tábornokot a főparancsnokságtól, utódára. Baldissera tábornokra már csak n/ a feladat hárulhatott, hogy a tergei paiton reor ganizálja a szétesett csapatkötelékeket. Olasz ország a tényleges birtokállomány alapján kö­tötte meg a békét Abessziniával és ettölfogva negyven esztendőn keresztül lemondott a Vö­rös tenger nyugati partján minden hódító po­litikáról. Az olaszok az aduai szörnyű vereség útin a franciákat gyanúsították cs valószínűleg nem is egészen alaptalanul, hogy az ő kezük volt i ! I bent a játékban cs a franciák voltak azok, akik ! Dzsibuíin keresztül Menelikct hadiszerekkel j segítették. Ailitólag a francia katonai misszió látta el Menelik vezérkarát igen hasznavehető és értékesíthető tanácsokkal is. A franciáknak erre mindenesetre megvolt az okuk, mert aTu t.ísz okkupálása miatt háborgó közvélemény nyomása alatt az olasz kormány a központi hatalmak felé orientálódott és beevezett a hár­masszövetség révébe. Ami Afrikában történt, csük egyik fejezete volt az európai hatalmak u j csoportosulásának. Ma Olaszország ismét szembenáll Abe?>zi­níával. A konfliktus kisebb határincidensekkel kezdődött és fokról-fokra elmérgesedett. Olasz­írszng elégtételt követel az abesszíniai részről történt ha társéi lésekért és megtagadás eseten megtorlást helyez kilátásba. Abesszínia azt ja­vasolja, hogy semleges bizottság vizsgál ja meg a panaszokat és a vizsgálat eredményéhez ké­pest döntsön a Népszövetség. Ezt Olaszország nem hajlandó elfogadni, mert nem tartja mél­tóságával összeegyeztethetőnek, hogy egyen rar,gu tel legyen Abessziniával szemben. Ez a konfliktus politikai magva. Érzelmi háttere a negyven esztendő előtti vereség megtorlása. A háború igy hajszálon függ. Genuában és a több' üHgy kikötőben egymásután hajózzák be az ezredeket s Eritreában és Szomáliban egy­másután állítják fel a katonai raktárakat, re­pülőparkokat és mindazt, ami természetes elő­készítése egy nagyobbszabásu háborúnak. A mai Olaszország kétségtelenül más, mint volt a rv-gyvei) esztendő előtti. Emberi számitás sze­rint nem lehet kétségesnek tekinteni, hogy ko­moly mérkőzés esetén az olaszak maradnának felül. De egy nagykiterjedésű, terepviszonyok­szempontjából a iámadóra nagyon előnytelen ország pacifikálása semmiesetre sem könnyű feladat.Olaszország katonai erejét egyesetleges abesszíniai háború kétségtelenül ugy lekötné, hogy alatta szenvedne európai politikájának átütő ereje. Az abessziniaí háború visszahatá­sát Olaszország európai politikája érezné meg, aminthogy a bur háború idején volt a legkisebb szava Angliának az európai politika alakulása körül. A szereplők ma ugyanazok, mint vol­tak negyven esztendő előtt s a helyzet is ha­sonlatos. Ami Afrikában történik, ismét az európai hatalmi csoportosulásnak iesz egy uj fejezete. 1 Párevezf"f­• vitorlás 1 I tirra és I minden 1 Itipusu m ilOK OK alkatrészek állandóan raktáron, vételkényszer né'kiil megtekinthet" | egész nap. A legszebb és legjobb kivitel- (fnifáftc I^TC fl'l ben legolcsóbban beszerezhetők uisz.egedi «Slfdbo 1 W L O C 1 f csónakkészitö mesterné, UJ5ZEGE0 VözénVftütSsor 5 n««triMi«.tn»ndraoiiott 1 Egy szál gvufávai Uzembebelyezhetö a gyakorlatban kitűnően bevált oetróleum-gáz készülék.Magyar gyártmány! FIAmelegltés, pumpálás nincs. Szag-, koron-, robbanásmeatea. Tflkéíeles kivitelért gyári garancia. i. Eladás: lludape»!, Andrá««y ut 50. (Oktoaon tér.) két v e x e t ó világmárka eredeti SlYRIfl eredeti S1EYER Első dob lühkel ctlitlfa. mini n molorok. rl • Ha sxép klvlllcltten csak nrtlam knpínWk. • Óriá."i . i K CStPU <ium' válasz ék JT ., Reiihoffer, , JPt es. m,den ™as Tisza extra, V.Jr A gyártmányú ke­Semperit, rekparok, alkat­Michlein, ré18Z1e>laV1,asT Enierpé VS^"1" felelősség mel t lett legolcsóbban WOLF PETEH liftet?

Next

/
Thumbnails
Contents