Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)
1935-05-19 / 112. szám
15» DÉLMAGYAR OR SZAG T935 május 19. ABESSZÍNIA Irla TONELLI SÁNDOR Címnek ezt is adhattam volna: ..Az olaszok fájó emlékei." Ila ugyanis valaki a nagy háború előtti esztendőkben az olaszok előtt valami nagyon kellemetlent akart mondani, elég volt, ha Ahessziniára emlékeztette őket. Azóta a világháború a maga vérzivatarával sok minden megelőzően történt esemény emlékezetét elsöpörte, Olaszország Európában elérte irredenta-álmainak teljesedését, mégis Abesszínia megmaradt egy olyan kellemetlen emléknek, amelyről legszívesebben nem beszéltek Olaszországiban. És azt hiszem, nem messze járok a . valóságtól, ha azt tételezem fel, hogy negyven ! esztendő óta él az olasz politikusok és katonák j körében a reménykedés, hogy valamikor módjukban lesz az Abessziniában elszenvedett csorbát kiköszörülni. A mai Abessziniáról irni nem akarok. Igen jó és alapos ismertetések találhatók róla a lexikonokban, azonfelül 3—4 hónap óta, mióta az olasz-abessziniai konfliktus ismét kiélesedett, majd minden újság kötelességének tartotta, hogy hosszabb- rövidebb cikkekben ismertesse j a négusnak, „Juda oroszlánjának" birodalmát, j Afrikának jóformán egyetlen független orszá- ' gát, amely mindezideig meg tudta óvni terüle- i tét a koloniális hatalmak hóditó törekvéseível . szemben. Ehelyett inkább a negyven esztendő előtti eseményekre megyek vissza, amelyek már csak homályos visszaemlékezés gyanánt szerepelnek az idősebb újságolvasók emlékezetében. Pedig, ami akkor történt, szenzáció volt. Amit senki sem tudott és senki sem mert elképzelni, első esetben megtörtént: egy hóditó európai hatalom tökéletes vereséget szenvedett a színesekkel vívott háborújában és ho<szu esztendőkre kénytelen volt lemondani mindennemű terjeszkedési törekvéseiről. A negyven j esztendő előtti abesszíniai kaland tulajdonkép- : pen ugy kezdődött, hogy Franciaország 18R1- I ben meglepetésszerűen kiterjesztette a protek- i torátusát Tuniszra, amelynek megszerzésére Olaszország is törekedett. Jogcíme erre Olaszországnak az lett volna, hogy Tunisz fehér la kosságának legnagyobb részét olaszok tették, szemben feküdt Olaszország nagy déli szigetével, Szicíliával s a mai Tuniszhoz fűződtek a felélesztett római hagyományok legnagyobb emlékei: a tuniszi tengerparton állottak Karthágó romjai, amelyek minden olaszban a római ősök világuralmának emlékeit idéztek lel. Az olasz közvélemény, amely legszebb reme nyeitől látta megfosztva magát, elégtételt* követelt s a kormány, hogy másfelé terelje a közfigyelmet, a Vörös tenger partján kezdett hódító tervekkel foglalkozni. Ekkortájban a Vörös tengernek Abesszínia előtt fekvő partvidéke volt az egyetlen része Afrikának, ahol az európai hatalmak még nem vetették meg a lábukat. Olaszország erre a területre irányozta a tekintetét. 18Sö-ben alosz hadihajók jeieutek meg Massaua kikötője előtt, amely a mai Erittea tartomány székhelye, csapatokat szállítottak partra cs kitűzték az olasz lobogót a vályogból épüli vár ormára. Azután iritgmlultak befelé azzal a kimondott céllal, hogy egész Ahe^-zir v ta kiterjesztik az o.as/ prolik •"¿rá tust. Két esztendő múlva azonba-. n-nu várt meglepetés érte őket: János négus egyik slkirálya, ras Alula, egy ötszáz főből álló olasz különítményt pogalinál körülkerített és felkoncolt. A komoly és nagy háború elkerülhetetlennek látszott. A következő évben azonban János négus a dervisek ellen viselt háborújában eleseit és utóda. Merielik négus, aki erőszakkal ragadta magához a hatalmat, békét ajánlott Olaszországnak. Elismerte Olaszországnak a tengerpartra vonatkozó .jogait és átengedte ne- i ki Tigré tartományt, abban a reménységben, hogy igy meg tud birkózni a neki hódolni nem skaró törzsfőnökökkel. Ez a békeszerződés lett a későbbi háborúnak kútforrása. A békeokmányt két különböző nyelvű. de á 11 it ól a g tel jesen egyező szövegű p<;l dánvban állították ki. Az abesszin szövegben i az voll, hogy Abesszínia Olaszországgal képviseltetheti magát az európai hatalmaknál, az olasz okmány ellenben ugy volt megszövegezve, hogy Abesszínia Olaszországgal tartozik magát képviseltetni s ezt az olasz kormány ugy magyarázta, hogy ' ezzel a négus tulajdonképpen olasz protektorá; tus alá helyezte magát. Áruig Menelik a többi törzsfőnökök leverésével volt elfoglalva, nem látta célszerűnek a kérdés feszegetését, mikor azonban odahaza rendbejött, közvetlen tárgyaI lásokat kezdett egyes európai államokkal, eli sősorban Franciaországgal. Az olasz kormány j állítólagos jogaira való hivatkozással tiltakozott, a négus ellenben kijelentette, hogy neki esze-ágában sem volt országa függetlenségéről lemondani. Hivatkozott a békeokmány abesszin példányára és azt állította, hogy Antonelli gróf, aki Olaszország nevében a békét megkötötte, egyszerűen hamisított, mikor az olasz példányt a megállapodástól eltérően szövegezte meg. ! így tört ki 1893-ben az olasz-abessziniai háj ború, amely egy cseppet sem bizonyult alkal' masnak arra, hogy az olasz fegyverek dicsősé! gát őregbitse. Az olasz hadvezetőség nagyo i lej becsülte a vele szemben álló ellenfél erejét, valósággal azt tételezte fel, hogy afrikai vadakkal áll szemben, akik néhány' ágyulövésre szétszaladnak az európai módón felszerelt csapatok elől. Ehelyett mindjárt az első összecsapásnál, 1895 november 7-én Amba-Alagi mellett vereséget szenvedtek. Néhánv héttel később Makalénál egy olasz különítményt Menelik teljesen bekerített és csók fegyverlerakás feltétele mellett engedte a legyőzötteket elvonulni. Az olasz kormány ugy j érezte, hogy győzelemre. ínég pedig nágv és el; határozó győzelemre van szüksége, hogy i felj zudult közvéleményt kibékítse. Ujabb csapalo! kat szállított Afrikába és Erilrea kormányzó ját, Baratieri tábornokot előnyomulásra utasította. Az előnyomulás a következő év elején meg is történt, de katasztrófával végződött. 1890 március 1. fekete, napja az olasz koloniális politikának. Aduánál az olasz sereg tökéletes vereséget szenvedett. Két tábornok, D-abormida és Árimondi, ötezer emberrel együtt elesett, másik ötezer ember, Albertone tábornokkal, fogságba került, a sereg többi része pedig fejveszteit futásban keresett menekülést, ötven ágyú és tömérdek hadiszer került a győztes Menelik hatalmába, Hiába mozdították cl Baratieri tábornokot a főparancsnokságtól, utódára. Baldissera tábornokra már csak n/ a feladat hárulhatott, hogy a tergei paiton reor ganizálja a szétesett csapatkötelékeket. Olasz ország a tényleges birtokállomány alapján kötötte meg a békét Abessziniával és ettölfogva negyven esztendőn keresztül lemondott a Vörös tenger nyugati partján minden hódító politikáról. Az olaszok az aduai szörnyű vereség útin a franciákat gyanúsították cs valószínűleg nem is egészen alaptalanul, hogy az ő kezük volt i ! I bent a játékban cs a franciák voltak azok, akik ! Dzsibuíin keresztül Menelikct hadiszerekkel j segítették. Ailitólag a francia katonai misszió látta el Menelik vezérkarát igen hasznavehető és értékesíthető tanácsokkal is. A franciáknak erre mindenesetre megvolt az okuk, mert aTu t.ísz okkupálása miatt háborgó közvélemény nyomása alatt az olasz kormány a központi hatalmak felé orientálódott és beevezett a hármasszövetség révébe. Ami Afrikában történt, csük egyik fejezete volt az európai hatalmak u j csoportosulásának. Ma Olaszország ismét szembenáll Abe?>ziníával. A konfliktus kisebb határincidensekkel kezdődött és fokról-fokra elmérgesedett. Olaszírszng elégtételt követel az abesszíniai részről történt ha társéi lésekért és megtagadás eseten megtorlást helyez kilátásba. Abesszínia azt javasolja, hogy semleges bizottság vizsgál ja meg a panaszokat és a vizsgálat eredményéhez képest döntsön a Népszövetség. Ezt Olaszország nem hajlandó elfogadni, mert nem tartja méltóságával összeegyeztethetőnek, hogy egyen rar,gu tel legyen Abessziniával szemben. Ez a konfliktus politikai magva. Érzelmi háttere a negyven esztendő előtti vereség megtorlása. A háború igy hajszálon függ. Genuában és a több' üHgy kikötőben egymásután hajózzák be az ezredeket s Eritreában és Szomáliban egymásután állítják fel a katonai raktárakat, repülőparkokat és mindazt, ami természetes előkészítése egy nagyobbszabásu háborúnak. A mai Olaszország kétségtelenül más, mint volt a rv-gyvei) esztendő előtti. Emberi számitás szerint nem lehet kétségesnek tekinteni, hogy komoly mérkőzés esetén az olaszak maradnának felül. De egy nagykiterjedésű, terepviszonyokszempontjából a iámadóra nagyon előnytelen ország pacifikálása semmiesetre sem könnyű feladat.Olaszország katonai erejét egyesetleges abesszíniai háború kétségtelenül ugy lekötné, hogy alatta szenvedne európai politikájának átütő ereje. Az abessziniaí háború visszahatását Olaszország európai politikája érezné meg, aminthogy a bur háború idején volt a legkisebb szava Angliának az európai politika alakulása körül. A szereplők ma ugyanazok, mint voltak negyven esztendő előtt s a helyzet is hasonlatos. Ami Afrikában történik, ismét az európai hatalmi csoportosulásnak iesz egy uj fejezete. 1 Párevezf"f• vitorlás 1 I tirra és I minden 1 Itipusu m ilOK OK alkatrészek állandóan raktáron, vételkényszer né'kiil megtekinthet" | egész nap. A legszebb és legjobb kivitel- (fnifáftc I^TC fl'l ben legolcsóbban beszerezhetők uisz.egedi «Slfdbo 1 W L O C 1 f csónakkészitö mesterné, UJ5ZEGE0 VözénVftütSsor 5 n««triMi«.tn»ndraoiiott 1 Egy szál gvufávai Uzembebelyezhetö a gyakorlatban kitűnően bevált oetróleum-gáz készülék.Magyar gyártmány! FIAmelegltés, pumpálás nincs. Szag-, koron-, robbanásmeatea. Tflkéíeles kivitelért gyári garancia. i. Eladás: lludape»!, Andrá««y ut 50. (Oktoaon tér.) két v e x e t ó világmárka eredeti SlYRIfl eredeti S1EYER Első dob lühkel ctlitlfa. mini n molorok. rl • Ha sxép klvlllcltten csak nrtlam knpínWk. • Óriá."i . i K CStPU <ium' válasz ék JT ., Reiihoffer, , JPt es. m,den ™as Tisza extra, V.Jr A gyártmányú keSemperit, rekparok, alkatMichlein, ré18Z1e>laV1,asT Enierpé VS^"1" felelősség mel t lett legolcsóbban WOLF PETEH liftet?