Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-19 / 112. szám

neL^A íiVARORSZAG 1935 május ifi dördült a halott tábornagy tiszteletére az utolsó 101 ágyúlövés. A gyászszertartást a krakkói érsek végezte. Midőn a koporsó leérkezett a sírbolthoz, egész Lengyelország ötperces néma csenddel hódolt Pilsudski emlékének. Pilsudski koporsóját Szobievski János király, Poniatovski József herceg és Kosciusko Tádé mellett helyezték el. « I Jó V V% elsőrendű anyagból Zsurkónál Tarló« M m • M | vásárolhat. A pénzéért teljes érElecjáns ^^MlJKT ML téket kap, csak az áruért fizet Olcaó és nem a külső dekorációért. Szíveskedjék áras kirakalaimat megtekinteni s olcsó áraimról meggyőződni. Zsurkó János gsrW" s"o4,u' £ A. B. C. beszerzési forrás. Késáru István debreceni polgármestert 1000 pengőre ítélten Pénzbüntetést kapóit a helyettes polgármester, a főjegyző és a főszómvevő, a főügyészt felmentették Állásától Nyíregyháza, május 18. Szabolcs vármegye fegyelmi választmánya szombaton délután hírdette ki Ítéletét V á s á r y István debreceni polgármester ismeretes fegyelmi ügyében. A fegvelmi bizottság dr. Vásáry Istvánt ezer pengő, Varga Elemér helyettes polgánnes— Divatos organdi és imprimé virágok modellek u lá n legolcsóbban készülnek (yoxott anyagból Is a Fehércégtáblás BOROS c é g n « I « Szeplőt, májfoltot. pattanást rövid idő alatt felelősség mellett. I

elmulasztok arcápoló zsoreimmeli» Fürsi Rózsi SBC1 Feketesas ucca 22. Wagner palota, t» tert 500 pengő, Zöld József főjegyzőt 400 pengő, A r y Lajos főszámvevőt 10Ó pengő pénzDirsággal sújtotta. Miszty Károly tiszti főügyészt szolgálatától felmentette. Veress Géza tanácsnokot dorgálásban részesítette. Borsos Józsefet, Debrecen műszaki tanácsosát a fegyelmi választmány, bár látott kisfbbíoku szabálytalanságot, érdemeire való tekintettel a vád alól felmentette. A vizsgálat során felmerült költségek egyharmadreszét dr. Vásáry István, egyharmad részét Miszty Károly és egyharmad részét a többi fegvelmileg elitélt tartozik megtéríteni. Az idő A Szegedi Meteorológiai Obszervatórium jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá sa 18.4, a legalacsonyabb 11.6 C. A barometer adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 754.9, este 759.8 mm. A levegő páratartalma reggel 90, délben 76 százalék. A szél iránya északnyugati, erőssége 3—4. A lehullott csapadék mennyisége 2.8 mm. A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Délnyugati-nyugati légáramlás, helyenkit)t, de inkább nyugaton záporeső és zivatar. A hőmérséklet emelkedik, később nyugaton kissé csökken. TENNISZUTÜ propaganda! juniu« 3-ig. Mindenki „MATES" lennlszQiővel látsszon. OREEN rus9.Ô0 f LES1 ,t'"" tenDi"m8' fr»n<rt« bélhnrrm 1950 Kagható: GOMDHAZ, Csekonics u. 3. Mrlcr Radoll Klauzál tér 5. S

T F I II F II hangszerOzem, ILI L K Kelemen a. 7. II délvidéki orvosok találkozója Szegeden (A Délmagyarorszáq munkatársától.) Az Orvostovábbképzés Előadó Bizottsága most tartja Szegeden az ezévi tanfolyamát. Szombaton regw gel a környékbeli városokból mintegy száz orvos érkezett Szegedre, hogy résztve^yen a kétnapos tanfolyamon. A vendégeket szombat délelőtt a belgyógyászati klinika előadó iennében dr Ditrói Gábor üdvözölte, majd dr. Meskó Zoltán az Orvosszövetség és dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes a vá os nevében köszöntötte az orvosokat. Az idei tanfolyam az anyagcsere bántalmak különbözőségeivel foglalkozik. Az első előadást dr. SzenlGyörgyi Albert, a világhirü profeezszor tartotta, majd dr. Rusznyák István, dr. Enaul Adolf, dr. Waltner Károly, dr. Vidakovitt Kamill és dr. Berecz János tartott előadást. A tanfolyam alkalmából rendezte irieg az Orvosszövetség a délvidéki orvosok találkozóját. A vendégorvosok és hozzátartozóik, valamint a sz*v gedi orvosok szombat este a Hungáriában vacsorára gyűltek egybe. A megjelenteket dr. Meskó Zoltán köszöntötte. A tanfolyamot vasárnap délelőtt folytatják és délben ünnepélyesen zárják be. _ 'tí) Cégi. Csányi Mihály isxxrif, C7ffllft||FFCTFCT címiesíést,mázolást és ZFeSlGipXMriHlUtlUU Készil elsőrendű k ivi leiben CfcUKslir Edl LOI, bü^orfényezést Földiekkel játszó (Részlet Mészöly Gedeonnak a juniust könyvnapra irt Csokonai-regényéből.) O bizony a vásári vakációra megint beteget jelentett, ágyban maradt, legalább nyugton írhatja latiu feladatát is. Voluptates commendat rarlor usus azaz az e világi gyönyörűségek ugy válnak javunkra, ha ritkán és mértékletesen élünk velük, nem pedig telhetetlenül és kujálkodva. Ezt kell kifejteni ékes deák nyelven, közben a maradék cipót rágván, de nem telhetetlenül és nem bujálkodva. A cipó, kollégiumi nyelven brúgó, lehet száraz. de ez a föladott théma — nem. Hiszen ez a théma valóságos utazási Tudnivaló, hogy a perzsa királyok éltek a legnagyobb gyönyörűségek között: a telet Susában töltötték, a nyárt Ecbatanában, az őszt Persepolisban, a tavaszt Babilóniában. Hogy Susa milyen kies hely, abból is megtetszik, hogy Charcs szerint e szó perzsa nyelven liliomot jelent. (Liliom-mezők! Mihály nagyot lélekzik a pipaszagu szobában.) Ecbatana — a zsidó nyelv professzora mondotta. már pedig az csak tudja, hogy ez magyar sz&: É g b e-t a n y a, lévén nagy köszáloo. (Mihály hátraszegi a fejét, mintha meredekre nézne föl — és észre nem veszi a pókhálót.) Menjünk Jóniába. A Jóniabeliek voltak az elxők, akik lakománál Illattal kenték és rózsával övezték fiirtjeiket és az ebédet még egy fogással megtoldották. (Mihály újra beleharap a cipófaéjba.) Athcnaios XII. könyvében olvasható, hogy Calabria tartományában Sybaris városlakosai, a sybariták, annyira elpuhultak, hogy a városukban eltiltották a hangos dudát és éneket, hogy ne háborítsa nyugodalmukat (Be főbóditó is hatszáz deák kántálása az ck* hós falak között! Miska most szembehunyva issza a csöndességet.) Strabo írja VI. könyvében, hogy a tarentumiak törvénye szerint esztendőnkint több az innepnap, mint a hétköznap. (Jó szokás, nyújtózott Mihály, ugy kitárván két karját, mintha az apja ökre szarvát mutogatná.) De vannak ám a gyönyörűségnek siralmas konzekvenciáit Plutarohos jegyzette fel Lyslmachos esetét, ki is a mi bajuszos seytha eleink hadának azért volt kénytelen megadni magát, mivel nagyon szomjazott. Mikor végre mint fogoly, egy ital hüs vízzel elverhette szomját, igy sóhajtott föl: Rövid gyönyörűségért adtam el szabadságomat! (A tegnapi bor elfogyott Miska a vizes korsót szájához emeli.) No, hanem ilyen állott vízért Lyshnachos sem adta volna meg magát! Le sem tudja nyelni, kibukja az ablakon és ha már fölkelt, nagyot kiált: — Dárdás, friss vizet! De hiszen kiabálhat, a dárdásoknak csúfolt szolgadeákok is mind a vásáron tátják a szájukat, egy fia sincsen a folyosón. De mégis. Nyilik az ajtó lassan, ugy, ahogyan alázatos szolgadeák jöttekor illendő. Mihály pedig tartja a méltóságot, csak az ablaknáf) maradva néz kifelé, ugy kiált hátra: — Ihatnám! — Aki bejött, félénken megáll. Jobb kezében kendőbe takargatott holmit tartva, csak a bal talpa lnpul a padlóra, jobb lábának csak a hegye éri azt, kerek jobb térde ;a feszü|ő nadrágban átsimul a balhoz,, mint & hízelkedő ló nyaka a párjáéhoz. Aki bejött, félénken nyul süvegéhez — Hogyan mer belekapaszkodni olyan kis marok olyan nagy báránybőrtoronyba ? Aki bejött, annak a süvege alól pántlikás hajfonat ugrik elő. Most aztán Mihályon a sor, hogy megijedjen, mikor az ismerős leányhangot hallja: — Hála Istennek! Szégyelli magát a borzas Mihály és a könyvek potyogása közt a takaró alá búvik. Ez a furcsa ijedség egyszerre valami furcsa bátorságot ad »t álruhás vendégnek, de Mihály deák ís biztonságban érzi magát a dunna alatt. Nem érti ugyan a dolgot, de azt észreveszi, hogy amint a fiuruhás Rozka hajulkál a könyvekért, két térde összébb ér a fiukénál és amint nyújtja neki a kendőkből elővett gőzölgő bögrét, másképen áll rajta a dolmány. — Kávé! Súgva mondja ezt Rozka, mint titkot szokás és súgva csodálkozik Mihály is: -Kávé? — Kávé. Mig el nem hűlikt És Rozka erőltetve tolja a bögrét Mihály szájához. Különös, jóleső szag. Tétovázva kérdi Mihály: — Egy húzómban, mint orvosságot? Rozka boldog, hogy most ő adhat tanácsot Mihálynak: — Ezt ugy hörpölgetve szokás inni. És akár az ItatÓvályunál, olyan hörpölés hallatszik itt ezekben az ünnepies pillanatokban. Hiszen ismeretes volt már a kávé Mihály deák előtt. Tudta, hogv azt az Indiákról 1660. esztendő tájén hozták ki és a XVII. saeculun óta esmeretes és közönséges itallá lett Európában, sőt tiszteletes Benedek Mihály uram a módi miatt való pazarlásokról prédikálván, kénytelen volt azon is feddőzni, hogy Debrecenben is vannak már ezen italnak kedvelői. Tudta Mihály azt is, hogy a kollégiumi törvények keményen büntetik a bor