Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-18 / 111. szám

15» DÉLMAGYAR OR SZAG T935 május 19. 20.561 tagja van a kanara kerületébe tartózd 61 ipartestületnek Az ipartestületek munkássága a számok ffihrtttf n (A Déhnagyarország munkatársától.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara egyik munkája arra irányul, hogy a délvidék ipartestületeinek hálózatát kiépítse. A cél az, hogy minden iparűző iparost •valamely ipartestület kötelékébe bevonják és ezáltal megerősítsék a nehézségekkel küzdő kisebb ipartestületeket. A kamara kerületében ezidőszerint 61 ipartestület működik, de nagyrészüknek, mondhatni 75 százalékának működése csupán a tanoncok szerződtetésére szorítkozik, fontosabb működést nem fejtenek ki az iparosok érdekében. Megoldásnak látszott az, ha a kisebb ipartestületeket, amelyek taglétszáma még a százat sem éri el, nagyobb ipartestületekbe olvasztanák be, az ellen azonban a kisebb ipartestületek erős ellenállást fejtettek ki, igy az ipartestületi hálózat kiépítésénél a kamara ezt a megoldást nem is vette már figyelembe. A kamara kerületébe tartozó 61 ipartestület közül 15 olyan ipartestület van, amelynek taglétszáma száznál kevesebb, harminckettő pedig olyan, amelynél a tagok száma 100 és 300 között váltakozik. Nyolc ipartestületnél a tagok száma 300 es 1000 között van és csupán hat olyan ipartestület működik a kamara kerületében, ahol a taglétszám meghaladja az ezret. Ez a hat legnagyobb ipartestület a következő: Szeged $213, Baja 1091, Békéscsaba 1149, Hódmezővásárhely 1870, Makó 1099 és Orosháza 1041 taggal működik. A hatvanfcgy ipartestületben a beiratkozott tagok száma 20.581. Ilyen létszám mellett megérthető, ha az ipartestületek vagyoni helyzete nem a Jegrózsásabb, mert egyetlen jövedelmük; a tagdíjbevétel, nagyon csekély. Ezeket a szempontokat ismerve, érdekes vizsgálni a szegedi kereskedelmi éi iparkamarának az ipartestületek állapotára vonatkozó jelentését. Megállapítható ebből, hogy a hatvanegy Ipartestület közül csak kilenc olyan ipartestület van, amely hivatásos testületi jegyiét tud tartani. Ez a kilenc ipartestület: a bajai, békéscsabai, dobozi, gyulai, hódmezővásárhelyi, makói, orosházi, szegedi és a szentesi. A többi ipartestületnél géplakatos, bádogos, vendéglős, ács, szabómester, 1anitó, fogyasztási adóellenőr tótja el a7 iroda teendőit. Négy olyan Ipartesinlel mBkKdik: az eleki, füzesgyarmati, garai és a hercegszántői. aliol kereskedő az irodavezető, Kőrösladánvban pedig az ipartestület irodáját egy kisbirtokos vezeti. Még jellemzőbb, hogy mennyi az »partestületek irodáját vezető tisztviselők és egyéb foglalkozású embereknek a fizetése. A hivatásos ipartestületi jegy/.őket általában jol dotál ják, ellenben a legtöbb ipartestületnél az iroda vezetésért mindössze 8—9 pengő havi tiszteletdijat fizetnek. A legkevesebbet fizeti a kübekhá¿i ipartestület, itt az irodát egy banktisztviselő vezeti és ezért egész esztendőire 32 pengőt kap. De Csátaljan, Dávodon, Felsőszentivánon. Hercegszántón. Öcsödön és Szegváron sem sokkal tóbb az ipartestületi irodát vezető személyek fizetése, annak ellenére, hogy sok helyen a tagok száma megközelíti a százat. Ami a környéki ipartestületek vagyoni helyzetét illeti azt látjuk, hogy az ipartestületek