Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-02 / 97. szám

7035 május 2. OlMMAGYARORS? A G 5 Oszi és teli rbeamaKarák Szí. Gellért Ggöggfflrdö ts Szállóban BUDAPESTEN A sKilióban egy heti telj«* pennio (lakás, reggeli, ebéd, vaeeo**) 1®® A zyógy tényezők áráből * szálló lak ói n ab jelentő« árengedmény. Kelnlágositáft készséggel 'zolcál ar iemratóság- Budapest XI. Kelenhoqyi ut 4. síim. A szegedi munkásság májusi ünnepe K éíhly Anna beszéde a Kállay-ligetben öl (A Dclmagyarország munlcjtársátó1.) Máj na el.se jót a munkásság az idén is hagyományos módon ünnepelte meg. A hetipiac és a nem nagyon kedvező idő ellenére már a délelőtti órákban nagy tömeg lepte el a Kállay-Iigetot, délutánra pedig nagyszámban tanyaiak is meg jelen lek az ünnepségen és a munkásokkal együtt ünnepitek. Az ünnepély a Munkásdalárda énekéül kezdődött, majd Stern Dávidné és Szabó István szavalt nagy hatással. Május I. jelentőségét Kéihly Vnna országgyűlési képviselő méltatta. Kifejtette, hogy Bélévszázaddal enelőtt a munkásság vUágünne|>évé avatták máj«« elsejét, hogy az elnyomáshaji élő munkás a munka értékét megbecsülje és mákokkal is megbecsül tesse. Kéihly Anna ezután hivatkozott arra, hogy •kük art állatják, nincs haladás, tévednek. — A* ötvenévelőtti májusi célkitűzések: a nyolcórás munkanap és a szociálpolitikai töramelyek félévszázaddal ezelőtt még megmosolygott álmoknak és utópista követeléseknek «•Amítottek — mondotta —, ma mar ott van nak a modernebb nyugati és északi államok törvénykönyveiben. De rm már az ötnapos munkahét bevezetéséért folyik a harc. — A harc a szociáldemokrácia útja — folylatta Kéthlv Anna —, azé a szociáldemokráciái'-, amelyet ma sok helyen temetnek. I)e mi, szociáldemokraták, tudjuk, hogy soha jobban nem igazolódtak be azok a történelmi meglátások, amelyeknek alapján dolgozunk. S mennél erősebb az ellenünk irányuló támadás, annál bizonyosabgak vagyunk benne, hogy gondolataink és útjaink helyesek. Ha ma szomorú májust üruieI»elünk és Euró[>a hatalmas területén nem lengenek a májusi zászlók — fejezte be beszédét Kéthly Anna —, tudjuk jól, hogy a szociáldemokrácia útja bizonyosan elvezet a diadalmas májusok felé. A hosszantartó tapssal fogadott beszéd után a Mtinkásdaiárda énekelt, az ünneplők még sokáig szórakoztak a ligetben. Má jus elsején ¡1 rendőrség |«nnanenciában volt, de seholsem történt rendzavarás, a munkások impozáns hangulatban ünnepitek május elsejét. FEL ARU UTAZAS SZEGEDRE M&jue 18-tól junius 5-ig 50Vo-os kedvezménnyel lehet utazni a SZEGEM IPARI VÁSÁRRA. Féhirn utazásra jogosító israzo ványok Deimaöuarorsjóő !cgulr«flá1ál)in kanhatők. Mezőgazdasági isszeirás — albérletben Nehézséggel jár a mezőgazdasági adatgyűjtés (A Délmagyarország munkatársától.) Második hete, hogy megindult Szegeden a mezőgazdasági összeírás, amely száznál több személyt foglalkoztat. Eredetileg azt tervezték, hogy 8— 10 nap alatt elkészülnek a statisztikával, most, a munka közben látszik, hogy az összeírás milyen sokféle nehézséggel jár és előrelátható, hogy még legalább tíz-tizenkét,napig eltart. Az összeíró közegek, hetenkint egyszer tartoznak megjelenni a városházán, a statisztikai lapok felülvizsgálása céljából. Ilyenkor az ivek tekintélyes részét visszaadják a számlálóbiztosoknak azzal, hogy pótolják a hiányokat. Körülményes eligazodni a többszáz kérdés rengetegében, a számlálóbiztosok a legtöbb gazdánál nem tudnak pontos feleleteket kapni. Ezenkívül, •— az összeírok panasza szerint — a birtokviszonyokban is sok olyan eltolódás állott be, melyet a földnyilvántartó hivatal nem tudott keresztülvezetni és az ivekre az adóhivatalban előre beirt adatok sok esetben nem fedik a valódi helyzetet. Az adatok kiigazítása is sok dolgol ad az összeiróknak. V többszáz kérdés közül van számus olvan is, amelyre a gazdálkodó, a legjobb szándéka mellett sem tud pontos választ adni. Különösen a kisebb gazdaságokban vannak a kérdések miatt nehézségek. így a gazdának felelnie kell arra, hogy 1934 év folyamán a gazdaság tyúkjai hány tojást tojtak? Mennyit adott «1 ebből? Hány darab tyúkot, pulykát, ludat, kacsát, galambot adtak cl 1934-ben? Hány darabot vágott le a gazda saját háztartása részére és hány darab baromfi hullott el, részletezve fajtánkint? A szegedkörüli gazdaságokban nem igen vezetnek gazdasági könyveket, a gazda nem tartja a fejében, hogy tavaly hány baromfit evett meg, illetve mennyit értékesített a piacon. Ilyen körülmények között az összeírás sok nehézséggel jár; legjobb esetben május közepére, jóval a kijelölt határidő után készülhetnek el a statisztikával. Az összeírással megbízott tanítók nincsenek elragadtatva a különmunkától, amely délutánjukat úgyszólván teljesen lefoglalja. Egyesek ugv segítettek magukon, hogy albérletbe adták ki az összeírást és általuk fogadott szellemi szükségniunkásoknak napidijat fizetnek, hogy helyettük végezek el az adatgyűjtést. Megállapítható. hogy összeírás még sohasem készült ilyen sokféle akadályokkal; a nehézségeket könnyen ki lehetett volna küszöbölni, ha szellemi munkanélkülieket bíznak tneg az összeírással, megfelelő keresetet biztosítva számukra. Veszedelmes betörőket fogott el a szegedi rendőrség (A Délmagyarország munkatársától.) \ szegedi rendőrség szerdán délelőtt egy veszedelmes tolvajba™ lát tett ártalmatlanná. A banda tagjai: Bresin Sebő 31 éves kocsifényező, Csörke István 23 éves szobafestősegéd, mindkettő rovottmullu, az ország területéről örökre kit Hinti egyén. V napokban a két nótorius tolvaj Vásárhelyen járt és ott nagyoblxizabásii betörést követelt el. Betörlek Nagy János gazdálkodó lakájába, amelyet teljesen kifosztottak. Elvitték az összes ágyneműt, fehérneműt, ékszert és kész|>énzt, amit a lakásban ¡ilá'tak. A lopott hohni egyrészét Vásárhelyen értékesítettek, a többit Szegedre hozták ós itt igyekeztek túladni rajtuk. A detektívek a vásárhelyi rendőrség körözése alapján már keresték is őket és sikerült effogniokj mindkettőt szerdán délelőtt. Küiallgatásukkor bevallói Iák, hogy Szegeden több betörés elkövetését eettélc tervbe, főleg ékszerésze!;el akartak kifosztani. A két veszedelmes betörőt letartóztatták és átkísérlek az ügyészség fogházába. A részeg fuhász halálos fragédfáfa (A Délmagyarország munkatársától.) A muh év őszén id. Szilágyi János dorozsmai juhászt vasvillával agyonverte Németh Lajos szatynvari gazdálkodó. Szilágyi ittasan barangolt az országúton és késő este a Németh-féle tanvába akart be« menni tévedésből, mert nem találta a lakását. Németh a kapuban rátámadt, fejbesu jtotta és a szerencsétlen juhász néhány nap múlva belehalt sérülésébe. Németbet szerdán vonta felelősségre a szegedi törvényszék Vaday-tanácsa. A gazdálkodó jogos védelemre hivatkozott. Elmondotta, hogy azon a környéken abban az időtlen több betörés és lopás történt, állandóan gyanús egyének cirkállak az országúton. X kérdéses estén motoszkálást hallott a kerítés felől. Vasvillával a kezében kisietett és egy alak körvonalait fedezte fel a sötétben. Az illető azon igyekezetl, hogy bekerüljön az udvarba. Megkérdezte több ízben, hogy ki áll a kerítésnél, de választ nem kapott, ehelyett az illető feszegetni kezdte a kerítést, sőt a zsebélxs is belenyúlt ós ugy látszott, hogy valami támadó eszközt keresgél. Ugyanakkor az udvar másik végén, a kerilé-nél is felhint két gyanús alak. Abban a hiszemben, hogy megtámadják, ráütött az elölte lévő ember fejére. A biróság több tanút hallgatott ki, majd /elmentette Németh Lajost azzal az indokolással, hogy a jogos védelmei legfel jebb zavarodottságból lépte tul. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. lálraiékos könyveiésekel feldolgoznak, mérlege', íársas elszámolásokat elkészítenek és felülvizsgálnak, —• kftnywlz^gülal esetén mint ellen szakértők érdekeit leejobban védjük meg. mum mxám adó és könyvszakértők ?U3af£S'i. «ÚftiM <IRI 7. Talr 89—757.