Délmagyarország, 1935. május (11. évfolyam, 96-121. szám)

1935-05-01 / 96. szám

DELM aGYAKORSZAG BZEOEO. Szeri[MtlAtég: Somogyi ucca »2. L em. Telelon: 23.33..Kladóhlva(al, k»lctOnkSnyvllVr 6« Jegyiroda: Aradi ucca 8. Telefoni 13-OÖ. - Nyomda: lőw llpút ucea 1«. Teleion: 13-00. . TérlraU M levélclmi DélnagyarortzAa. Szeaed. Szerda, 1935 május 1. Ara 10 fillér XI. évfolyam, 96. sz. ELÖEIZETÉS: Havonta Helyben 3.20, vidéken e* Budapesten 3.ÖO, KUllUldHti e 4U pengő. — Egye» szAm Ara hélK»» nap KI, vnsftr- és Ünnepnap 16 *«•». Hir­deiétek lelvélele lorlto szerint. Megte ladik héffo klvételOVel nopouln rrooel A város és a felügyelet A Délmagyarország mai száma megállapítja, hogy a város költségvetése még mindig nem érkezett le a belügyminisztérium­hó!. A költségvetés iratai novemberben ke­rültek fel a minisztériumba s május első nap­ján még nem érkeztek vissza. Egy félév nem elég arra, hogy a jóváhagyás kérdésében határozzanak. A kérdés magától vetődik fel: ha a felügyeleti hatóság igy dolgozik, milyen munkát várhat akkor attól a hatóságtól, ame­lyikre felügyelnie köteles? Az első félév eltelik abban, hogy várjuk a költségvetést. A második félév eltelik abban, hogy készítjük a jövő évi költségvetést, — mi marad az időből a költségvetés érvényesülé­sére? Mennyi vihar egy kis rántot­táért, — mennyi munka azért a költségve­tésért, ami nincs itt, amikor szükség volna rá s akkor jön le, amikor már kezdünk kifelé menni esztendejéből. A költségvetés is csak addig fontos, ameddig nincs készen, amikor készen van, akkor csak arra jó, hogy kíván­ságokat, kérelmeket és javaslatokat a rá való hivatkozással el lehessen utasítani. Nincs a fedezet a költségvetésben, — ez az a hűvös és lehütő szó, amivel szemben nincs védelem s ami lehetővé teszi a vissza­utasított indítvány felmagasztalását, az elve­tett inditvány beterjesztőjének felköszöntését s a felmagasztalt, megdicsért, előnyösnek és hasznosnak itélt javaslat, vagy inditvány visz­szautasitását. A gondolat helyes, a polgárság érdekeit szolgálja, régi szükségletet elégítene ki, évek óta érzett hiányt szüntetne meg, de mit csináljunk, — mondják a zöld asztal mel­lett, — ha nincsen rá költségvetési fedezét. Majd a polgárság tovább is érezni fogja a hiányt, legfeljebb égetőbb lesz a szükséglet, a költő azt mondja, hogy egy ellenségünk van, a Szabály, — mi pedig azt mondjuk, hogy a város fejlődésének egy akadálya van: a költségvetési fedezet hiánya. De most nemcsak a költségvetési fedezet hiányzik, de hiányzik maga a költ­ségvetés. A költségvetés hiánya kezd na­gyon kényelmetlenné válni. No, nem azért, mintha a törvényes alap hiányát éreznénk, nem azért, mert a bevételeknek és kiadások­nak törvényes alapja s az alkotmányos felha­talmazás hiányzik, de hiányzik a költségve­tés azért, mert a fedezet hiányának kifogásával nem lehet az indo­kolt, hasznos és közérdekű indít­ványok elé állni. Hogyan lehet azt mondani, hogy nincs rá fedezet a költségve­tésben, amikor nincs is költségvetés? Ezért folyik az a rengeteg munka, hivata­lokban és bizottsági termekben juniustól ok­tóberig, ezért uralja a város egész közigazga­tását a költségvetés összeállításának munká­ja, a közigazgatás nyara és ősze azért nem az alkotások ideje, mert a költségvetés lefoglal a maga számára minden időt és minden ener­giát, ezért tart hetekig a költségvetés vitája, hogy a felügyeleti hatóság a késedelmes el­intézéssel tegye lehetetlenné a költségvetés­ben kifejezett s a belügyminisztérium által esetleg érintetlenül hagyott akarat érvénye­sülését. A felügyeleti hatóságnak az lenne a kötelessége, hogy avárost a költségvetés legszigorúbb be­tartására, 0 költségvetésnek mindenben megfelelő gazdálkodás folvtatására köte­lezze s ehelyett a felügyeleti ható­ság akadályozza meg a várost a költségvetés végrehajtásában. A belügyminisztériumnak, mint felügyeleti hatóságnak kifogásolni, sőt megtorolni kell, ha a város nem a költségvetése szerint gazdálkodik s a jóváhagyás késedelmével a felügyeleti hatóság teszi lehe­tetlenné a város számára a törvé­nyes és alkotmányos gazdálko­dás t. Nf*m is lehet csudálni, ha a közigazga­tás élete teljesen függetlenül a költségvetés tételeitől. Nem azt az összeget folyósítják, amit a költségvetés kiadni rendelt, hanem azt, amire pénz van. Ha nincs rá pénzt, hiába van benne a költségvetésben, ha van rá pénz, ak­kor kiadják költségvetési előirányzás nélkül is. A költségvetés lassan az önkormányzatnak emléke lesz csupán, de egy kicsit terhes rm­lék: tulsok munkát ad és tulsok elfoglaltságot jelent. Az egész költségvetés gyakorlatiing csak arra jó, hogy a pótadót megállapít­hatóvá tegye. De ennek jóságát is nagyon kevesen fogják belátni az adózók közül. A kormányzó ünnepélyesen megnyitotta az országgyűlést Az ezeréves magyar alkotmány ts a reformprogram a megnyitó beszédben Viharral Kezdődőt! a Képviselőház mese Budapest, április 30. Kedden ünnepélyes kül­sőségek között megnyitották a parlamentet. A megnyitás előtt a parlament tagjai istentiszte­leten vettek részt. Az országgyűlés tagjai közül mintegy nyolcvanan a Mátyás-templomban je­lenlek meg, ahol a szentmisét dr. G 1 a 11 f e 1­der Gyula püspök pontifikálta. A Deák-téri evangélikus templomban veti részt Gömbös miniszterelnök. A Dohány-uccai zsidó tem­plomban Hevesi Simon főrabbi mondotta az ünnepi beszédet. Az istentiszteleten megjelent dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbi. Féltizenegy óra tájban kezdtek gyülekezni a képviselők a parlament megnyitására. A leg­több képviselő diszmagyarban jelent meg; a fiatalabb képviselők, a független kisgazdapárt tagjai és az ellenzéki képviselők fekete zakó­ban jelentek meg. A kupolacsarnok páholyai és a karzatok zsúfolásig megteltek. Tizenkét óra előtt lezárték a kordonokat. A miniszterek két sorban álltak fel a kormányzó fogadására. Tizenkét órakor megérkezett a kor­mányzó. A katonák vigyázz ha merevedtek, a zenekat a Himnuszt játszotta. Amikor a kor­mányzó belépett az országház épületébe, Sá n­dor Pál és báró Fiáth Pál korelnökök elő­léptek. A kormányzó előbb Gömbös Gyulával fogott kezet, majd a korelnökök üdvözlését fo­gadta. A kupolacsarnokban a kormányzó nagy él­jenzés közben lépett a diszenielvényre, hogy el­mondja megnyitó beszédét, amelyet Gömbös miniszterelnök nyújtott át. A kormányzó beszéde — Az országgyűlés tanácskozásai — mondol. ta a kormányzó —, a nemzetközi helyzet igen mozgalmas és jelentőségteljes időszakában kez­dődnek meg. A békeszerződések által teremtett politikai és gazdasági viszonyok nemhogy előre vitték volna az emberiséget az együttműködés és a fejlődés utján, de még jobban szétválasz­tották. Az egyoldalúan megállapított, erő­szakkal kikényszeritett békeszer­ződéseket nem lehet észszerűen bé­keszerződéseknek nevezni. — A lelkek megnyugvása és békéje, a jólét nyugalma csak akkor kövelkezhetik be, ha a nemzetek és különösen a nagyhatalmak |végre elszánják magukat arra, hogy a megegyezéses béke utiára lép jenek. A közelmúlt világégés vé­res emlékeinek hatása alatt ki gondolhaína ma komolyan háborúra és ki akarna ujabb mérhe­tetlen katasztrófákat előidézni? Am a béke fenntartása, az igazi béke meg­valósítása érdekében lehetővé kell lenni, hogy a népek egymást megbecsülve kölcsönös meg­értésben és szeretetben él jenek egymás mellett. — A magyar nemzet készségét fejezi ki az­iránt, hogy résztvegyen az európai béke és együttműködés nagy müvének megteremtésé­ben. A béke azonban csak akkor érdemli meg ezt a nevet, ha az igazságosság és a jog talap­zalán nyugszik. Ezért nemcsupán hazánk és nemzetünk érdekeit tartjuk szem elölt, de az igazi béke ügyét is szolgálni véljük azzal a tö­rekvésünkkel. amellyel az európai kibontako­zásra iránvuló elkövetkező tárgyalások során hangot kívánunk adni a nemzet jogos Igényei­nek. — A nemzetnek — folytatta a kormányzó —, ha továbbra is teljesíteni akarja történelmi küldetését, meg kell njhodnia gazdasági, szo­ciális, jogi, kulturális és politikai vonatkozásokban egyaránt. — Ez alkotások megvalósításánál azonban nem a mindenáron való újítás gondolata a vezérlőszempont, hanem a reális élet szükség­leteinek mérve fogja megállapítani azokat a feladatokat, amelyek az ezeréves alkolmányosság szelle­mében hivatva lesznek szolgálni a fokozatos fejlő­dést, a nemzet belső életerőinek megsokszoro­zását és a minden szélsőséges kísérletezéstől tartózkodó építőmunka alapjainak megszilár­dítását. Meg kell tehát teremteni a megélhetés, a méltányos boldogulás lehetőségét minden dol­gozó magyar számára. — A gazdasági és pénzügyi természetű teen­dőkkel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy amig megfelelő nemzetközi megegyezés utján vissza nem tér a gazdasági együttműködés Eu­rópa államai között és amig a nemzetközi pénz­ügyi kapcsolatok normális rendje helyre r.em áll: továbbra is elsősorban saját erőnkből kell gondoskodni a nemzet belső gazdasági megerő ­södéséről s a nemzeti termelés folytonosságá­nak fenntartásáról. Evégből céltudatos gazda­sási és szociális nolitikára van szükség, amelv.

Next

/
Thumbnails
Contents