Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-12 / 80. szám

, ScerkeMtOMo Somogyi uoca , Telefon: 23-53.. RIndóhIvofol vOnyrlilr é* fegylrodai Aradi Mca «. Telefon : 13-00. - Nyomda : l»w LIpM oeca 10. Telefon • TavlraM dm loisdclm : PdlmBoyaioi»»*o Stegívt A 16 hivatal nagy feladatai A választások tanulságait — ha ma még nagyrészt csak szegedi vonatkozásokban is — minden irányban le kell vonni- A szegedi szempontok — s ezt sohase tudjuk teljesen hibáztatni — erősen uralták a választási mozgalmat, most gondoskodni kell róla, hogy ellenfelek se Írhassanak mindent, ami elhangzott, az agitáció számlájára- Meg lehet ezt másképen is szövegezni s ugy is igazságtól lesz átitatva. A szegedi közélet mirtden tényezőjének, aki életbevágó szegedi érdekekkel érvelt az egységespartí lista támogatásának nem szükségessége, hanem elháríthatatlan kötelessége mellett, gondoskodni kell róla, hogy egybefonódott politikai és várospolitikai elgondolásai elkezdjenek érvényesülni. A héten már beszéltünk ennek a kérdésnek egyes nagyjelentőségű vonatkozásairól. Folytatnunk kell ezt a beszélgetést, mert sok elmondani valónk van még. Egységespárti berkekben kudarcnak tekintették volna, ha a listának csak^z első helyezettje került volna be. Ez nem vitás. Fölösleges feszegetni, hogy ebben az esetben szegedi vagy abádszalóki mandátuma mellett döntött volna-e a miniszterelnök. Végül is nem az a kötelességünk, hogy erőmegfeszikések árén is kellemetlenek legyünk s hogy most, amikor befejezett tényekkel állunk Szemben, azt firtassuk, hogy milyen kínos helyzetekbe kerülhetett volna Szeged, ha az tegységespárti listáról nem két jelölt került teolna be. A kinos helyzeteket most kell elterülni- Megelőzni. Azokkal a tényekkel kaptsolatpsan, amelyek bekövetkeztek. Amelyeknek az okait minden oldalon jó lenne Fürkészni, megkeresni, lehetőleg megtalálni és megpróbálni a tanulságait hasznosítani. Annál az asztalnál, amely mellett a kudarcért való felelősségben kellett volna osztozni, valószínűleg senki sem jelentkezett kolna 9 szegedi egységespárti korifeusok köWjl. Ez nem szegedi tünet. Nem is egységesMrti. Mindenhol igy szokott ez lenni. Azok, Skik bajba kerülnek, nem igen értik meg e?ymást s abban, hogy a baj bekövetkezett, foindig más a hibás és nem mi. Egészen más ® helyzet a sikerrel. Se szeri, se száma azokj)aK, akik az eredményt sikerrel betöltött báÍ

ba szerepét maguknak vindikálják. Nem tuduk, hivatalosan hányan jelentkeztek le azzal, '°ETy nélkülük a miniszterelnök szegedi kép•selő sohase lehetett volna- Annyival közY'domásubb, hogy hervadhatatlan választási r_demek kizárólagos letéteményesei gyanít soha annyi önérzettől duzzadó kebel nem orongott és nem bolyongott a szegedi vé' mint mostanában. A szegedi egyséMi P9k' *íker PaImaTáért sokan jelentkeztek. >s Irp 'uk, nem egészen egységespértiak taro u Szen két' sőt több kulacsosak is. Ez pa?n,ban.Páüügy. Ha kedvünk van találóbb8 módosítjuk, hogv pártok ügye. W,Uf7V, 1keI s6t Paüok ügyeivel is foglalf ,P«rtok. Mi azt mondjuk el, hogy Péntek, 1935 április 12. Ara 10 fillér évfolyam, SO sz. akik az erős kéz politikájának tántoríthatatlan hívei s vannak, akik azt hiszik, hogy politikájának — és kormánya politikájának —, akkor teszi például a főispán a legnagyobb szolgálatot, ha megértő mindig, ha nem az erőszak, hanem a belátás, a méltányosság, az örökös jótakarás, fölemelkedni _ és fölmelegedni mindenkivel szemben tudó magas emberiesség erejével hódit- Nem akarunk tüzetesen foglalkozni más törvényhatóságok választási eseményeivel, eredményeivel s a tapintatlanságnak a látszatát is kerülni szeretnők, ha párhuzamért, vagy bizonyítékért mégis kénytelenek vagyunk egy-egy pillanatra elkalandozni más törvényhatóságok területére. Hiszen egy-egy választás eredményét annyi minden befolyásolja. Azt például csak debreceniek tudják, hogy a református Rómában a nyilaskeresztes jelölt soha be nem került volna, ha Bethlen István nagyszámú hívei nem határozták volna el, hogy inkább horogkereszt, mint egységes párt. Annak is sok más magyarázata lehet, hogy Hódmezővásárhelyen teret vesztett az egységes párt s hogy a mandátumot a kultuszállamtitkár személyének súlytöbbletével sem sikerült megszerezni. Ezzel szemben Szegeden ki tud főispáni elfogultságokról, vagy elzárkózásokról? Hol az az ember, testület, felekezet, vagy párt — szociáldemokrata párt is —, aki, illetőleg amely nem a legmelegebb előzékenységben, körültekintő figyelemben, gondos mérlegelésben és megérdemelt MOflZET£s:VaT<mta helrbeo 3.2n r „ "WftpMten 3.00, kUU«>cittn I»«BO» <. Egye. >z«m ftrn h«ik»r«Mkt>*0, vM«r> «s Ünnepnap 16 >111. fflrrtel«sek felvétele tarifa tzertnt Mecileenllc héílö kivételével nnnontn rraqri támogatásban részesült volna? Kinek ellensége Bárányi Tihor s ki az, akivel szemben a legmagasabb fokú hivatali figyelmet és buzgóságot ne tanuritotta volna báró Tunkl Tamás? A társadalmi béke, az eredményes együttmunkálkodás, a közéleti lendület s a nehéz időkben fokozott gondot és figyelmet érdemlő harmónia elengedhetetlen értékes föltételei ezek. De hogy egyúttal a leghatásosabb választási agitáció is, az most bebizonyosodott. Elhárithatatlanul komoly veszedelem fenyegette volna a második egységespárti mandátumot, ha nem szerzett volna Bárányi Tibor és Tunkl Tamás a főispáni hivatalnak Szegeden eddig példátlanul általános népszerűséget, megbecsülést és bizalmat. A két egységespárti mandátumban a főludas tehát a főispáni hivatal. Ezt nem lehet elhárítani, de elvitatni se- Ezért van, hogv a közvélemény fokozott várakozással fordul a főispáni hivatal felé- Erős várai voltak ezek a hatalmasan megnövekedett forgalmú hivatalszobák eddig is a jogos szegedi igényeknek, a fejlődésünk elősegítéséhez fűzött jogos várakozásoknak, a szegedi álmoknak, szegedi vágyaknak és szegedi aspirációknak. Ezek a vágyak talán most megnőnek s gyors kivirágzásra várnak régi igények. A választás eredménye igazolta a főispáni hivatalban eddie uralkodott szellemet. A legközelebbi években Szegedet segítse győzelemre ez a szellem. A stresai konferencia első napja Ellentétes hírek a három hatalom közti ellentétekről - Nem terjesztik ki a konferenciát — Szombaton vége! ér a tanácskozás romeóban az európai fontosSSu kolw B°" amelyen Olaszország Angí^p^^ képviselői vesznek részt. A reJeH S S-resába érkezett M a c D o n Tfl a" niszterelnökót és Sir John^ fii£ „ "gj S Só en és kiben ,áttuk s látjuk ma is az egy* s Párt szegedi győzelmének egyik legjobb erpsségét ? vélemények persze eltérők" lehetnek, s vélemény magas közhivatalttiunkakörök betöltéséről is. Vannak és Laval külügyminiszter. Kora délelőtt igen fagyos volt a hangulat* amit még fokozott Mussolini széljegyzete, amely a „Poolo d'Italaa"-ban jelent meg. Az értekezletnek az a célja, — írta —, hogy a három nagyhatalom kötelezze magát egymás megvédésére; amelyet később a többi államra is ki. terjesztenek. A fanAcskozas délelőtt fél 11 órától fél f-ig tartott. A tanácskozáson résztvett Mussolini, Suvich külügyi államtitkár, MacDonald angol n«i. niszterelnők és S i r J 0 h n Simon angol külügvmmiszter. F 1 a n d í n francia miniszterelnök és Laval külügyminiszter. Az értekezletet Mussolini nvifótla meg és üdvözölte az angol és francia minisztereket. Ezután Sir John Simon angol külügyminiszter ismertette azokat a benyomásokat, amelyeket legutóbbi diplomáciai utazásaik során szereztek. Mussolini, Flandin és Laval több kérdést intézett az angol külügyminiszterhez a látogatások eredményeinek eigyes részleteivel kapcsolatban. A tanácskozásokat ezután félbeszakították és a tanácskozásokon résztvevők Boromén gróf villásreggelijén vettek részt. A villásreggeli után az angol és a francia kiküldöttek motorcsónakon Pallansába mentek, ahol koszorúi helyeztek el Cadorna, a világháború olasz vezérkari főnökének síremlékén. A síremlék megkoszorúzása után a két delegáció tagjai visszatértek a boromeoi kastélyba, ahol folytatták tanácskozásaikat. A hivatalos jelentés Strésa, április 11. Ma délelőtt a következő határozatot hozta az értekezlet: — Angol és francia részről nyilatkozatot lesznek a Népszövetség elé terjedendő határozati javaslat és emlékirat dolgában. Ezután sorra vették a február 3-i franciaangol közlemény valamennyi pontját. A mai tárgyalásokról a Kivetkező "