Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-10 / 78. szám

D í f- M A H YARORSZÂG 1935 áprilit 10^ | • ^ ' AIMA-II'SL mühelyünket kibővítettük s ezáltal abban a ¡jZ3IOnUí1l%81 gSintSiyeZIUlM helyzetben vagyunk, hogy a megrendeléseket Keck Lajos és Isa Széchenyi tér 2. a legnagyobb pontossággal tudjuk leszállítani. Filmsztárok, akiket száműzött a harmadik birodalom Bud*pe$t, április elején. Külföldi és magyar hatalmas koncepciójú és rengeteg pénzbe kerülő filmjeink mindenféle variációban diadalmasan járják be a világot Angol és «véd, amerikai ós német producerek tárgyalnak Pesten, a százezrek csak ugy röpködnek a levegőben, mint a legyek meleg nyári napokou ez éléskamrák táján. A magyar filmgyártás, hosszú stagnáció után ú jra népszerű lett és ha valaki valamit köszönhet a harmadik birodalom úgynevezett árja-paragrafusainak, ugy elsősorban a magyar filmgyártás lehet ezért hálás. Magyar sztárok, magyar rendezők, magyar komponisták egész légiójának kellett elhagynia Németországot abban a pillanatban, amikor ott a nagypapa és a nagymama faja és felekezete után kezdtek érdeklődni. Az első időben talán a lethargia és kétségbeesés fogta el az emlíereket, később azonban rájöttek arra az örök igazságra, hogy a tehetség nincsen országhoz kötve. A világhirességek Magyarországra jöttek és azok a gyárak, amelyeknek szükségük voM rájuk —elutaztak értük. Mit csinálnak hát a Harmadik Birodalomból «nigrált filmnagységok? AZ EMIGRÁNS FILMSZTÁROK ÖSSZETARTANAK Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a Németországból emigrált filmnagyságok nemcsak az atellierben, hanem a társasági érintkezésben is szorosan összetartanak és támogatják egymást. Ha egy uj film készül és annak szerepét valamelyik emigrált művész alakítja, akkor a filmhez feltétlenül emigrált komponista készít zenét, azt minden körülmények kőzött emigrált rendező rendezi és ezek szigorúan ügyelnek arra, hogy necsak az epizódszerepeket kapják ugyancsak emigrált kisebbnevű színészek, hanem a stalisztériában is » Hova átázzunk húsvétra! Április 14 — 23.1«. Hnsvét Rómában ís Firenzében! 2 nap FI renie, 4 nap Róma és Î nap Nápoly. Összköltség PI30 é» Lit 390 ... „ 8111UM P 248.— Utazfts • milanói vásárra és az olas* tavakhoz! * nap Venezia, 2 nap Qardona, 2 nap Ml'ano és 2 nap Bellaglo OszkAII•ég P 180 és Lit. 3«0, összesen P 248.HusiKüiHöruiazasoiaszoi'szágiian A milánói vásár alkalmával. 1 nap MHáno, I nap Qaniva, 3 nap Nápoly 4« S nap Róma. Osszköitsé P ISS és W- sszesen P 278. Húsvét fan-Remoban A milánói vaaár megtekintésével. I nap Milánó, 8 nap San-Ramo Összköltség P 130 ás 220 hl össiesen P 210.Autocar-ut Milano-Ven«zia és az olasz tavakhoz AprfHa 18-28. P 146 és Ut. 400 Ssssesen P 282.- Abbazlában Jssrköl ség (P 65 és Lit. 280) 128 »-tel Minden felvilágosítást magad és elfljagyaéet alfogad a DÉLMAUYARORÜZAG utazási osztálya, Szeged. keresethez jussanak azok, akiknek el kellett hagyniok Hitler birodalmát. Szőke Szakáll, aki Németországban egy év alatt háromszázezer márkát keresett, a negyedik filmjét csinálja most Pesten. Hívják mindenfelé, azonban minden külföldi ajánlatot elutasít. Egyedül svájciakkal hajlandó tárgyslni. Eddigi filmjei: „Az uj igazgató," „Helyet az öregeknek" és „A hét testőr" részben beváltották, részben beváltják a hozzáfűzött reményekeL Filmjei muzsikáját rendszerint Ábrahám Pál csinálja. A fantasztikus németországi mammut-jövedelemmel szemben Szőke Szakáll Pesten „csak" 50—60 ezer pengőt keres egy évben, de saját bevallása szerint jobban tud ebből itt megélni, mint 300.000 márkából Berlinben. A 1 p á r Gitta a „Bál a Savoyban címszerepéért 60.000 pengőt kapott, a „Sybill"-ért, amit Londonban csinálnak 120.000 pengő a honoráriuma. Az ő jövedelme nem csökkent, sőt emelkedett, hiszen fellép a szinpadon is, Budapesten és Bécsben és felléptidijai semmivel sem csökkentek a régihez képesL ABRAHAM PAL MUZSIKAJA A legnagyobb veszteség kétségkívül Ábrahám Pált, ezt a fiatal és zseniális magyar komponistát érte. Tudvalevően a zeneszerző százalékos részesedést kap az egyes országokban zenemüve nyilvános előadásáért. A zenekarok engedély-dijat fizetnek a szerzők egyesületének és ezeket az engedélydi jakat elosztják a komponisták között. Csak ezekből a licenc-dijakból évente 60—70 ezer márka jutott Németországban Ábrahám Pálra. Ez a jövedelme teljesen elmaradt, mert müvei odakünn indexen vannak és még álnéven sem szabad eljátszani őket. Idehaza nagyon produktív Ábrahám Pál, eddig hét filmhez komponált muzsikát és filmjei közül különösen a .Rákóczi induló," „Antónia," „Bál a Savoyban' 'és Lila akác" aratak nagy sikert, ö persze dolgozik mindenfelé, különösen Franciaországba és ha jövedelme erősen is megcsappant, azért mégis van mit aprítani a tejbe, mert az évi jövedelme még igy is eléri az 50.000 pengőt. A sztárok közül talán G a á 1 Franci áll legjobban. Németországban első két filmje — mit tagadjuk megbukott. A „Papriká"-nak is csak közepes sikere volt, az egyik film jét pedig egyáltalában nem hozták. Igazi, robbanó sikerhez akkor jutott, amikor Joe Pasternak megszüntette az Universal berlini gyártását és székhelyét Pestre tette át. Az Universal másfélmillió pengőt hagyott eddig Magyarországon, Gaál Franci a „Péter" és a „Csibi" szerepeiért 100.000 pengőt kapott és ugyanennyit kap a most készülő „Mutti"-ért is. Joe Pasternak a legnagyobb világmárkákat csinálja Pesten és az Universal nagy sikerei nagyban hozzájárultak a magyar filmgyártás eredményeihez. Az emigránsok között kell emliteni még Székely István rendezőt is, akinek Németországban közel 100.000 márka évi jövedelme volt. idehaza pedig ennek az összegnek a felét keresi meg, — pengőben. Bársony Rózsi jövedelme nem igen csappant meg, filmjeivel megkeresi a maga 80.000 pengőjét, ezenkívül igen jelentős fellépti dijakat kap a színházaktól is. Verebes Ernő, Szenes Ernő. Kardos László meg a többiek ugyancsak megérzik az idők változását, azért még sincsen gondjuk, mert a „nagyok" gondoskodnak róla, hogy ne maradjanak kereset nélkül. PUFI MAR NEM FILMEZIK Huszár Károly, a humoros filmek nép-» szerű Pufija úgyszólván teljesen visszavonult. Néha vállal epizódszerepeket. Régebben keresett vagyonát okosan át tudta menteni és kisebb mintagazdaságot rendezett be Nógrádverőcén. Idillikus kastély van a gazdaság közepén, birtoka nem nagyobb nyolc holdnál, de ezen a nyolc holdon Pufi, akinek születésétől fogva érzéke van a gasztronómia iránt, a legkényesebb ízlést kielégítő primeuröket termeli, ö hozta kí a jódos tojásokat, nála terem meg legkorábban a paradicsom, földi eprei akkorák, mint egy kisebb barack és a legelőkelőbb éttermek"'és csemegeüzletek várják küldeményeit. Gyönyörű tyukfarmja van és rossz nyelvek azt mondják, hogy ennek legnagyobb fogyasztója ő maga. Két csirkét megenni tízóraira: nem tartozik Pufinál a ritkaságok közé. Most, a velszi herceg budapesti látogatása után Pufi most a kecskeméti barackpálinkát akarja Angliában értékesíteni és hir szerint rövidesen Londonba is utazik. Nagyobb mintaküldeményt visz magával, barátai azonban az üvegeket le akarják plombálni, mert alaposan tartanak tőle, hogy a mintakollekció az utón esetleg elfogy . .1 J. p. KilUnfl fó homoki Fehór pecsenye 1 1. . . 44 fiH. OwU Kadarka 1. 1 44 fill. ^^ ^^ ® ^ Édes kadar 1 L .... 84 fill. HEGEDŰS fűszer ás csemBBeüzietében. Tisza l. httmt 51. Hullaszállitási vállalat. Hullaszáilitást helyben és vidéken gyorsan elintéz. Jóiárt István, Csongorádi sugárut 24. Telefon: 32—00. Szegedi téglagyár társulatnál Cserzy Mihály ucca 30 szám, kitűnő m i n ő s é gü ($or feljj és téglaanyag kedvező fizetési feltételek mellett kapható. GVüMöLCSFA, diszfa, cserje, fenyő, szőlővessző, buxus, bokor és magastörzsü rózsák kaphatók és kertrendezést vállal DEMETER FERENC ÜfVo^ A a LTON SZÁLLODA DUNAPART BUDAPEST Étterem — Kávéház Polgári étterem Telefon — Folyóvíz minden szobában. érsékelt árak!