Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-09 / 77. szám

„_^rke*d0*ég. Somogyi oeeo ni.MB, Telefon s 2 V33.>KIodóhlroíol kmetOnkOnrrlAr é* jegylrodo: Aradi Butin 8. Telefon x 13—OO. ^ Nyomda : l«w ttpdt ucca 1». Telefon i 13-«®. Tanra« «• levélcím ; DílmBgyarorsiAa Sregrd Kedd, 1935 április 9. Ara 10 fillér XI. évfolyam, 77 sz. CLÖFltETÉS: Harrmla l>U/bMi 3.ZOI Vidéken «• BMIapetten 3.«0,klllí»ld»n 0.40 pengd. # Egye« Mám Ara nap JO, vn*Ar- Ünnepnap 16 «Hl. Hlr­det黫k lelvétele tarlla »zerlnt. Meoje» mik héHA kWeíelérel naponfa rrgael1 Hétköznapok Székesfehérvári Beszédéten, mellyel man­dátumát átvette, Hóman Bálint kultuszminisz­ter formai újítást vitt bele a gazdasági válság elkpotának jellemzésébe. Azt mondotta, hogy most vagyunk a tizenöt észten­Hős válság tetőfokán- Eddig a válsá­got nem annyira hegyhez, mint inkább gö­dörhöz hasonlították s az volt a szokványos kifejezés, amelyet egyaránt használt kor­mánypárt és ellenzék, hogy most va­gyunk a válság mélypontján. Leg­alább is ugy emlékszünk, hogy egy esztendő «lőtt ezt a kifejezést hallottuk az akkori pénz­ügyminisztertől és kereskedelmi minisztertől. A hasonlatban rejlő eltérésnek felesleges je­lentőséget tulajdonitanunk, de a lényeg­ben mutatkozó eltérés után nem tudjuk, ki­nek adjunk igazat, a történetíró kultuszmi­niszternek, vagy a gazdaságpolitikus szakmi­nisztereknek- világos ugyanis, hogyha egy esztendő előtt már elhagytuk a mélypontot, okkor ma nem lehetünk az ugyanolyan értel­mezésű tetőfokon. Vagy az egyik állítás fedi a tényeket, vagy a másik. Az ország érdeké­ben szeretnénk, ha a két egymással szemben­álló állítás közül a tapasztalatok néma kul­tuszminisztert igazolnák. Ha ugyanis a vál­ság legsúlyosabb hónapjai már egy esztendő előtt elmultak, akkor a fizika törvényei sze­rint már közelebb vagyunk egy arasszal, vagy egy méterrel, vagy egy mérfölddel a kibonta­kozáshoz és hamarább remélhetjük a gazda­sági helyzet jobbrafordulását. Akárhogyan álljunk is azonban ennek a teoretikus jellegű kérdésnek tisztázása tekin­tetében, kétségtelenül igaza van a kultuszmi­niszternek abban, hogy a személyi kérdése­ket most hátra kell szorítani a tárgyi problé­máknak. Köznapi nyelvre lefordítva ugy is formulázhatjuk ezt a tételt, hogy a választá­sok után, amelyek sok esetben az emberek figyelmét elterelték a megélhetés kérdései­től, megint jelentkeznek — a kenyérgondok. A választások hejehujás farsangját követik a megélhetésért vívott küzdelem bőjtös nap­jai s a nagy programok, tervek, fogadkozá­sok lobogására következnek a hétközna­pok, kicsinyes gondjaikkal, küzködéseikkel, ragyogást ritkán mutató szürkeségükkel. De ezek a kicsinyes gondok és küzködések az egyesek szempontjából életbevágó fontossá­gúak s ezeknek az összetevődéséből adódnak azok a nagy problémák is, melyek országos vonatkozásban egyetemes jelentőségüekké emelkednek. A hétköznap a munkának ideje s ha már itt vagyunk a választások utáni hétköznapok­ban, akkor elő kell szedni a hétköznapok kér­déseit ott, ahol a választások előtt félbeszakí­tották őket- Immár áprilisban vagyunk s a tavaszi munkaszezonnak máskor legbizto­sabb jelének, az építkezési tevékeny­ségnek még hírmondóját se lát­u k. Pedig az építkezés az az ősipar, amely íarminc vele kapcsolatos más iparágnak a oglalkoztatását is biztosítja. A választások előtt napirenden volt egész sor javaslat, amely függőben maradt. A mérnöki kamara tervezetet dolgozott ki a közmunkák megindítására. A budapesti ipartestü­letek memorandumot intéztek a kormányhoz városi ¿DÍtkezések fellendité­s e ügyében. A kereskedelmi és iparicama­rák a tavalyi kedvező tapasztalatok által in­díttatva, megfelelő ellenőrzés mellett, a t a­tarozási és modernizálási adó­kedvezményeknek a régi keretekben való visszaállítását sürgették. Á városok, az egyes törvényhatóságok elővették a konkrét terveket és előterjesztéseket tettek ezeknek letárgya ására és végrehajtására. Mindezek hétköznapi problémák voltak csupán és nem illettek bele a választási beszédek hangne­mébe. De ma itt vannak ezek a kérdések és kopogtatnak az ajtóinkon- Itt az ideje, hogy foglalkozzunk azzal, amiből élünk. Szegednek két ilyen függőben levő kon­krét kérdése fekszik az illetékes kormányha­tóságok előtt, az egyik a Társadalom­biztosító Intézet székházának m e g é p i t é s e,' a másik néhai Klebelsberg Kuno gróf erkölcsi végrendeletének valóra váltásában a tanítói internátus meg­valósítása. Mindkettőnél sietni kell, ha Komolyan akarjuk, hogy a z i d é n még le­gyen belőle valami. Az elsőnél a tervpályá­zat határideje március harmincadikán lejárt s az OTI elnökségének most kellene dönteni a versenytárgyalás kiírásáról. Fontos, hogy ez a legsürgősebben megtörténjék és a városnak minden erejét, befolyását latba kell vetni eb­ben az irányban, mert április 14-én és 15-én lesznek a társadalombiztositónál a választá­sok s ha a döntés addig nem történik meg, az uj vezetőség megalakulásával járó forma­ságok a végrehajtást időtlen-időkre kitolhat­ják. De a történt Ígéretek után joggal sürget­heti meg a város a kultuszminiszternél a taní­tói internátus megépítését is, mert félő, hogy kifogyunk az időből s ebben a szezonban el­vész ez a munkaalkalom is a szegedi iparos­ság és munkásság számára. Pedig a munká­nak már csakugyan itt van az ideje. Ezeket a hétköznapi kérdéseket a legmelegebben ajánljuk a város hatóságának figyelmébe és szerető, de egyúttal gyors gondozásába. rint a két urna ugy sérült meg, hogy — leesett a városba igyekvő autóról. Az ellenzek nagy előretörését jelzik az alábbi eredmények: Hz ellenzék nagy előretörése Hódmezővásárhelyen Kun Béla és a szociáldemokraták listája vezet az egységespárl élőit Hódmezővásárhely, április 8. Vásárhelyen vasárnap este fe jezték be a szavazást, a szava­zatok összeszámolásához hétfőn fogtak hozzá. A munkát rendkívüli érdeklődés kísérte, mert már az első eredmények az ellenzéki pártok nagy előretörését jelezték. A város két mandátumáért három párt lis­tája indult. Az agrárellenzék listáját Kun Bé­la, a kerület régi képviselője vezette, a szociál­demokratákét Takács Ferenc, a kormány­pártét Tasnádv Nagy András államtit­kár. A két ellenzéki párt felváltva vezetett. Azt hitték, hogy a végeredménnyel estig elkészül­nek, de a szavazatok összeszámolását este 10­kor váratlanul — félbeszakították, ekkor még 1200 szavazat megszámolása volt hátra. A munkát kedden folytatják. Az ellenzék jegyzőkönyvet vétetett fel arról, hogv ké! urna «érültén érkezett be a bizottság­hoz, a pecséten sérülés látszott. A kísérők sze­Délben ez volt a helyzet: Kun Béla szociáldemokrata Nep Este 7-kort Kun Béla szociáldemokrata Nep 1943 2201 2051 4323 4376 4124 Este 11-kor: Kun Béla 4983 szociáldemokrata 4878 Nep 4727 Még 1200 szavazat felbontása van hátra. A budapesti választás Budapest április 8. Budapesten vasárnap este zárták le a szavazást. 259.722 szavazatot adtak 1« a főváros három kerületéhen. A választópolgárok­nak csak 77.9 százaléka járult az nrnák elé; 74.894 ember nem szavazott. Hétfőn reggel nagy apparátussal kezdtek hozzá a szavazatok összeszámolásához. Délben a három kerületben a aránya ez volt: megszámolt szfavaüratok Észak: nyilaskeresztes K I ár Friedrich Dinich Rupert 78 173 278 22 726 szoc. dem. Nep Rassay Wolff Wölfl szoc. dem Rassay Nep Wolff Nep Rassay dem. Déf: Buda: 824 716 1770 6-11 Î180 1565 ^ «-> sm »iJ 1433 13ó(' 1180 73P 150

Next

/
Thumbnails
Contents