Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-04 / 76. szám

ÍO n r f M^^yAPn(ís?*vl T935 április 7. disaebédre a rokonság cixnén megvoltak híva a cári család élő tagjai és meg voltak hiva a különböző országok Londonban akkreditált diplomáciai képviselői. Jelen volt természete. sen a szovjet meghatalmazottja is, aki a töb­biekhez hasonlóan a népbiztosi cimet észre­vétlenül nagykőveti cimmel cserélte fel. ö is megjelent, hogv az ifjú pár és az örőmszülők előtt szerencsekivánatait kifejezésre juttassa. A hoppmestereknek nagy gondjuk volt az ül­tetéssel és a vendégek elhelyezésével, mert le­hetőség szerint arra kellett törekedni, hogy a nagyhercegek és a szovjet nagykövete jó mesz­szire kerüljenek egymástól. De az aggodalom feleslegesnek bizonyult. Mindkét fél igen ta. pmtatosan viselkedett. Ugy csináltak, mintha semmi se tőrtént volna közöttük. Legalább is nem mutatták, hogy okuk volna egymásra ne­heztelnL Ml köze azonban ezeknek a történelmi apró­ságoknak a vörös Pimpernelhez? Az, hogy ez a regény a maga primitívségében tökéletesen ad. ja azokat a képzeteket, amelyek hozzávetőle. gesen másfélszáz esztendő előtt Angliában, sőt az európai kontinens többi országaiban is uralkodtak a régi rendet felborító, forradalmi ds királygyilkos Franciaországról. Mikor egy­néhány esztendő előtt az első hivatalos szov­jetdelegátusok megjelentek tiénuában, Genfben és Rapalloban, a nyugalmukat és bankettjüket féltő nyárspolgárok ugyanolyan ludbőrözéssel bámulták meg óket, mint Chauvelin francia ügynököt a vörös Pimpernel többi regényalak­jai. Ha lélektanilag ki lehetne nyomozni, ér­zés és politikai megítélés tekintetében nem volt sok különbség aközött, ahogy nagyapáink és nagyapóink apái vélekedtek az akkori Fran­ciaországról s ahogy mi megítéltük a forrada­lom utáni első tiz esztendőben Oroszországot. Ha van valami, ami ismétlődik a történelem­ben, itt az ismétlődés legtipikusabb esetével állunk szemben. De ismétlődik a történelem abban is, hogy a borzalom érzése lassankint helyet ad az alkudozásnak, a tárgyalásnak, sőt végül esetleg a barátkozásnak is. Az érdekel­tek kihalnak, elpusztulnak, mindkét fél enged merev álláspontjából és akarva-nemakarva születik egy uj államrend, amely befogadja azt, akit kiközösitettnek tekintettek. A legfon­tosabb az, hogy üzleteket kötnek egymással. Üzleteket árukban és üzleteket emberekben. Menjünk gyógyuni, üdUní, pilrmr, s?«rakozn< Balatonfüred gyógyfürdő -re! Főszállodája Erzsébet szanatóriuma (központi ffltéa, hideg-meleg folyóvi») szénsavas es meleg Hí jelentékenv«n ménékelt árakkal egész éven át Grand Hofe! szálloda húsvéttól megultlotí Ipoly- és Stefánia szállodája május lO-íől Elsőrangú gyógy-, üdülő- ós pihenőhely. RéaslctM prospektussal és fái világoeitáa­sal készségason szolgál a FBrdőigazgat6s6g. Kerékpárt, alkatrészeket, gumit D éry gépáruház műhely. lego csóbban részletre is N agy t a v < t ó Business as usuel. A kilencvenes években, mikor egy eleven cár látogatott el a köztársasági Franciaország, ba, szenzáció erejével hatott, hogy a cár előtt eljátszották minden forradalmak legpezsditőbb harci dalát, a Marseillaise t. Két esz­tendő múlva már egészen természetesnek hangzott, mikor a francia köztársasági elnök pétervári látogatása alkalmával a forradalmi indulót az orosz gárda zenekara is eljátszotta. Ahogy most alakul a világ folyása, nem lehe­tetlen, hogy egy-két esztendő múlva gárdák zenekarától fogjuk hallani a harmadik internacionálé indulóját. Orosz viszonylatban a vörös Pimpernel meséje kez­di elveszíteni aktualitását. Szlek a tavaszi cipőül dtiisánok j DENES, Kárász-ucca 10. mmm————•——1 bzegeú a 99 szobor városa Mindössze félmillió pengőre vannak értékeivé a zárszámadásban a város szobrai B.K) (A Délmagyarország munkatársától.) Nem­régiben statisztika jelent meg a szobrokról. Eb­ből az tüník kJ, hogy a vidéki városok kőzött Szegeden van a legtöbb szobor, Szeged uccuit és tereit ugyanis 99 szobor és emlékmű díszíti. Ez meglehetős imponáló szám, hiszen Buda­pesten mindössze 183 szobor van. Szegedet te­hát méltán megilleti a jelző: a szobrok városa. Szeged szobrainak többségét a Nemzeti Em­lékcsarnok szoborgalériája alkotja. Nyolcvan, egy szobor díszíti a Dóm-teret, a városban szerte pedig tizennyolc emlékszobor van fel­állítva. Ez a tizennyolc szobor, mint vagyon­tárgy szerepel is a város zárszámadásában a „Fekvő javak" cimet viselő rovatban. A város 1934. évi zárszámadását most állítják össze a számvevőszék hivatalai és az emlékszobrok ér­tékelésére is sor került ezen müvelet közben. ,Érdekes megemlíteni, hogy a tizennyolc szo­bor 467.400 pengős értékeléssel szerepel a város idei zárszámadásában. Ez meglehetős alacsony értékelés, hisz akármelyik bronzszobornak is százezer pengőn felül van az értéke, de a város' számvevősége a jó gazda realitásával nem akarja túlértékelni a közület vagyontárgyait, nehogy esetleg csalódás érhesse. A város 17 emlékszobra az értékelés sorrend­jében igy jön egymásután: Szűz Mária szobor 400 P Markovics szobor 2000 P Dankó Pista szobor 5000 P Klauzál Gábor szobor 6000 P Rapaics Radó szobor 10000 P Honvéd emlékszobor 12000 P Dugonics András szobor 13000 P Szentháromság szobor 14000 P Deák Ferenc szobor 35.000 P Széchenyi István szobor 35000 P Nemzeti Megújhodás emlék­mű 40000 P Rákóczi szobor 45000 P Vásárhelyi Pál szobor 50000 P Erzsébet királyné szobor 60.000 P Tisza Lajos szobor 60000 P Kossuth Lajos szobor 80000 P Van még két ujabb emlékmű is: a Délvidéki Országzászló és a Hősi emlékmű a református temetőben. Ez a két uj szobormű azonban nem is szerepel a mosi készülő zárszámadás értékelési sorrendjében, mert még nem érté­kelte fel azokat a város. Tekintettel azonban a többi szobrok értékelésére, bizonyos, hogy a Délvidéki Országzászló és a Hósi emlékmű alig néhány ezer pengőre lesz majd értékelve a vá­ros fekvő vagyontárgyai között. A zárszámadás szerint tehát alig félmillió pengő értéket képvisel a város tizennyolc em­lékszobra. Ugylátszik a város számvevősége gondosan ögyel arra, hogy valahogy tul ne ér­tékelje a szobrokat, mert évről-évre mind ke­vesebb a szobrok értékelési összege. Két esz­tendővel ezelőtt ugyanis még közel 600.000 pen­gőre voltak értékelve a város szobrai, Kossuth Lajos szobránál 15.000 pengőt írtak le az érté­kelési ősszegéből, Dankó Pista szobrát 2 évvel ezelőtt még 13.500 pengőre értékelték, a mos­tani 5000 pengővel szemben, a Rapaics szobor­nál 7000 pengőt írtak le, Erzsébet királyné szobrát is tízezer pengővel kevesebbre értéke­lik most, mint 1933-ban és igy tovább vala­mennyi szobor kisebb értékkel szerepel a zár­számadásban, mintha talán egy-két esztendő leforgása alatt valójában változás állott volna be a szobrok értékében. Ez az irreális értékelés azonban nem változ­tathat az országos statisztika azon örvendetes megállapításán, hogy Szeged: a szobrok váro­sa. A Nemzeti Emlékcsarnok 81 szoborművé nem szerepel a város zárszámadásában, mert hivatalosan az állam tulajdonát képezik ezek a szobrok. A kilencvenkilenc szobor azonban mégis Szegedet díszíti és az alföldi metropolis hirtelen támadt és lendületes fejlődését bizo­nyítják. H. M. Viseljünk gfb harisnyát! megbízható minőség Polták Testvérektől uzás már szombaton Utolsó hét a sorsjegyek vételére. Ha akar nyerni, azonnal vegyen osztály­sorsjegyet Pető Ernő ia> t6árusiíón&l Szeged, Széchenyi tér 3. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents