Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-28 / 94. szám

lO DÉLMAGYAR OR SZAG 1935 nprWis 28. volna meg, pedig' abban mindenki egyetért, Hogy nagysága ezekben kulminál, nem pedig azokban a minden alkalomra jó dalaiban, melyek momenláni sikerek aratására ugyan alkalmasak voltak, de arra aligha, hogy olyan csorbítatlan halhatatlanságot szerezzenek, mint amilyen az övé. 1 Félő, hogy a inult példáin okulva, a jövőben is az az irodalom fog nagyobb szolgálatot tenni' a nemzetnek, mely nem nisz a kinai fal létezésében s mely ép|»en azokkal az alkotásokkai dokumenlálja a nemzeli géniusz létezését, melyek idehaza »nemzetietleneknek« látszanak. • f • r | legfőbb minőségben Jegszekrenyek 12 iiavi részieké Szántó Edényáruházban »»»>« w»» mindig az emberiség nagy közösségéről álmodozik, nein vonhat maga köré nemzeti határokat. Petőfi, ahogy a magyar szabadság, ugyanúgy a világszabadság költője is s Kossuthban .sem a (magyar dac bilincselte le a külföldi hallgatók ezreit, hunéin a szabadságnak az a világeszméje, mely Konssuth messzianisztikus lángelméjéből áradt. Az igazi ideál, ha felöleli is és előnyben részesíti a zseni közvetlen környezetét, csak végtelen lehet s e:érl van kevés remény arra, hogy a hitleri Németország olyan bőséggel ontsa a jövötyn is mijeit, mint a mult században, A zseni, még az olyan hatalmas és számos nép esetében is, mint a német, épjien ez ősi vallási adottságai folytán nem különülhet ol a világtól; érzi, tudja, hogy neki valami misztü.i» szerződése van az emberiséggel, mely teljes fölolvadásra, egyetemes odaadásra kötelezi, i zseni nem tud beletörődni abba, hogy lángesze csík kevesek rakétája legytn, már csak azért sem, mert mivolta merőben erkölcsi. Minden divatossága ellenére is, már az eszme expanziv lényege miatt sem hihetünk a faji vallás komolyságában. A világgondoikodó Goethe a miénk is, Kant bennünket is térdrekényszerit szörnyű logikájának felsőségében, ele Rosenb"rg már csak kuriózum, érdekesség a mi számunkra s alig valószinü, hogy azok az irók számot tarthatnak majd a világ érdeklődésére, akik ebből a mentalitásból nőnek ki. Egy ««észen kis nén két zsenije jut eszembe igazolásul. Az egyik BjÖrnson, akiről valaki azt irta, hogy nevének kiejtése egyenlő a norvég nemzeti zászló meglengetósévcl, csak mérsékelt sikereket ért el külföldön, a inásik pedig Ibsm, aki szétszóródott az egész világon, aki angolokat, franciákat, németieket lökött tovább a mag

uk utján, aki hirül sem volt olyan norvég, mint jörnson, ezzel szemtan azonban alig lehet elképzelni még Ausztráliában is olyan jobb családi könyvszekrényt, ahonnan az ő müvei hiányoznának. A magyar irodalomnak ei a végzetes ketté ízakadása s ahogy nem talált talajra nálunk a »nemzetközi« Madách, ugyan.¡gy a félreismert zsenik közé jutott volna a világhíres Petőfi is, ha »csak« a S:eptember végén-1, az Egy gondolat bánt engemet s a szallcszenlmártoni verseit irta DIVATCSEVEGES Nyári divátkelmék Megjött a jóidó, a hölgyek fejvesztetten veszik sorba és tartanak szigorú szemlét tavalyi nyári holmijaik felett, hogy melyik felel meg az idén is és melyikről kell szomorodott szívvel lemondani. Nyissuk hát ki a szekrényt és vegyük sorba a darabokat: délelőttre itt van a tavalyi piké ruhánk. Még az idén is divatos ; lesz, de azért rászorul egy kis frissítésre. A lenvásznunkat pedig valóban alakitás nélkül viselhetjük, mert a lenvászon egyre jobban uralja az idényt. Legújabban mintás, sajátjából nyomott cloquék kerültek felszínre még délelőttre is, de ugyanezeket megkaphatjuk lenvászonból is. Viszont valószinü nagy örömére szolgál a hölgyeknek az az uj bejelentésünk, hogy igen divatos lett az uj angol mosható karton. Olcsóbb, mint a lenvászon és könnyebben kezelhető. Na nézzük tovább! Imprimé ruhánk bizony divatosabb, mint tavaly volt. Az idén minden imprimé. Virág, rengeteg virág, elszórt, kicsi, nagy, szimetrikus és asszimetrikus mintákban. Mint egyik előző cikkemben emiitettem, az állatmintás imprimék egyre jobban hódítanak. Láltunk anyagokat, ahol parányi kis csibék, foxterrierek, sőt a hires kis malacok szerepelnek. (Ezek a bizonyos „nem félünk a farkaslói" kis malacok.) De nem csak francia crépp de shineből, hanem creppelt anyagókról is beszámolhatunk az imprimé frontról. Szekrényünk átnézésénél sajnálkoirva kell megállapítanunk, hogy hiányzik belőle a nyári szezon legjobban favorizált anyaga: a hímzett taft. Többnyire sötétkék alapon pettyek, virágok, kockákkal. Ebből okvetlen kell egy ruha. I A taft általában kosztümökre, ruhákra egy- | aránt divatos. (Vigyázat, molett hölgyek — tekintve a nágy nyári kelme választékra, mellőzzék a taftot.) A francia pikét épp ugy kedvelik, mint tavaly. Elérkeztünk végre a ruhák fénypontjához: az esli toilettekhez. Sietünk megnyugtatni, hogy a tavalyi organdi ruhádban az idén is nyugodtan hódithatsz. Nyári felhőkre kell gondolnunk egy-egy rózsaszín, fehér, vagy világos kék transzparente, organdi ruhaköltemény láttán. Aki azonban szolidabban akar kinézni, esti ruhájának anyagául feltétlenül muszlint válasszon. Nem lehet finomabbat elképzelni, mint a dus redőkben leomló muszlin toilettet. A gyapjú csipke pedig az esti ruhák non plus ultrája. Menjünk el most a szekrénytől, üljünk le és gondolatban csináljunk számadást, hogy tulajdonképpen egyelőre mennyi ruhára van szükségünk. Kell tehát egy délelőtti cloqué ruha, a tavalyi strapa ruhánk felsőrészt kiván, délutánra nem nélkülözhetünk egy himzett taftot, a régire pedig uj gallérka kell kézelőkkel, övvel és gombokkal, estélyre pedig egy rózsaszínű transparente ruha rózsaszínű tüll belépővel... És később, ha majd a divat teljesen kialakul, meglátjuk, hogy még mire lesz szükségünk... Hát ez igazán nem is sok. Dr. Dévainé Erdős Böske. DIVATPOSTA. Szőke kislány. Fehér piké ruhája legszebb lenne sötétkék linón, himzett gallérral, kézelővel és övvel. Fehér kalapot is viselhet hozzá kék szalaggal. Piros-fehér zöld. Szívesen írok három ruháira. A piros gyapjú ruháját alakítsa át kis angol fazonra: fehér bubigallérral és mansettával. Fehér clóqué ruháját nagy nyári tollettenek csináltassa meg, esetleg húzott felsőrésszel, széles szines övvel. vagy a saját övével, fantázia osattal. Végül I zöld selyemruhája kedves lenne a nyakban három organdi virággal. Itt van „A Pál-ucoal fiúk" a film nemzetközi útján és mindenható hatalmában. Itt van a film, a nemzetkőzi művészet és a nemzetközi szolidaritás, — a fiLm, ami egy egész világot hozott és ami elvitt valamit ebből a könyvből. Liliom, a ligeti legenda felszállt a hollywoodi expressre és Nemecsek kilépett a Broadway-re. Egy nagy művészet és művészi technika világhalul ma költészetet ls flnlált a sok talmi legenda és füzetes regény megborzongató bórája között és a szándék,a cél csak elismerésre érdemes. A mexikói határ cowboy-kelandjal között rátnláft a jószefvárosl grundra, ahol nem táncolnak tajtékos lovak, nem szól a szaxofon és nem antózn>ak a gangsterek. Ahol nincsenek aranysujtásos hősök, frakkos gonosztevők, ugrásra kész párducok, — csak egyszerű pesti gyerekek vannak, szegényes életűkkel és hősi vágyaikkal, ahol életűkkel kell megvédeni a labdateret, a játékukat, a szabadságukat és az életűket. A film megtalálta a pesti grundot, az édes pesti grundot, ahol meleg szolidaritásban emberi hősökké nőnek a gyerekek. Szinte meghatottság köszönti a jó szándékot. És a világhatalom munkába küldi a mfivészrendézőt, hatalmat és apparátust bocsájt rendelkezésére, elindul a nagy szervezet, a félelmetes technika, de minden jó szándék, szép elhatározás és művészi munka mellett Nemecsek Ernő elhagyja a Rákosucca gázlámpás proletár-házait é<s megfésülve megtisztogptva kisétál a Broadway-re ... Frank Borzage valóban művésze a filmek, a félelmetes és kérlelhetetlen apparátusnak, — látszik a készség, amellyel hü szeretne maradni Molnár Ferenc világához és aPál-uccai fiúk kényesen tiszta levegőjéhez, de valami közbelé®. valami közbenő, ami hatalmasabb a költészetnél, ami Broadway-t teremt a Pál ucca helyébe — és ami csak a puszta mesét tartja meg, a hang és a hangulat helyett. Kisdiákok katonásdi játéka lett a költemény, ami az életünk Volt, játékkal és mosollyal, gyermeki sziwel és emberi könnyel, ami a vágyunk volt és az álmunk, ami nagy emberi szolidaritás volt gyermekéletünk szaladó éveiben, — ami a szivünk volt és a legtisztább jóságunk. Minden hiteles itt, a mese és a kellék, — csak a hangból és a hangulatból veszett el valami. A grundból egész telep nőtt és a farakásokból egész várak, a sáncból futóárok, a zászlóvesszőből egész árbóc és a kis kunyhóból egész sor raktár... És Janó, a lompos, zsíros kalapos tót Janó rokkant veteránná szépült, akinek blúzán érdemrend ragyog Solférinoból, vagy Branylszkóból ... És a Bá'kos-ucoal kis proletár-miihely Is kikerült a Broadway-re, a kirakatok(l) előtt autóbuszok rohannak és villanyrendőr igazltja a lóvonatos Józsefváros dübörgő forgalmát... Csákók lettek a sapkákból, téohnika a lírából. De a drága kisfiúk közül a legtöbb eleven, gondosan megválogatva és megértően kiválogatva. Csak éppen Csónakos, a kedvesen jókedvű, a víg és hangos pesti kamasz-srácból lett szeplős és űgve-fogvott, kissé, bamba amerikai fiu A hangulatot és a hitelességet nem csak a kellékék jelentik — „Budapesti Hírlap" a Janó kézében ... vagy Neméc«ékné fiáért rohan a grundfö és a háttérben a Eánchid és a Grésham-paloti árnyéka... Amerikai hitelesség az amerikai kelléktárban, — de a kellékek földrajzi hitelessége még nem adja vissza a valóságot. A lóvonatos Józsefvárost és Molnár Ferenc tiszta líráját kell először megérezni, hogy az egész több legyen egy sikerült szcenáriumnál, hogy a mese költészet legyen és hogy a film visszaadja azt, ami a legtöbb ebben a költeményben: a hangot, a színt és a hangulatot. Mégis ez a film több mint a hollywoodi máriás, kérlelhetetlen rendelkezés és kegyetlen változtatás. Nemecseket kivitték a Broadway-re, de Frank Borzage művésze a rendezésnek. (Talán René Cliair költője tudott volna lenni.) A lóvonatos Józsefvárosból villanyredőnyös Newyork lett, a Páluccából Broadway, de a Füvészkert már a költeményből való, rejtelmes bozótjával, lombos bokraival, lándzsás hidőreivel, pélmás üvegházával és a vörösingesek regényes lámpájával a sziget rejtekében ,.. És meghatóan szép Boka látogatása Nemecsek ágyánál, ahogy elviszi a jóvátevő kapitányi sapkát, ahogy Nemecsek fütyülni kezd könnyes boldogságában és ahogy beledédelgeti egész hősi életének minden forróságát és beletemeti lázas szivének utolsó dobbanásait ebbe a sapkába, ami a grundot jelenti és amiért odaadta egész kis életét. A gyerekek pedig tiszták és könnyesek, színészek és emberek. Mindén hiteles kelléknél löbbet adnak Molnár Ferenc szivéből. Csak az ellentét nagyobb és élesebb, mint Monlárnál a Pál-uocaiak és a vörösingesek között. Nemecseket megmártják a füvészkert! tóban, de Ats Feri hátraarc-ot vezényel a csapatnak; ne legyen senki, akt kigúnyolná a kis Nemecseket... és amikor a szőke közlegény kicuppog a kértből, a Pásztoroknak is bele kell gázolni a vízbe, az einstándért.,. Frank Bórzage elféléjtkézett erről a képről, ami oly nemesen mégbocsájtó vólt Ats Feri férfias jellemében és ami oly tiszta volt Molnár Férénc hangiában. Ami égv színfolt volt az egész mü emberiségéhez. A költészet tisztasága mégis ott volt a könynyekbrn. A film művészetet hozott, egy fájdalmasan elmúlt szolidaritást a világ leghatalmasabb és legnemzetközibb ínjára, — ha valamit, magával is vitt belőle. Nemecsek Ernőt a Ríákos-uccából elvitte a Broadway-re.