Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-28 / 94. szám

ÜÉLMAGYAR ÖR SZAG fQ35 áprilL 28. Kerékoárt, alkatrészeket, gumit ¡SÖS?ín Déry gépáruház Nagy favlió műhely. R pénziaviozásoH vátságioga Irta Dr. Mezei Sándor II. A kin földdel való flxetésl forgalom 2. Ai ezárányban hosott tételes rendelkezések aJkalmazáisáeál bírói gyakorlatunk egységes«i még nem alakulhatott ki, de döntései elvi éllel bírnak. A Kúria a több, mint egy éve belföldön lakó Idegen honost devizajogi szempontból belföldinek tekinti, akit a belföldiekre megállapított korlátozások kötnek. A gyakorlat ismételten megállapítja, hogy a külföldi pénznemek forgalma csak korlátozva van, de kizárva nincs. A Magyar Nemzeti Bank engedélye mellett ugyanis külföldi pénznem iránt is köthetö és lebonyolítható mindennemű ügylet. A gyakorlat nem kívánja meg, hogy a külföldi hitelez« még perindítás előtt kikérje a Magyar Nemzeti Bank behajtási engedélyét, ezt nem tartja szükségesnek a per folytatásához, de az Ítélet meghozatalához sem, csupán a végrehajtáshoz. Ennek hiányában azonban a perben az adós kimutathatja, hogy a Magyar Nemzeti Banktól a fizetésre halasztást kapott, vagy a korlátozó rendelkezések folytán egyébként nem teljesíthet s kérheti a peres eljárás felfüggesztését. Gyakorlatunk nem egységes abban a kérdésben, hogy a bíróság csak az adós kifejezett kérelmére vagy hivatalból is felfüggesztheti-e a per tárgyalását. A külföldi hitelező külön megállapodás esetén ragaszkodhatok az effektive kikötött külföldi pénznemben való fizetéshez, de erre a belföldi adós a Magyar Nemzeti Bank engedélyével halasztást kaphat, mely esetben késedelembe nem esik. Ha nincs kikötve az effektív külföldi valutában <aló fizetés, ugy a külföldi hitelező belföldi pénznemben követelheti — a Magyar Nemzeti Baníi engedélyének megszerzése esetér — a fizetést és pe dig a külföldi valuta belföldi jegyzési árfolyama szerint átszámítva. Már most felmerül a kérdés, hogy mely napon jegyzett árfolyam szerint számittassék át a követelés, a lejáratkor vngy a tényleges fizetéskor jegyzet árfolyam szerint E jogvita már ar. inflá dós időkben is kisértett, még pedig abból az okból, mert a korona folytonos értékromlása következtében a lejárat napjától a tényleges fizetésig a külföldi pénznem árfolyama lényegesen nőtt s igy a hitelezőnek érdeke fűződött ahhoz, hogy a törvényben előirt lejárati nap árfolyama helyett a fizetés napján jegyzett magasabb árfolyamot kapja, ::mellyel valóban be is szerezhesse ugyanakkor a külföldi pénrnemet. E jogvitát 1923. évben kör.polflári esetekre vonatkoztatóan lezárta a Polgárjogi Határozatok Tárába felvett 764. számú Elvi Határozat, mely azt a szabályt állítja fel, hogy az átszámításra az az árfolyam az irányadó, melyet a fizetés idejében jegyezlek. Ezt a szabályt angol fontban meghatározóit pénztartozásra a Kurin 1933. évben is alkalmazta ís a fizetés napján jegyzett árfolyam szerinti fizetésre kötelezte az adóst, a lejárat napján jegyTett árfolyam szerinti fizetés helyett, holott ez Elvi Határozat alkalmazásának az az előfeltétele, hogy az átszámítási árfolyam a lejárattól a fizetésig emelkedik, ma fenn nem forog, mert ma az angol font árfolyama éppen ellenkezően, csökkenő Irányzatot mulat. A valorizációs és devalvációs tényállások közötti eltérések teli őt e ponton különböző jogelvek .ilkalmafláisál Indokoljál Kétségtelen, hogy bírói gyakorlatunk a jogelvek tisztázásával a megkülönböztetést megteszi és a fentihez hasonló esetben visszatér a törvényben előirt lejárati nap figyelembevételébe«. Belföldiek en'mda köxtt valuta ügyletei 3. Belföldiek, hosszúlejáratú kölcsönöknél, de egyéb ügyleteiknél is sfirün kötötték ki fizetésül a külföldi pénznemet, legsűrűbben az angol fontot és dollárt, ezek értékállandóságában bizva. Ez ügyletek hitelezői azonban e bizalmukban csalónak, mert a font és a dollár az aranyalapról történt letérés folytán lényeges érték- és ár folyam veszteséget szenvedtek. A jogvita ez értékeltol ódátok körűi forog és annak igazságos megoldásához a bíróság kutatja a felek ügyletkötéskori valóságos akaratát, szándékát, célját, hogy döntése a fennforgó körülményekre és az élet felfogására tekintettel, az anyagi igazságnak és méltányosságnak megfeleljen. Nagyjából három irányú lehet a felek szerződé«¿kötéskori szándéka: a) a külföldi pénznem számolási érték gyanánt köttetett ki oly célból, hogy a hitelező követeléséhez bár belföldi pénznemben, de a külföldi pénznemnek a lejáratkor — fizetéskor — jegyzendő árfolyama szerint számított értékben jusson; —• b) a felek szándéka arra irányult, hogy az adós valósággal külföldi pénzt szolgáltasson; — c) a felek szándéka szerint az adós ezt aranyértékben szolgáltassa. Sxdmoldsi érték a) Ha az adós arra kötelezte magát, hogy hitelezőjének meghatározott összegű külföldi pénzt, angol fontot vagy dollár fizet, anélkül, hogy arra is kötelezte volna magát, hogy ez idegen pénzt, fontot, dollárt valóságban, természetben fizeti, ugy az idegen pénznem kikötése számolási értéknek tekintetik A hitelező a számolási értéket azért köti ki, hogy követelése értékállandóságát magának biztosítsa és az esetek . túlnyomó részében magyar pengőben létesült kötelezettséget fonl vagy dollár visszafizetésének formájába burkol Ámde a font és dollár árfolyama lényegesen esett; az adós a csökkent árfolyam szerint akarja állt és az adóst a teljes érték fizetésére kötelezte olv megokolással, hogy az idegen pénznemben való kikötés egyedül a hitelező érdekében történ*, azzal követelése értékállandóságát kívánta biztosítani, s így az adós nem igényelheti, hogy a felek személyén, elhatározásán és ügyletkötéskori tudatán klviil álló okokból váratlanul bekövetkea fizetést teljesíteni, míg a hitelező az adósnak adott teljes értéket követeli. A számolási érték megállapítása esetén ily tényállás mellett bírói gyakorlatunk a hitelező mellé tak — az ezek iránti nagyobb bizalom folytán zett árfolyamcsökkenést hitelezője rovására kihasználja és a kapott teljes értéknél kevesebbet fizessen vissza. Egv adott esetben a számolási értékek halmozását észlelhetjük. Egy 1924. évben kötött ügyletnél az adós kötelezettsége az akkor szokásos számolási értékben, búzában állapíttatott meg. A bnza árfolyama 1925. évben amerikai á la "nausse-spekulárióra konjunkturálisán abnormis magasra emelkedett. A felek e magas buzaárfolyam figyeVászonáruft nagy választékban! PoSlák Tastvéraknél.S££olUr 50 év óta Glöckner fást, ti=ztit legszakszerűbben és legolcsóbban. Iskola ucca 27 sz. Fogadalmi lemplomnak átal.4,0 Pállíy Lázár elsőranen divat nri szabósága TISZA LAJOS-KÖRUT 46 SZ. Kitűnő anyagból, modern kivitelben öltönyöket a legszolidabb árak mellett készít Nagy választék hazai én angol d<vat«zftvet*kben. 328 Pengőket takarít meg ^íeíei.HQgedüs Nándor liszt-, fiiszer- és term&nyiizletében vásárolja míg. A legjobb hódmezővásárhelyi lisztek legolcsóbb beszerzése. Tisza Lajos körút 51. lembevételével ekkor a kötelezettséget dollárra, mint ujabb számolási értékre számolták át. A dollár árfolyama viszont az Idők folyamán lecsók kent. A Kurla megállapította, hogy mindkét számolási érték megszűnt értékmérő lenni, ezért mindkettőt figyelmen kívül hagyta, a búzát azért, mert a felek értékállandóságot, nem pedig konjunkturális hasznot kivántak a hitelezőnek biztosítani, a dollárt ped'g előre nem láthatott értékcsökkenése okából, — s egy harmadik számolási értéket, az aranyalapot kifejezett svájci frankot hivatalból alkalmazván, erre számolta át a szer ződéskori ériékhez képest a kötelezettség mértékét, az időközi fizetések értékét, s ennek pengőegyenértékében marasztalta az adóst. Annak a megállapítása azonban, hogy a felek az idegen pénznemet valóban csak számolási érték gyanánt kötötték-e ki, avagy effektív valuta szolgáltatását kötelezték, igen körülményes mérlege lés eredménye, hiszen minidózus körülmények teszik indokolttá az egyik vagy a másik irányú ki" kötés megállapítását. E megállapításnak viszont messzemenő következményei vannak, mert lényegesen eltér az alkalmazandó jogszabály, a jogi döntés egyik vagy másik esetben. Effektív valuta b) Ha az adós valóságos külföldi pénznem szolgáltatására kötelezte magát, ugy a hitelező a gyakorlat szerint ennek teljesítéséhez ragaszkodhátik és nem kötelezhető, hogy belföldi pénzt fogadjon el. Adott esetben a Kúria az adóst, ki hitelezőjének a kikötött valóságos külföldi pénznem helyett ennek lejáratkor jegyzett árfolyama szerint számított pengő egyenértékét felajánlotta, majd bírói letétbe helyezte és az ingatlanára tartozása erejéig bekebelezett zálogjog törlése iránt — tartozását kiegyenlítettnek állítván — pert indított, e keresetével elutasította. Viszont ha a hitelező az. effektivitás kikötése ellenére is hajlandó belföldi pénzt elfogadni, ugy adósa ezt köteles fizetni. Adott esetben a Kúria font kikötésénél a fizetés napján jegyzett árfolyam szerinti átszámítás alapulvételével marasztalta az adóst arra az esetre, ha valóságos fontot nem szolgáltatna. — E döntésből következtethető, hogy bíróságaink font vagy pgyéb idegen pénznem valorizációját nem ismerik. Aranyparttá* c) Ha a ,,valóságos aranydollár" vagy „valóságos aranyfont" kikötés mellett ezek belső finom aranytartalma suly szerint is kifejezetten megjelöltetett, e kikötés a gyakorlat szerint az aranyparitást jelenti. Ha e sulymegjelölés hiányzik, ugy a csupán ..valóságos aranydollár" stb., vagy csak „aranydollár" stb kikötés tekintetében már nem egységes firói gyakorlatunk annak megítélésében, hogy az aranyparitás köttetett-e ki ezáltal, avagy csepín számolási érték, illetve effektív valuta szotofiTfafása Vagyontömeg birói felosztásánál tételes szabályaink szerint az aranyparitás kikötésére elegendő, ha a követelés aramydollárban vagy a dollár meghatározott időpontbeli pénzlábára utalássat van meghatározva Hy követelés Jogosítottjának azonban csak annyi fizet tetetik ki, amennyit kö-i vetelése a sorrendi tárgyalás napját megelőző köznapon jegvzett árfolyam szerint kitesz, nrig a különbözet birói letétben marad. E kérdések végleges rendezése összefügg az aranvzáradék elismerésének nemzetközi kérdésével. A főleg az érdeklődés előterében álló dollár tekintetében az amerikai Supreme Court az aranyzáradék érvényességét nnagáTikótelmeiknél nem ismerte el, csak állampapiroknál — bár itt Is gyakorlati előny megvalósítása nélkül —, míg a font tekintetében az angol legfelsőbb bíróság az aranykikőtés hatályosságát magánfelék közt l* elismerte. miként ezt Kúriánk egyik határozata indokaiban felhívja. * Mint a fenti vázlatos ismertetésből is kitűnik, bíróságaink a gazdasági válságban keletkezett jogvitákat az élet követelményeinek megfelelően, az életviszonyok rohanó változásával lépést tartva döntik el, pedig a Jogesetek mindig fokozódó komplikáltsága az igazságos és méltányos döntést mindinkább nehezíti. S mig bíróságaink egvrészt azt a kormányzati • törekvést, hogy pénzünk vásárló ereje, s ezzel I gazdasági nyugalmiunk feinntarltassék, a tételes ! rendelkezések alkalmazásában és a jogszabálvok j megfelelő szellemű kezelésében erélyesen alátá) masztják, másrészt az ezen törekvés nyomán bftl következett kirívóbb esetekben a kötelezettség i szigorát méltányosan enyhítik, s ekként egyaránt í szolgálják a köz- és magánérdeket.