Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-27 / 93. szám

6 06LM AtiyARORSZAG 1935 április 27. Keritésfonat minden gazdasági eísrerelések és szerszámok Zománcozott edény Jégszekrény Fürdőkád legolcsóbban BRUCKNER VASUDVARBAN Fa- és gyümölcs permetezők gyümdKsketék D városi zárszámadásokról 1913 szeptember 28-án megjelent hosszabb tanulmányban foglalkoztam Szeged város 1902 és 1912. évi zárszámadásaival. Dr. Tonelli Sándor, akit akkor még nem nevezhettünk magunkénak, a Közgazdasági Szemle 1913 októberi számában a kővetkezőket mondja a tanulmányról: „Magyar városaink háztartása nagy általánosságban még terra incognita közönségünk előtt és még oly kevés történt összehasonlító vizsgálatuk, kritikájuk tok in telében, hogy minden erre vonatkozó kísérletet örömmel kell üdvözölnünk." Ugyancsak ő mondja befejezésképpen: ...„magát a kérdést, hogy a városok teljesen kereskedelmi mérlegeket állitsanak-e fel, e helyen nyitva kell hagynunk." önkénytelenül is ezekre kellett gondolnom, amikor a város 1934. évi zárszámadásaiban lapozgattam. Sok minden változott 1913 óta és sok megjegyzésem megfelelő megértésre talált illetékes helyen, de azért nagyjában és egészében ugyanaz a helyzet ma is, mint 1913-ban; a zárszámadásokban foglalt vagyoni kimutatás, amelyet kereskedelmi nyelven mérlegnek nevezünk, ma sem ad megbízható és hü képet a város vagyoni helyzeté ről. Lehetséges, hogy a kameralis könyvelés módja vagy egyéb közigazgatási intézkedések, meg utasítások akadályozzák a valódi helyzetnek megfelelő mérleg egybeállítását és publikálását, azonban azt hisszük, hogyha a Városok Kongresszusa a mérleg valódiság elvét a városok zárszámadásaiban is keresztül akarná vinni, keresztül is vihetné. A mostani zárszámadásokban is azt látjuk, hogy az ingatlanok, vagyis a földek kb. 14 millióval vannak beállítva és pedig a 83.360—1926. sz. B. M. leirat rendelkezéseihez képest holdanként 200 pengővel. Ezt az értékelést nem lehet helyesnek elfogadni, mert a város tulajdonát képező közel 70.000 katasztrális hold ingatlan vagyon fekvése és művelési ága, meg hozama szerinti felosztás esetén egészen más értéket nyernénk. Az 1.087.000 pengős bérjövedelem alapján legalább is 21 milliót. Az épületek vagyontétele 32% millióval szerepel. Ha a földeknél mondjuk és joggal mondhatjuk, hogy a 200 pengős átlagos értékelés nem adja meg e vagyontétel hozzávetőlegesen pontos értékét, akkor megállapíthatjuk, hogy az épületeket 32 % milliós értéke viszont messze felülmúlja a valódi értéket. Ha az előirányzott 792.000 pengő bérjövedelemhez hozzávesszük a laktanyák 178.000 pengős bérét, akkor 970.000 pengőt nyerünk és ha ezt 5 százalékos jövedelemnek tekintjük, ugy az épületek értékét legfeljebb 19,000.000 pengőben szabad beállítani. Ez mindenesetre inkább megközelíti ezen tétel valódi értékét, mint a beállított 32% millió. Az építmények, emlékszobrok és a többi tételek részletes felsorolásával nem akarunk foglalkozni, csak annyit jegyzünk meg, hogy a költségvetésben ezek a tételek még mindig azokban az összegekben vannak nagyrészt felvéve, mint amennyiben a városnak annak idején kerültek, "gy. hogy az időközi kopásra vagy elértéktelene désre egyáltalán nem gondolnak; vagyis a rakpart, vagy a kövezet, vagy a csatorna mindaddig teljes építkezési értékében szerepel, a<mig valahogy meg van és csak akkor kerül rá a sor az esetleges törlésre, amikor megállapítást nyer, hogy már teljesen értéknélküli. Semmie:vetre sem nevezhető ez a módszer gazdaságosnak, vagy olyannak, amely alkalmas arra, hogy a város vagyoni helyzete a zárszámadásokból megállapítható lenne. Már 1913-ban is egyes haszonvételi jogok tőke értékét kifogásoltam és azok később tényleg kimaradtak. Azokat ugyanis, amelyek nemcsak mint haszonvételi jogok, hanem egyébként is fizikai vagyon tételként fel vannak véve. Sn jnos még most Is vannak ilyen tételek. Kövezetvám cimén például 2.8 millió van mint vagyon a haszonvételi jogok között felvéce, holott a törvényhatósági utak 11,000000-val külön szerepelnek az aktívák között. Ez helytelen. Ezzel szemben nem helyes a vízdíj, illetve a vízszolgáltatás ellenértékének a beszedett dijakból fejlesztett tőkevagyonnak be nem állítása, mégpedig olyformán, hogy az igy kiszámított lőke értekéből a közkutak és csatornák mérlegszerű értéke levonásba kerüljön. Hiányoznak ezenfelül a zárszámadás vagyontételei közül még igen jelentős tételek. így például a világítás és közlekedés jogának az ellenértéke. Mert habár ezek koncessziói bérbe is vannak adva, azért maga a jog még mnidig érték, amely legfeljebb kezdődően kis összeggel szerepelhet és a háraralási idő megközelítéséhez viszonyt tv;» értékben emelkedik; hiányzik az erdőgazdaság értéke. Végtére a közel 200.000 pengős bevétel egy vagy önteteit sejtet, ameiy boldankénti 200 pengő értékű nem lehet. A cselekvő tőkék rovatában szereplő Steyer-kötvények értéke sincs megfelelően felvéve, mert azok évvégei ár- | (A Délmagyarország munkatársától.) Egy 19 éves szegedi napszárhos, Bartók Ferenc lopási ügyét tárgyalta pénteken a szegedi törvényszék V<3rfny-tanácsa. Bartók Ferenc a mult év február 24-én az uccáról ellopta Frber István mechanikus kerékpárját, amellyel aztán sok kalandon esett át. Értékesíteni akarta a gépet, de mivel attól félt, hogy Szegeden elfogják, átkarikázott vele Vásárhelyre. Ott találkozott egy férfivel, akinek el adásra kínálta a gépet. A rendőrök azonban figyelmesek lettek rá, elfogták és bevitték az ügyeletre. Igazoltatásakor Zolái Istvánnak mondotta magát és azt állította, hogy a gépet egy Németh Imre nevü ismerősétől kapta eladás végett. A gépet állítólag Németh Szegeden vásárolta, tu. Tajdonjog fenntartás mellett és ezért nem merte Szegeden értékesíteni, mert attól félt, hogy a kereskedő rájön a dologra. A vásárhelyi rendőrök megvizsgálták a gépet és azon Sánta József névre kiállított táblát találtak. Bartók felmutatott egy igazolványt is, mely szintén Sánta névre volt kiállítva és először azt állította, hogy ő Sdn/«. A fénykép azonban nem hasonlított rá és ekkor azt mondotté, hogy az igazi neve Zöldi. Amíg a rendőrök azon fáradoztak, hogy az igazságot ki derítsék. Bartók megszökött a rendőrségről. Ezalatt Erber István, a károsult Szegeden bejelentette a lopást. A Zöldi-esetről a vásárhelyi rendőrség jelen, tést tett Szegedre. Az egyik szegedi detektív kezébe került a Sánta-féle igazolvány és miután ar. volt a gyanú, hogy ar. igazolvány hamis, a détektlv nyomozni kezdett utána. A bejelentőhiva talban kivette az összes notórius biciklitolvajok lapját és megállapította, hogy az igazolványon talált irás Bartók Ferenc írásával egyezik. így került Bartók kézre és pénteken a törvényszék 'é. Bartók Ferenc már többizhen volt büntetve kerékpárlopásért. A pénteki főtárgyaláson mindent tagadott és azt állította, hogy egy Németh Imre nevü fiatalembertől kapta a gépet eladásra. \ vásárhelyi rendőrségről azért szökött meg, mert Németh is ott volt Vásárhelyen és elő akarta keríteni, de nem találta. Miután este lett a nagykeresésben. nem ment vissza a rendőrsegre, ha nem Szegedre utazott. folyama és a zárszámadásokban felvett értéke között legalább 200.000 pengő eltérés mutatkozik a város javára. Nem szándékunk az egész zárszámadást kritika tárgyává tenni, csak általános megjegyzésekkel szeretnők elérni, hogy a városi gazdálkodást is olyannak lehessen tekinteni, mint bármely más gazdálkodást, amikor is a beállított számsorok a valódi helyzetet tükrözzék vissza és nem szolgálhatnának arra, hogy nagy vagyonokat mutassanak ki ott, .ahol ez nem szükséges, vagy ahol ez tényleg nem felel meg mindenben a Talótógnak. Ha igaza is volt Tonellinek 1913-ban, hogy nyílt kérdésnek kell hagynunk a városokra vonatkozó kereskedelmi mérleg felállítás szükségességét, iga* za. van végső konklúziójában is, amikor mondj»: „Mindenestre a magyar városok háztartása •wan olyan fontos érték, hogy megérdemli szélesebb körök figyelmét és a magasabb szempontok szerinti méltatását is." Gál Miksa. A detektiv-lanuk ellene vallottak. A detektívek azt is megállapították, hogy Bartók a hamis igazolványba Simonyi fényképész kirakatéhói lopta el a fényképet és az a kép egy Szécsi Ferenc nevű hentessegédet ábrázol. — Azt se atudják, hogy mit beszélnek, — mondta Bartók hetykén a detektívek vallomására. Kihallgatták a fénykép tulajdonosát, Szécsi Ferencet is, akitől azt kérdezte az elnök, hogy adott-e valakinek fényképet? — Nem én, csak a kedvesemnek! — felelte a tanú. Kihallgatták ezután az írásszakértőt, aki azt e véleményt terjesztette elő, hogy a hamis igazolványt Bartók készítette. Boppant dühös lett a vélemény hallatára a vádlott: — Ismerem már az ilyen dolgokat! — legyintett a szakértő felé. — Biatorbágynál is eltalálták se igazat!... — mondotta gúnyosan. — Csak nem azt akarja mondani — kérdezte az elnök —, hogy magát is a Leó inspirálta?... Bartók ezután azt állította, hogy „rossz a ki indulási alap", mert például a bejelentőlapon lévő irás nem az ő kezétől származik, hanem azt a nagynénje állította ki... A biróság Bartók Ferencet lopás és okiratha. misitás büntette miatt egycsztenciei börtönr' Ítélte. Az ítélet ellen a vádlott fellebbezett. Amikor a fegyőr rácsatolta a bilincseket, megszólalt: — Jól eltettek láb alól egy évre 1 — Legalább azalatt nem kerül njból ide! — bocsájtotta el az elnök. Férfi H női kalapujdonsáqok megérkeztek, knitiel Kárász-uoea MflkiMa! MeüeH utón balunk BORJl H U S! 1 kg pörköltnek * —.70 1 kg eleje 1.00 1 kg comb ja 140 1 kg vegyes kolbász 1.00 Róih mészárosnál ~~A K O M É D I A~ KAMARA SZÍNHÁZ je g V e"k""r; DÉLMAGYARORSZÁG «MM»««» jegyirodában válthatók. Egy biciklitolvaj kalandjai