Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-27 / 93. szám

DEMAGYARORSZAG mmmmmmmmammmmmmamm 9ZEOED. Szerkeiztötég: Somogyi uccu Z2.I. em. Telelan: Z3-33.' KladAhlvolal, MölcíönkönyvlAr |cq»írodn: Aradi ucca S. Telelőn: 13-Otj. - Nyomda: LO>v Lipót ucca 19. Telefon: 13-0». - TAvlroll es levélcím: OíImagyaronzAg, Szeged Föld és ember Megmozdult a föld Japánban és falvak százait döntötte romba. Négyezer halottja és tizenkétezer sebesültje van az óriási földrengésnek. A veszedelem még nem ért véget, még ismétlődnek a földlökések és a világ más tájáról is hasonló, ha kisebb méretű szerencsétlenségeket is jelentenek. Mozog alattunk a föld, rejtélyes tennészeti erők tetszésük szerint döntik romba az emberi kezek munkáját, de elpusztítják magát az embert is és az ember ahelyett, hogy keresné a védekezés módját a természet pusztításával szemben, ahelyett, hogy igyekeznék enyhíteni a természet pusztításait, — maga is odaáll segíteni a természetnek megmozdítani a földet, elpusztítani értékeket és embereket. Magától is reng a talaj a lábunk alatt, nem kellene hozzá emberi segítség és erő ... És az ember mindent elkövet, hogy bizonytalanná tegye életét a földön, állandóén fejünk fölött lebeg a veszedelem, hogy megint belesodródunk egy világkatasztrófába és még büszkélkedünk vele, hogy tökéletesebb, teljesebb pusztítást tudunk végezni, mint a természet. Valósággal hivalkodnak egyes országok azzal, hogy tudósaik, szakértőik olyan fegyvereket, vegyszereket, bombákat, gázokat és mérgeket találtak fel, amelyek gombnyomásra vidékeket tesznek pusztával egyenlővé és a háborútól távoláüó békés polgárokat is ki tudnak irtani. A feltámadást ünneplő és uj feltámadásra vágyakozó emberiségnek húsvét ünnepén be kellett érnie az egyik államférfiunak azzal a jóslatával, hogy az idén nem lesz háború Európában. Ünnepi szózatként azt szerettük volna hallani, hogy soha többé nem nyeget háború, vérontás nélkül kiküszöbölődnek az ellentétek és igazságtalanságok, megszűnnek a bosszúk és ehelyett — még örülnünk kell a jóslatnak, amely erre az esztendőre meghosszabbítja a látszólagos és színleges nyugalmat. Mussolini arra a kérdésre, hogy lesz-e háború, veszedelmes és fenyegető rövidséggel mindössze ennyit felelt: 1935-ben n em lesz. Ebben az évben — tekintettel az idő előrehaladt voltára — nem lesz háború. De mi 'esz 1936-ban? És 1937-ben? Mi akkor sem vagyunk kiváncsíak a gázgránátokra, a tankokra, a 42-es és 52-es lövedékekre, a percenként négyezer lövedéket szóró géppuskákra, arra a gonosz, őrült és véres mechanizmusra, amelyet „háború" összefoglaló név alatt szerveznek a béke és az emberiség ellen. Nem is a háborút látjuk, csupán a magunk problémáit boncoljuk, amikor elvetjük a „fegyveres mérkőzés" gondolatát, azt az egész szörnyű, apokaliptikus képet, amelyet nekíjnk egy ilyen véres periódus jelent. Es éppen húsvét napjain küldte a természet a súlyos figyelmeztetőt, a négyezer életet áldozatul követelő földrengést. Figyel-e a figyelmeztetésre az, akit illet? Ért-e belőle elsősorban a közvetlenül erintett Japán? Minden emberi részvét a japánoké és ez a részvét pillanatnyilag feledteti, hogy éppen Japán is egyike azoknak a hatalmaknak, amelyeknek nem titkolt vágyakozásai miat) állandó a rettegés attól, hogy újra megmozgatta a világ alatt a földet az ember és világrészek támadnak egymásra. Mikor a föld rándít egyet a vállán, kiderül. Szombat, 1935 április 27. Ara ÍO fillér XI. évfolyam, 93. sz. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egységes párt pénteki értekezletét politikai körökben nagy érdeklődés előzte meg. Az értekezleten történtek indokolttá tették is az érdeklődést, mert egyrészt a miniszterelnök programot adott a jövő parlamenti rn.unkr.ia szempont já1 ól, másrészről a taktikai módozatok szempontjából is irányvonalakat jelölt meg. Ellenzéki körökben élénk figyelemmel kisérik, hogy a kormány a reformjavaslatok előkészítése szempontjából milyen tempót fog betartani. Nem kétséges, hogy a parlamenti többség lehetővé teszi az úgynevezett reformprogram megvalósítását. Viszont — mint mondották — nem kétséges az sem, hogy a miniszterelnök reformprogram ja a nagy parlamenti többség ellenére sem fog eltolódni olyan mezőBudapest, április 26. A Nep. pénteken délelőtt értekezletet tartott, amelyen a miniszterelnök vezetésével a kormány minden tagja megjelent. Az értekezletet S z t r a n y a v s z k y Sándor nyitotta meg, majd Ivády Béla biztosította a miniszterelnököt arról, hogy a párt egységes és ugyanazon világnézeti alapon áll, az ezeréves ősi magyar alkotmány szem előtt tartásával akar kiizdeDÍ a nagy nemzeti célokért. Ezután Gömbös miniszterelnök mondott beszédet. — Az az eredmény — mondotta —, amelyet a választásokon elértünk, programunk átütő és bódító egysége és nagyrészt szenczett^cgünk eredménye. De részt vett ezen eredmény kiviBSHnBHBHmMHMi EtÖEIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO, vidéken es Budapesten 3.ÖO. KUliöIdön H 411 pengd. — ügye» izAn ara hélKSznap to, -vasár- es Ünnepnap 16 llll. Hirdetések. lelvétele tarifa Szerint. Megjelenik hétfő Kivételével naponta reggel. nyökre. amelyek az alkotmányos életet veszélyeztetnék. Ilyenformán a politikai élet az elkövetkező idő. ben nyugodt menetűnek ígérkezik. Egyelőre a politikai világot a fővárosi választások kötik le. Ma már bizonyosnak látszik, hogy a fővárosi választásokon négy lista fog indulni: az egységes párt, a keresztény párt, a szociáldemokrata és a polgári ellenzék listája. Ei utóbbiban a Rassay-féle szabadelvű párt, a demokrata párt, a Ruppert-frakció és Friedrícli István pártja tömörült. A fővárosi választások kimenetele elé nagy érdeklődéssel tekintenek. Ellenzéki körökben bizonyosra veszik, hogy ez a polgári ellenzéki front minden reménységgel megszerzi a szavazatok — minimálisan számítva — 10 százalékát és így az uj városházán tekintélyes erői fog képviselni. vasában az a körülmény is, hogy olyan jelölteket küldtünk a kerületekbe, akik a nép bizalmára méltóknak bizonyultak. — Nagy politikai feladatokra vállalkoztunk. Külpolitikai helyzetünk nem könnyű. Meg kívánom azonban állapítani, hogy külpolitikai helyzetünk mindig ilyen volt, de azóta meg. bizható barátokra tettünk szert. Ha az európai államférfiak szent elhatározással kizárólagosan csak a békét fogják keresni és ebben a munkában és törekvésünkben mi is meg fogjuk találni a magunk érdekének érvényesülését, nem rajtunk fog múlni, hogy a küszöbön álló tárgyalások eredményre vezessenek. — Belső vonatkozásban a haladás politikáját kívánjuk szolgálni. Itt jelentem ki azt, hiszem veletek egyetemlegesen, hogy nem a romboló reformpolitikának vagyunk hivei, hanem a A miniszterelnök expozéja a kormánypárt értekezletén „Nem a romboló reformpolitikának vagyunk a hivei" — „Sem a kormány, sem a párt nem fog visszaélni azzal az erővel, amelyet a választás nyújtott" Sztranyavszky Sándor lesz a képviselőház elnöke — Az első javaslatok hogy az ember csak tehetetlen báb, aki a ellensége, önmagát viszi pusztulásba és csak természettel szemben a puszta életét sem azért épít, hogy legyen mit lerombolnia . tudja megvédeni. És mégis nyughatatlan, bé- Süket és vak minden példával és minden Fikétien, ugrásra kész az ember, önmagának gyelmeztetéssel szemben. A képviselőház megnyitása előtt A polgári ellenzék együttes listával indul a fővárosi választásokon