Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)
1935-04-26 / 92. szám
DÉLMAGYARORSZÁiJ 1035 április 26: Vasárnap szavaznak az orvosok (A Péhnagyctrország munkatársétól.) Az Oi*p4#»s Orvoeszövelség május ötödikén tartja rend« tm közgyűlését, amelyen a tisztújítást is megejtik és megválasztják az igazgatótanács fővárosi és vidéki tagjait. A szegedi orvostársadalom körében nagy érdeklődéssel tekintenek az orvosGZÖvetség tisztulása elé, a fi ók szövetség a szavazás megejtésére már meg is tette az előkészületeket. A s»*gedi ftókszövetség vasénnap tartja rendkívüli közgyMégéi és ezalka lommal ejtik meg a szavazást a szövetség tagjai. Beflgel 8 órától déli 1 óráig lehet titkosan szavazni a szavazóbizottság eiótt, amelynek elnöke dr. Mrnkó ^ZoMán, helyette* dr. Nafftf A szavazóbizottság tagjai dr. Rrrcezk Péter», dr. Bukouintzky László és Sándor A fSókszöwtség tanyai körzetében lakó orvosok postán •a.jáalottk'vélben gyakorolhatják szavazati jngnkwt. A Saegeden leadott szavazatokat nem bontják Jel, hanem a szövetség elnökségéhez továbbítják. Eddig csak egy lista ker< forgalomba. A Hstán az igazgatótanács vidéki tagjai között öten szerepelnek a szegediek közül. Az öt szegedi jelolt a kővetkező: dr. Meská Zoltán ny. táborookorw*, a szegedi fiókszövetség elnöke, aki hivatalból tagja a« igazgatótanács vidéki csoportjának. Kiv&lr Berees János egyetemi tanár, dr. Nagg Samn belgyógyász, dr. Hedry Miklós főorvos ós dr. Jung Sándor tiszti orvos az igazgatótanács szegedi jelöltjei. B sugáruti kertek és a háztulajdonosok M IMmagyarország munkatársától.) A város hatósága — mánt ismeretes — felszólította azpkat a háztulajdonosokat, akiknek a Kossuth Lajossngáruton, a Petőfi Sándor-sugáruton és a Kálvária-uccában elő kertes házuk van, hogy nceai kerítéseiket a szabályrendelet értelmében sürgősen hozzák rendbe, mert ellenkező esetben alkalmazni fogják ellenük a szabályrendelet bftntető szankcióit. A városházán nyert értesülésünk szerint a váratlanul kiadott hatósági rendelkezés okia a — transzkontinentális avtóut. A remélhetőleg rövidesen megnyíló nemzetiközi Mi a Kossuth Lajos-sugárutat is érinti és a város hatóságának az a célja, hogy a Szegeden átautózó idegenek szépérzékét ne sértsék az előkertes sugánrti házak elhanyagolt kerítései, A rendelkeeés nagy konstrenáciöt kelt»« az érdekelt háztulajdonosok körében, ami azért érthető, mert eteknek a háztulajdonosoknak legnagyobb rtorr ktm>agtfonu szegényember, akiknek nincs pénze a kerítések költséges rendbehozáBára. Dr. Singer István ügyvéd, a háztulajdonosok egyesületének ügyésze most indítványt nyújtott be ebben az ügyben. Indítványában arTa hivatkozik, hogy a régi szabályrendelet végrehajtására megalkotása óta nem gondolt a város, a mai milyos Idők pedig nem alkalmasak a jövedelemnélkfltl háztulajdonosok ujnbh megterhelésére. Bejelenti, hogy a számos előkertes házban üzletek is nyíltak és ezeket az üzleteket *z előkert kerítése elzárná a közönség elől, ami ismét a háztulajdonosokat károsítaná meg. Belátja, hogy az előkertek csinosítására szükség van, éppen ezért «•jmpAn haladékot kér az érdekelt háztulajdonosok számára 103« május elsejéig. A polgármester értesülésünk szerint javasolni fogja a kJagyülésnek a kért haladék megadását. TIZENHAT SZEGEDI DÍSZPOLGÁR Ulabb olasz csapatodat szállítottak Keletafrikába Róma, április 25. A Kelelafrikába irányuló csapatszállitások szal>ály szerint tovább folynak. A legutóbbi napokban délolaszországi kikötőkből csaknem mindennap indult hajó, amelyeken jelentős mennyiségű hadianyagot h szállítottak. Tegnap Nápolyból a Colombo és a Mazario Snmo, Messinából pedig a Prása gőzhajó indult el Olaszországból Keletafrika felé. A Colombo 85 tisztet és 1225 főnyi legénvséget, a Mazario Sauro fiO tisztet és 1200 szakmunkást i seáttik»M Afrikába. i (A Délnwgyarnrszág munkatársától.) Gömbös Gyula miniszterelnökön és dr. Glattfelder Gyula megyéspöspökőfi kivwl ezjdöszerint nincs tdbb él« díszpolgára Szegednek. A város eddig nem tok díszpolgárt avatott. A városi levéltár régi irataiból állapítottuk meg, hogy a legutóbbi választásokat » beleértve, összesen tizenhat díszpolgárt választott Szeged. Gömbös miniszterelnököt és Glattfelder püspököt a januári közgyűlés választotta díszpolgárrá. Ezt megelőző«« öt évvel ezelőtt volt diszpolgáravatás; 1880 október 24-én, a fogadalmi templom felszentelése alkataiéval 11 gróf Ktohelsberg Ktmót választotta Szeged díszpolgárává azokért az érdemekért, amelyeket a« ország kultúrájának évszázadokra kiható előmozdításáért és Szeged ujjáépitéee érdekében kifejtett. 1929-ben gráf Andrássy Gyulát választotta díszpolgárává Szeged. 1923-ban pedig gróf Apponyi Albertet tüntette ká a díszpolgári oklevéllel azért az önzert1«d munkáságáért .amelyet az ország érdekében kifejtett. A békeesztendők legutolsó dirapolgárválaszlása 1914-ben volt, amikor Kossuth Ferene kereskedelmi minisztert választotta díszpolgárává Szeged közgyűlése. Rendkívül érdekes azok névsora, akiket 1860 óta választottak meg Szegeden díszpolgároknak. A díszes névsorban a« első helyen szerepel Oltványi István prépost neve, őt 1860-ban választották Szeged díszpolgárává. Tulajdonképpen Oltványi prépostot kell tekinteni a. legelső és a város lakosságának akaratiból megválasztott díszpolgárának, mert voltak — másféle díszpolgárok ís a város történetében.. lftft-ban gróf Ziohy J«B* képviselőt tünteti ki Szeged a díszpolgári oklevéllel. 1875-ben pedig Ghiezy Kálmán minisztert választják meg díszpolgárnak, ö az eNfi niinisz terdíszpolgár. 1 SS l-ben, egy évvel azután, hogy s városháza épülete elkészült Leehncr Lajos építészt választotta díszpolgárává Szeged. 1893-ban Jókai Mórt ttatelték ki a díszpolgári oklevéllel, 1894-ben Wekerle Sándor miniszterelnök kapta meg nagy ünnepség közepette Szeged díszpolgári oklevelét. „A magyar nemzet közjavára, édes magyar hazánk felvirágoztatására, apostoli koronás királyunk őfelsége dicsőségére, valamint közvetve a város fejlesztése körüli munkájáért" választotta Szeged Wekerlét díszpolgárává. 1899-ben Magyar Gábor piarista rendfőnök díszpolgárrá választása volt soron. 1905-ben Kállay Albert főispánt vátaeatotta Szaged díszpolgárává országos ünnepség között. Az egyhangú választás indoklása 5» rint „Szeged városának közjava és felvirágoztatása körül kifejtett hazafias és buzgó munkásságáért" tüntette ki Szeged KálLay főispánt a díszpolgársággal. 1906-ban még Tfcajy Kálmán minisztert választotta díszpolgárnak Szeged a váró?; ügyeinek előbbreviteléért, három évvel később 1909-ben pedig Darányi Ignác földművelési minisztert. 1860 óta tehát tizenhat díszpolgárt választott Szeged, a névsort most Gömbös miniszterelnök és Glattfelder megyéspüspök neve zárja be. Megállapítottuk, hogy a tizenhat névből áilö névsor nem fejezi ki teljesen a szegedi díszpolgár rok összességét. Valójában ugyanis nem tizenhat, hanem husz díszpolgára volt Szeged városának. Az 1860 ik évet megelőző időkben is volt négy díszpolgárválasztás, de ezúttal a megtiszteltetés oly személyeket ért, akikről — a legszívesebben megfeledkezne Szeged városa. 1860 előtt ugyanis kényszerből jórészt osztrák államférfiakat választottak meg díszpolgárnak, köztük olyanokat, akiknek nagy szerepük volt a szabadságharc elnyomásában. 1857-ben felsőbb parancsra Bach Sándor osztrák belügyiminsztert „tüntették" ki a magyar városok és köztük Szeged is díszpolgársággal, azt a Bach Sándori ,akinek nevéhez fűződnek a szabadságharcot követő atrocitások, a „Bscb-korszak'4 megtestesítőjét. Ekkor választották még Szeged díszpolgárává H a u e r István osztrák belügyi osztályfőnököt, továbbá G r ü n e r Károly cs. és kir. al* tábornagyot és liohtensteiní Kempen János rendőrfőnököt. Az indoklással nyilván bajban voltak a díszpolgári oklevél megszerkesztőí és nem oly készséggel fogalmazták a szöveget. Az osztrák urak díszpolgári oklevelének záradékában a kővetkezőkről van szó: ,,A magyar városok közjavára és fejlesztésére eredő munkásságukért ajánljuk mi a fentnevezett férfiakat díszpolgárrá választatni ..." H. M. Jlsolvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőség! Manapság szinte divatta lett a szegedi ellenforradalmi ságra hivatkozni, különösen a személyi nexusok által poliíjkusokká avanzsáltaknak, hogy a közszereplésükj nél jogcímet adhassanak vélt' elhivatottságuknak és ezzel bizonyos tartalommal tölthessék ki poli; tikai múltjukat. Nemcsak kortünetnek látszik ez hanem inkább talán féltékenység azokkal szemben, akik ténylegesen résztvettek, akik e történelmi időben valóban dolgozlak és előkészítették a bolsevizmus letörésére irányuló mozgalmat ét útjait a nemzeti hadsereg felállításának. Mint a napi politikától távol álló és a ¡szegedi ellenforradalmi eseményeket közvetlenül figyelemmel kísérő szegedi polgár sajnálattal láttam azonban Magyarország miniszterelnökének szegedi tartózkodása alatt — amikor régi emlékeit is nemcsak örömmel idézte fel, de hangsúlyozta, hogy innen indult el politikai pályájára, akkor — j éppen azok hiányoztak közvetlen szegedi kiséne; téből, akik ezldőben önzetlen és hűséges fegyvertársai voltak. Bizonyára jólesett volna nekik, ha a régi időket felidézve alkalmat nyújtanak, hogy egy kézszorítással üdvözölhessék 16 év illán annak évfordulóján régi munkatársukat ég vezetőjüket. Nem volt ok a féltékenységre. A felkelő nap sugaraiból e szegedi harcosok senki elől nem akartak semmit elvenni. — mint az elmúlt tizenhat év igazolja, mert a közért való munkásságukban az önzetlenségüknél talán ha lehet, a szeréay' ségük még nagyobb, i Tisztelettel: (Aláírás).