Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-26 / 92. szám

1935 április 26 DÉLMAG7AR OR SZAG 3 Az algyői hid és az algyői komp Tárgyalások kezdődnek a Pallavicini-családdal a vámsze­dési jogról (A Délmagyarország munkatársától.) Ugy lát­szik. végre komollyá ért a szándék, hogy ez al­győi hid kérdését most már megoldják. Egyelőre ugyan nem kerül sor uj hídépítésre, a kereske­delmi miniszter — amint erről legutóbb értesí­tette a várost — csak átmeneti megoldásra gon­dol, a vasúti hidat kívánja átalakíttatni, hogy az a közforgalmi érdekeket is szolgálja, — az átala­kítási munkálatok, ha a jelek nem csalnak, rövi­desen megindulnak. Gömbös miniszterelnök díszpolgári oklevelének átvétele alkalmával is határozott Ígéretet tett er­re. Csütörtökön délelőtt a kereskedelmi minisz­térium is és a belügyminisztérium is érdeklődött a polgármesternél, hogy történt-e már valami a i<ámkérdcs megoldása terén. A munkálatok meg­indítása előtt ugyanis tisztázni kell azt a kérdést, hogy Pallavicini őrgróf lemond-e vámszedő ' jo­gáról. A helyzet az. hogy a Tiszának ezen a ófla­kaszán a Pallavicini-családnak vámszedési joga van. Ezt a jogot azért kapta, mert vállalta a kompfenntarlás kötelezettségét. A kereskedelmi mi. nisztériumból Dálnoky Kovács Gyula államtitkár érdeklődött telefonon dr. rálfy József polgármes­ternél, a belügyminisztériumból pedig egy mi­niszteri tanácsos. A polgármester közölte velük, hogy eddig ebben az ügyben nem történt semmi, de egy héten belül dillőrc kívánja vinni a kérdést. Érintkeziésbe fog lépni valószínűleg Csergő csongrádvármegyei alispánnal együtt >a Pallavi­cini-családdal és megszerzi azt a nyilatkozatot, amelyet a kereskedelmi miniszter kíván a hidát­épitési munkálatok megindítása előtt. A munká­latokat -a miniszter csak akkor rendeli el. ha Pallavicini őrgróf lemond a vámszedésí jogáról. A polgármester közölni fogja Pallavicinivel, hogy milyen nagyjelentőségű érdekek fűződnek a hid átalakításához és kérni fogja, hogy a közérdekre való tekintettel mondjon le a vámszcck'si jogról. A Csillagból szabadult artista és a bűvészinas okkult-története Bírósági finálé: 7 hónapi börtön (A Dél magyar ország munkatársától.) A szegedi törvényszéken Hcrbermann Gusztáv törvényszéki birö érdekes csalási ügyet tárgyalt. Rácz-Robinct János 40 éves artista ült a vádlottak padján csa­lás bűntettével vádoltan. Lippay István gyulai gázgyári tisztviselő feljelentésére indult meg el­lene az eljárás. Az ügy szinte fantasztikusan hangzik. Rácz-Robinet a szegedi Csillagbörtön lakója volt évekkel ezelőtt. A bíróságok háromesztendei fegyházra Ítélték el. Nemsokkal szabadulása elölt levelet kapott Lippay Istvántól, aki arra kérte az artistát, hogy vezesse be őt a szuggesztív tudo­mányokba. mert hallott arról, hogy Rácz-Robinct ezekben a tudományokban otthon van. Arra kérte levele végén, hogy adjon módot a találkozásra. Rácz-Robinet válaszolt a levélre és kijelentette, hogy mindazt, amit ő tud, szívesen rendelkezé­sére adja Lippaynak, megtanítja az okkult dol-. foltra. 1933 szeptember 17-én szabadult a Csillagból. A börtön előtt várta Lippay, aki azután a volt fegyencet elvezette rokonaihoz, Ott megvendégelte és azonnal '20 pengőt adott ál neki. Újból kér­lelte az artistát, hogy vezesse he az okkult tudo­mányokba. Az artista hevenyészett előadási tar tott Lippavnak a „telepatikus bűvészet gyakor­lati részéről", sőt tűt is szúrt Lippay arcába, anélkül, hogy Lippay érzett volna fájdalmat... Mindezt majga Lippay adta elő későbbi feljelen­tésében. Azután Lippay hazautazott Gyulára, de a kapcsolatot továbbra is fenntartották. Levélben érintkeztek ettől kezdve. A tisztviselő könyveket, Széchenyi Mozi Pénteken és minden nap Tarzan, a félelmetes Ozsungel történet. Főszereplő: B. GRABE lem repríz. Nem repríz. tanácsokat kért az artistától és kisebb-nagyobb összegeket küldölt, hol Szegedre, hol Félegyhá­zára, hol Kecskemétre, ahol Rácz-Robinet tar­tózkodott. Legalább harminc levelet irt Lippay, de a levelekkel nem elégedett meg. A mult év tavaszán meghívta magához Gyuláru. hogy ott tovább lanilsa őt. Az artista el is uta­zott napokig vendégeskedett Lippaynál, pénzt csalt ki tőle, de az áhított tudományokban csak­nem vezette be tanítványát. Lippay a 'feljelentésé­ben előadta, hogy Rácz-Robinet zsebtolvaj-kéz­ügyességeket, zsebkendő-lrükköket mutogatott ne­ki és azokkal szórakoztatta őt, holott 6 ac okkult tudomány okra \ctt volna kíváncsi. Az artista azonban az elől mindig kitért. Egvizben kijelen­tette Rácz-Robinct, hogy ő a kisfiára akarja hagy­ni tudományát és csak azzal a fellétellel tanítja ki Lippayt, ha azután ő a kis Rácz-Robinetet fogja kitanítani, ha esetleg az öreg artista addig elpusz­tulna. Lippay ezt meg is Ígérte, de Rácz -zután sean tanította őt. Ezekután feljelentette az artis­tát és elmondotta feljelentésében, hogy Rácz­Robinet körülbelül 1'tO pengő készpénzt csalt ki tőle a tanitás ürügye alatt. A bírósági tárgyaláson az artista azzal véde­kezett, hogy a tisztviselő önként adta át neki n különböző összegeket és ő csak olyan dolgnk.it­nitására vállalkozott, amelyeket tudott« igv tehát csalást el nem követett. Kihallgatták Lippay Ist­vánt is, aki érdekes vallomást tett. Elmondd la mindenekelőtt, hogy tulajdonképen nem érzi .na­gát becsapottnak, jóllehet Rácz-Robinet körülbelül 290 pengő kárt okozott neki. Céija az volt, hogy azt a kellemes bizsergés! érezze újra, amelyet gyermekkorában érzett. Ezt a gyerekkori érzést hajszolta, ezt szerette volna visszaidézni a hip­nózis segítségével. Gyermekkorában érzett ilyen bizsergést és akkor, ha egy könyvet elolvasott, utána hetekig kívülről tudta az egész szöveget. Most különösen azért lett volna erre szüksége, mert nyelveket akart tanulni ós a hipnózis ebben nagy segítségére lett volna. Rácz-Robinet a bíróság elölt is produkálta ma­gát annak a bizonyítására, hogy vannak képessé­gei és éppen ezért joggal fogadott el pénzt a ta­nítványától. Különböző büvésztrükköket mutatott be, átszúrta az arcát egy tűvel és azt állította, hogy nem érez fájdalmat, majd a zsebkendővel csinált egyet s mást. A biróság bűnösnek mondotta ki Ráca-Robinet Jánost csalás bűntettében és ezért héthónapi bör­tönre Ítélte. A miniszteri repülőbizottság kifogásai a városi gőzfürdőről A város nem propagálja eléggé az üzemet (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év végefelé — mint emlékezetes — repülőbizottság járt Szegeden és hónapokon keresztül vizsgálta a városi üzemek működését. A vizsgálódás célja az volt, hogy a belügyminiszter megállapíthassa, a városi üzemek közcélokat szolgálnak-e, igazgatá­suk megfelel-e a kívánalmaknak, nem okoznak-e felesleges konkurrenciát a magánvállalkozásnak és szükség van-e fenntartásukra. Megvizsgálta a repülőbizottság azt is. hogy az üzemek admi­nisztrálása körül nem észlelhclök-e visszásságok. Sorra került minden városi üzem, meg a — Kul­túrpalota is és a repülöbizottság hónapokig tartó munkálkodásának eredményéről részletes jelentest készített. Minden egyes üzemről külön-külön je­lentést. A miniszter ezeket a jelentéseket, ame­lyekben tanácsok is vannak, egymásután leküldi a városnak miheztartás végett, esetleg felvilágo­sítást kér a jelentésben foglalt kifogásokra. Legutóbb a váiosi gőzfürdőre vonatkozó jelen­tés érkezeti meg. A válasz* most küldi el rá a polgármester. Ebből derült ki a csütörtöki tanács­ülésen, hogy mi is van a jelentésben, miket kifo­gásolt a repülőbizoltság. A legfőbb kifogás az, hogy a város nem propagálja eléggé ezt az üze­•pict, nem hirdeti a lapokban és a hirdetési osz­lopokon. A polgármester szerint a gőzfürdő ele­get költ reklámra, a mult évben 1800 pengőt köl­tött. A fürdőt hirdetik és igy a polgármester sze­rint nincs szükség a propaganda fokozására. A rejjülőbizottiáí: túlzottnak tartja a személy­zeti létszámot a gőzfürdőbeín. A polgármester vi­szont ezt a kifogást tartja indokolatlannak, mert a gőzfrdőnek alig van fizetett személyzete, a legtöbbnek a vendégektől kapott borravalókon kivül semmi más jövedelme nincs. Az üzemnek a meglévő személyzetre feltétlenül szüksége van és igy sízemélyzclcsökkentésről nem lehet beszélni. Kifogásolta a repülöbizottság azt is. hogy a gőzfürdőben működő borbélyok közvetlenül a vendégektől kapják meg munkadijukat. Azt ajánl­ja, hogy a város változtassa meg ezt a rendszert és a jövőben a jegypénztár adja ki a liirdőjegyek­kel egyidejűleg a borotválkozásra, nyiratkozásra, vagy mamkürözésre szóló fodrász jegy eket. A pol­gármester kivihetetlennek tartja ezt a megoldási módot, mert véleménye Szerint a legtöbb vendég­nek csak a medencében jut eszébe, opy a fürdő­ben meglehetne borotválkozni. A repülőbizotteágnaik a gőzfürdő ügvében sú­lyosabb kifogásaa ezeknél nem volt. Petíció Budapest, április 25. A nyírbátori választóké­ríilctben dr. Nánássy Imre ügyvéd, ellenzéki je­lölt ajánlásait amiatt utasították vissza, mert nem igazolta azt, hogy a választási törvény életbelép­tetéséi megelőző esztendőben — Magyarország területén lakott. .Ennek következtéién Wmáv-A bivei ma petíciót nyújtottak be a ngírbáiorí egy hangú választás ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents