Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-26 / 92. szám

SrrorD. Szerkesztőség: Somoffyl ueca 12.1. em. Telel on: 23-33.- K laddhlvatal. Kol< «í5nk»nyvtAr «• Jegjiroda: Aradi ncrn 8. Telefon: 1V06.-Nyomdii: Töw Upm uccu lO. Tele'.oi»: 13-00. - TATirall é* leveleim: D*lmogyaror»rAg. Szeged. Péntek, 1935 április 26. Ára ÍO fillér XI. évfolyam, 92. sí. ELttEIZCTtS: Havonta helyben 3.20, vidéken es Budapesten 3.«>0, ulllfOIdOn 6 40 pengő. — tgyc» »zám ara hétköznap ÍO, vasár- es Ünnepnap i® Hit. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétfő Kivételével naponta rcggeL Városépítés A húsvéti lapok betürengetegében, majd az ünnep utáni napok helyi eseményeinek erjdekességeíben szinte nyomtalanul siklott el a kormánynak két rendelete, melyekkel pangó építkezési tevékenységet kívánta előmozdítani. Mindkét rendelet ismert nyomokon halad. Az egyik nagyjából visszaállítja azokat a kedvezményeket, amelyeket egy roult esztendei kormányrendelet is nyújtott már azoknak, akik házaikon lényegesebb tatarozási és modernizálási munkálatokat végeztetnek. Ez a rendelet bevált, kár lett volna a benne rejlő ösztökélő erőtől az építőipart és a vele kapcsolatos iparágak egész sorozatát megfosztani. A rendelet kíbocsájtása tavaly is, az idén is, az egész országra szóló érvénynyel történt. Az idén azonban megjelent egy másik rendelet is, amely az uj építkezéseknél megadható adómentességről és egyéb kedvezményekről intézkedik — Budapest székesfőváros belterületének bizonyos részein. A vidékre ez a rendelet nem vonatkozik s a vidék, amennyiben más intézkedés nem történik, legfeljebb nézheti, bogy milyen uj építkezéseket fognak végrehajtani a fővárosban. Nagyjából ismerjük azokat a szempontokat és megfontolásokat, melyek a kormányt ennek a rendeletnek ilyen erősen megszüki'tett formájában való kbioisájtásra késztették. Az utolsó évek alatt azt lehetett tapasztalni, hogy a városokból valóságos exodus indult meg a külterületek, szegedi kifejezéssel élve, a telepek felé. A városok belterületén a majfánépitkezés úgyszólván megszűnt. Felmnriilt az a fenyegető veszedelem, hogy a városok belterületének házvfigyonában fekvő igen jelentős tőke elértéktelenedik, a In' ásbérek egészségtelen módon lezuhannak és az állam, amely a jelenlegi nehéz viszonyok között rá van utalva az adóbevételek minden fillérjére, elesik olyan jövedelmektől, melyekre szüksége van háztartási egyensúlyának biztosításához. Ezért még a budapesti rendelet is nem általánosságban nrlia meg a kedvezményeket, hanem csak a város bizonyos részein, amelyeknek fejlesztése a közérdek szempontjából is kívánatosnak mutatkozik. Kétségtelen, hogy ezeket a szempontokat rlkalmazni lehetne Szeged városára is, nminthogy már volt is a múltban olyan rendelet, amely Szeged területén ré csak bizonyos esetekre és bizonyos utvonafekra adta meg uj építkezések esetén az adómentességet és egyéb kedvezményeket. Építési szempontból ennek a városnak a helyzete egészen különleges. Az árvíz után a város számára a királyi biztosság sokkal szélesebb kereteket állapított meg, mint amekkorát a következő öt évtized he tudott tölteni. Még a városnak legbelső részén, a Tisza Lajos-körut és Tisza által határolt belvárosban is nagyon sok a beépítetlen, üres felek, nagyon sok a szabályozás! vonalba beleütköző régi épület és földbe sühedt házak formájában dísztelenkedik még az árvíz előtti időknek nagyon sok szomorú emléke. Az egészségtelen vityillókról, amelyek a tüdővésznek, gyermekparalízisnek valóságos melegágyai, nem is beszélünk, — ezekre a tiszti főorvosnak kellene felhívni • h«táség figyelmét' Azt hisszük, mindabban, amrt eddig elmondottunk, adva van az is, hogy mit kellene cselekedni. A kereskedelmi és iparkamara a pénzügyminiszterhez intézett felterjesztésében már rámutatott, hogy milyen fontos városi és nemzeti érdekek fűződnek hozzá, hogy az építkezési tevékenység ne lokalizálódjék kizárólag Budapestre. Ezt a kezdeményezést magáévá kell tenni a városnak és tisztán szegedi viszonyokra applikálva egy olyan értelmű rendelet kibocsájtását kell szorgalmazni a kormánynál, amely a budapesti rendelet analógiájára megadja a korlátozott adókedvezményeket Szegednék is. Biztosítani kellene pedig a kedvezményeket mindazon uj építkezések számára, amelyek a belterületen lebontott omladozó épületek helyén, vagy az uccavonalt megszakító üres teikeken, vagy pedig a szabályozási vonalba beleeső és lebontásra ítélt házak helyén történnek. Emellett ki lehetne terjeszteni a kedvezményeket az olyan családi házak építésére is, amelyek minden tekintetben megfelelnek az épitési szabályrendelet előírásainak és a Párís, április 25. A Temps római tudósítója jelenti: Rómában hire jár, hogy a dunai érte. kezletel esetleg nem R'ómáhan. hanem Firenzében, némelyek szerint Velencében tartanák meg. A tudósító szerint mégis több eshetősége van annak, bogy az értekezlet Rómában ül öszsze. Valószínű, hogy az értekezlet a dunai egyezmény és a kétoldalú kölcsönös segélynyújtási egyezmények megvitatására fog törePárfs április 25. Az Havas Iroda jelenti Rómából: Németország a dunai egyezmény tárgyában 5 pontra nézve kért felvilágosításokat a7. olasz kormánytól. Róma április elején adott választ ezekre a kérdésekre. A kérdések és az ezekre adott válaszok a következők voltak: 1. Németország tudni óhajtja, hogv vájjon Svájcot, amely Ausztriával szomzsédos állam, a francia—olasz jegyzőkönyvben miért nem so. rolták fel az egyezmény esetleges aláírói között? Miéri nem történt továbbá említés Angliáról sfwi. amely peAig a kőzépeurópai kérdésekben körülbelül annyira érdckcU fel, mint Fra nciaország? Róma azt válaszolta, hogy Svájc «emlegessege következtében nem vehet részt, a kölcsönös segélynyújtási egyezményben, Anglia pedig nem akar a lorarnoi egyezményen kíviil más kötelezettséget is vállalni. 2. Németország tudni óhajtja, hogy vájjon a*, olasz—francia—angol tanácskozásra vonatkozó egyezmény a dunai egyezmény után is érvényben marad-e? Róma London és Párís véleményének kikérése után azt válaszolta, hogy a fenti hármas tanácskozási egyezmény megszűnik, ha a duhigiéni-kus követelményeknek. Az ügy azonban sürgős, ha azt akarjuk, hogy még ebben az épitési évadbein legyen belőle valami. Jövő hét elején lesz a kisgyűlés és a hét végén tartja a város rendes közgyűlését. Semmi akadálya nem lehet, hogy rf mérnökség és az illetékes ügyosztály eddi,; az időpontig elkészítse a kormányhoz intézendő feliratot és a Szegedet érintő speciális rendelet tervezetét. Az a bizonyos aranytoll kétségtelenül megtalálja a módját, hogy megfelelő csoportosításban sorakoztassa fel a kérelem mellett a legsúlyosabb érveket. Bizonyára rá fog mutatni, hogy mekkora szükség van ebben a városban az építő munka megindítására, fel fogja tárni, hogy mekkora sebek vannak a városnak testén, ecsetelni fogja az építőipar és általában a szegedi kézművesipar nehéz helyzetét, mindenekfelett pedig ki fogja domborítani, hogy Szeged nemcsak helyi okoknál fogva, de egyetemes nemzeti szempontból is megérdemli, hogy a városépítés munkájához megkapja a kormány támogatását. kedni. Arról még nem döntöttek, hogy először a dunai egyezményt vitatják-e meg. Természetesebb sorrend az lenne, ha az értekezletet a kölcsönös segélynyújtási egyezmények megvitatásával kezdenék. Az értekezletnek kizárólag politikai jellege lesz és mindennemű gazdasági kérdést mellőznek. Svá jc éppen ezért semlegességére való hivatkozási nem vesz részt az értekezleten. hai egyezményhez valamennyi érdekelt állam, tehát Németország is csatlakozik, 3. Németország tudni óhajtja, hogy valamennyi benemavatkozási egyezményt a köl csönös segélynyújtási egyezményekkel erősitik-e meg? Róma azt télelte, hogy a benemavatkozási egyezmény alkalmazását biztosítja a külön egyezmények megkötése, kívánatos és tanácsos ugyan, hogy ebben a kérdésben mindegyik fél szabadon dönthessen. 4. Németország felvilágosításokat kért a „benemavatkozás" szó értelmére nézve. Olaszország a francia—olasz jegyzőkönyvre hivatkozva válaszolt, amely jegyzőkönyv értelmében az egyezményt aláírók kötele/,ik másukat, hogy tartózkodnak minden olyan izgatáslói. propaganda előidézésétől, vagv előmozdításától. amelynek célja az aláíró hatalmak lcriileti épségének, politikai, vagv társadalmi remijének erőszakos megsértése volna. 5. Németország felvilágosítást kért. hogy a Népszövetség milyen szerepet fog játszani a dunai egyezmény életbeléptetése után. Olaszország válaszában utalt a Népszövetségnek az alapokmányban körvonalazolt céljáOlasz válasz Németországnak a dunai egyezmény ügyében \ flonal értekezlet a Kölcsönös segélpyuftasl egyezményeket is megvitatta