Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

14 1955 április 21 Tenniszütő,hurozás singerSándorI0etító lehet igy iuterjuolni. — felszabaduló monda lok­b;in gyors ritmusokban hullámzik a válasz, az álláspont. söt áll ás foglalás: — Lehetetlen. Iwgy az iró kitérjen a szociá­lis kötelességek c* feladatok elöl, az a mód azonban, amellyel ezt szolgálni kívánja, sem­miesetre se legyen egy ugyneveae.U „népies irodalmi irányzat." Meggyőződésein, hogy fo­kozott irodalmi lelkiismerettel lehet csak szol­gálni al európai szellemiség ügyét. Ncin lehet ix irodnlom cél ja, hogy leszálljon bizonyos ní­vóhoz. Komikus volna, ha néhány elsőrendű iró máiól-iiolnapra elkezdene „népies" irodal­mat csinálni. Az iró maradjon ugv politikától, mint a kor üzleti jelszavaitól is ta- megközelíthetetlenül iránvtu­dónak! '«_ T>c természetesen a szociális feladatokat szolgálnia kell, sajtóhan, politikában es más­hol. de az irodalomhan maradjon meg az iro­daion? körei közölt. Nyíltan meg kell monda­nom: nem hiszek a lendenc regényben, abban az írásban, amely közvetlenül politikai célokat szolgál. Hiába írna az iró regényt például a telepítésről, vagy a gyümölcsfák ápolásáról, nem szolgálna ezzel sem az életnek, sem az irodulomnak. Az íré szolgálja az örök témát, de ki kell lépnie az elcfántcsonttoronv­hói! Ki't karddal vagy inkább két toltál kell Hadakoznia. — ezt látjuk külföldön is minde­nütt, például Gide, vagy Thomas Mann, akik aktív részt vesznek politikai mozgalmak­ban. kiállnak eszmék és gondolatok mellett és ebben, de írói munkásságukon a kor jelzsavai nem érezhetők. Thomas Mann például biblikus regényt ír. Gide pedig ödipuszról 1... A vita most tovább tart az európai áramlatok ­/ót és enrópai vallomásokról — és igy tovább és közel«hb kerülünk az író feladatának felvázolá­séhoz. w— Az iró Európtiszerte katakomba-életre ron­Hezkedetl be ugyanakkor, amikor meg kell látnia korának küzdelmeit. Az irodalom anya ga a nyelv és a nyelv — elsőrendű problémá­ja az írónak — nem bírja el a jelszavak uzso­ráját. Ebben a kettős szerepkörben nehéz az iró helyzete. Ott kell, bogy álljon a kor bar. rikádjaín, de a fegyverszünet órái­ban - kámzsás baráttá alakul át_ • — Két nagy áramlat fejlődik most Euröpá­lían. A latin (franciák, olaszok és spanyolok egy része) a klasszicitás felé törekszik, míg az nngolszász, különösen a fiatal angol regény­írók romantikus tendenciát mutatnak. Külö­nösen nagyszerű jelenségek látszanak Angliá­ban, — az a* érzéseim, hogy ennek a kornak az uj és igaz regénye oiman fog jönni! Nagy fiatal angol irók vannak, amire most nincs is példa a kontinensen. A középeurópai Iró valamilyen cenzúrát visel az idegein. t_ nem csak a hivatalos hatalom fojtogat*» az fról de magánosok véleménye is. mielőtt még kimondta volna gondolatát, — azok a társa­Halmi és gazdasági szűrök, amelyek ina agy­formán terrorizálják a sajtót, a színhazat és Mi irodaimul — A tömegek nívója pedig ijcswítéen csök­keni. Shakespearehez ma fanyalogva abonen sek járnak a színházba — és az Erzsébet-kora­heli s/itiházbun wiposlegények és mr.s zárosok tapsolták meg Lear királyt és Juliul Cézárt... — Ma a mozi és a sportok elégítik ki a tö­meget, de ugyanakkor észre kell venni azt, hogy van egy uj nemzedék, amely fo­kozottabban és elsórendühben ér­deklődik a szellemi mozgalmak iránt, mnit a történelmi közelmúlt nemzedéke. Tudós, művész és olvasó fiatal gárda van, amelynek szintje megfelel az európai elit ní­vójának. És megható, hogy ,néha milyen áldo­zatok és nélkülözések árán szerzi meg ez a fi­atal magyar értelmiség a kultúrfölény eszkö­zeit. Most a külföldi relációt kapnak hangot a be­szélgetésben : — Az uj magyar irodalom iránt nagy az ér­deklődés külföldön. Persze nem az exportiro­dalomra gondolok és nem a kőrúti színházi exportra, hanem elsősorban regényíróinkra. Az az irodalmi céh, amely Európában számon tartja a szellemi jelenségeket és amely szinte egyedül mérvadó, erősen figyeli a komolyabb itthoni jelenségeket is. (Egy holland könyv fekszik a lölgyfaaszlalo®: az „Idegen "»berek" amsterdami kiadása, — egy "t^nyol kötet, Márai uj regényének midridi for­dítása... Forgatjuk a csábító és diadalmas szí­nes könyvfedeleket — és Márai Sándor keserű mosollyal mondja: — De hogy mit jeleni „a magyar író külföldi" sikere ,arról jobb ba nem beszélünk ... Még egyet­len hollandi forintot, vagy pezetát sem láttam ...) A siker. Ezt jelenti a spanyol és holland fordí­tás is. De még jobban aza ritka egyenes vonal, az a szinte példanélküli őszinte népszerűség, amit Márai alig néhány év alatt elért az olvasók szé­les töm egeinél. Ezt kérdezem most; — Miben lálja oly páldátlanul gyors és szé­leskörű írói sikerének okát? — Ez nebéz kérdés, — áll meg az iró és nyug­talanul mozdul a szóken. Töltök egy cigarettát... tte a öltés és rágyújtás szünete után igy válaszol: — A sikernek rengeteg komponense van. Most nem magamról beszélek, hanem általá­nosságban. De a siker végeredményben ala­esonyrendü valami... és pillanatnyi jelenség.. — Nem csak a mű minőségén múlik, nem csak a mondanivaló „sex-appeaíjén.™ hanem ta­lán a fellépés szerencsés pillanata és bizouyá ra személyes tulajdonságok is hozzátartoznak. Az egyéni élet, ahogy az iró oda áll, vagy nem áll oda valamihez, hűséges, vagy adott pilla­natban nem hűséges, . a siker az egy pil­lanat ... Az iró néha csodálatosan hallja, hogy a szava eljutott a címzetthez; néha megfeszül és tökéletes süketséget érez... Ezt nem tudom megmagyarázni. De az újságírói siker teltétele az, bngv az anyagával szolidáris legyen! A magánéletben nem érdekel, d« amikor ott öl a munkánál, a mondanivalójával igazán szo­lidáris legyen! Az írói siker komplikáltabb. Az lassan hat a lélek hajszálerein. — Nem hiszek a klikkek crejchenl — csap fel most a határozott hang. Vannak művek, amelyek érdemtelenül megmaradnak és van­nak művek, amelyek éribftetlenfll elsikkad­nak. Amit nem lehet indokolni. Van egy kü­lön sors a halál után is —1 a halhatatlanság ís szerencséhez van kötve ... Még néhány személyes vonás. — Most igyekszem abbahagyni a napi anya­got, megpróbálok iró lenni.., Nagyon nehéz ez, nem panaszkodom kiadóra, közön­ségre, de mégis — ez egy álom... És soha töhbé nem frok „önéletrajzot,* nem lehet mindent megírni, ehez regény krl!„ Mindent hűen ét> őszintén mondtam el, de hi­ányzik, amit — nem mondtam el... Valami gátlás ez, valami, ami megtiltja, hogy híwr nyos haláron tovább men jek... Kell ez a bi­zonyos spanyolfal... van, amit -sak regény­ben lehet elmondani... Most majd megpróbá­lok iró lenni... Ez^ol véget ér az fró vallomása. A Kgkitnnőbb fiatal iró, aki nctu lehetett ísí j fiatal. Vér György. viláahlrű JUNGHAN'» ébresztő órák. modern miniákban I Westminsteri harangjátékos álló, asztali és fali óraikülönlegességek, 1—8—14 napos járással, szép tokminták. Dísztárgyak, evőeszközök, ezüst, arany ékszerek Szakértelemmel megválasztott már­kás szerkezetű sport, kar és zsebórák nagy raktára. Óra, ékszerkészitő, javítóműhely, rádióasaknzlat fCIIDV EEGE&lf Sxeged, K írásx u. 16. A'apitwa 1*11. Telefon 2« | VJMW T » • « V »» ~uwk*ért 9 aranyéremmel kltUntetve. MMÉHÉÜMHMUáM mmmm mm HUNGÁRIA Kávéházban és i Halászcsárdában » T Húsvét mindkét napién délután ét «itt ANCÜ! 4 Komédia Kamaraszínház jegyei a Délmagyarország jegyirodában

Next

/
Thumbnails
Contents