Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

n * i »Mr.vicoBtMfi 1955 április 2T. EzU^f Szürke Mongol meglepően olcsó ROSMANNAL R pénziaviozásoh válság ioga i \i l*H. év nyarán kirobbant é» ««óta kimélyul* világMorte romboló gazda>ági válság folyom»* nyakén' különböző tételes jogszabályok egéw sqra látott napvilágot, emellett az általános érvé. rtyti logstabályok is lényeges módosulást szenvedtek. < A gazdasági válság hutására keletkezett jogterület szabályainak összességél »zokás váUágjogiiak nevezni, mely túlnyomó részben a pénzturto*ásoknál jelentkezik, tekintettel arra, hogy a gazdasági válságban a pénzérték eltolódása az áruk árával, a szolgáltatás értékével szemben mutatkozik sajátos eredményként Ámbár az életviszonyok és jogszabályok alakulásának kellős közepében élünk és a ma még helyesnek látszó szabályozás holnap már meghaladottá válhfltik, a ma még egységesen ki nem alakulhatott blról gyakorlatunkban lehetetlen oly ál1 indó jogszabályozás! elemeket fel nem Ismernünk, mel vek léte/ést-vel — miként már a múltban is számolnunk kellett — a jelen és a jóvö jogeseteinek elbírálásánál számolhatunk. A pénztartozások válságjogának keretén belül kiemelkedő gyakorlati témakörök közül a bírói gyakorlatunkban megnyilvánult főbb irányelviek ismertetésére tarthatnak igényt t a gazdasági lehetetlenülés és a devalorizáció, 2. a külfölddel való fizetési forgalom és 3. belföldieknek egymá» között külföldi pómeoemben kötött ügyletei terén felmerült kérdések4 gazdasági le elellentllés 1. A gazdasági lehetetlenülés jogszabályait a világháború alatt és után fejlesztette ki birói gyakorlatunk. Ezekben az időkben ugyanis az áru, a dolog értéke, melyet az egyik fél kétoldalú szerződéssel szolgáltatni kötelezett, a korona értékromlás« folytán a szerződés«* pénzbeli ellenértékhez viszonyítva, előre nem láthatott aránytalan mérvben emelkedett, miért Is az eladó az értékelto'ódás miatt nera akart teljesíteni. Kérte tehát a megindult peHben a telj«»ités agzdasági lehetetlenülésének megállapítását és a szerződés hatálytalanítását, mert annak telejsltés« anyagi megrendülésé* vei. romlásával járna. I!íróságaink ily kétoldalú szerződéseket — a» e'öfeltételek fennforgása esetén hatálytalanítottak vagy módosítottak, megállapítván a gazdasági lehetetlenülés beálltát. A háború nlntt és után felmerüli Ily tényállások mellett kifejlődött gazdasági lehetetlenülés szabályai ma éppen mrsrfordiíolt folyamatot mutat* Wnyátláxr« nyernak alkalmazást. Ma n pénzünk vásárló ereje maradt érintetlen és ez állandósultnak bizonyult elemmel szemben a? áru, a dolog értéke csökkent. Ma tehát nem f»z el-idö, han«m a vevő, a bérlő — főleg a<Jásvéftűi és bérlett szerződésnél merül fel jogvita a teljesítés Ikörfil —, vagyis a pénz fizetésére kötelezett fél hivatkozik gazdasági lehetetlenülésre fa Igyekszik megszüntetni, vagy enyhíteni kötelezettségét, melyet korábban, a megvett, bérelt, stb dolog ma• Az Ügyvédi Kamarában tartott előadásából. özv. K-a [kisz Mihályné a maga és ro* konséga nevében fáj dalommal tudatja, hogy férje, Kopasz Mihály könyvkötőmé*ter folyó bó 19-én elhunyt. Temetése 21-én, délután 4 órakor 1«6» A Dugonics-temető halottas házából. Ki engesztelő szentmise áldozatot 23-án, délelőtt 10 órakor tartjuk a felsővárosi Irt* Dr. MEZEI SÁNDOR* gasabh értekének tudatában válUlt, tje amely érték időközben, általa előre sem láthatva, aránytalanul csökkent Annak ellenére, hogy a világháborút kővető időkben megállapított gazdasági lehetetlenülés va, lorlzációs tényállásra támaszkodott, a most jelen tkez# gazdasági lehetetlenülés alapja padig do valorizációs tényállásban gyökerezik, most 1« nagyjában a korábbi jogelvek érvényesülnék. Hogy az inflációs időkben valóban valorizációs tényállási volt a gazdasági lehetetlenülés alapja, mi som mutatja inkáhb, mini az a birói gyakorlat, mely a gazdasági lehetetlenülés megállapítását — annak egyébként! fennforgása mellett ls — mellőzte, ha a pénz fizetésére kötelezett fél valorizált fizetést felajánlott, amivel a felborult értékegyen, súlyt helyreállította. Kivételesen még ily valorizált fizetés felajánlása mellett is hatálytalanított a szerződés, ha az érték egyensúly még valorizált finetéssej s«m állott helyre oly esetekben, melyekben az áru, dolog ára nagyobb mérvben emelkedett, mint a mii vénben a korona értél; e romlott. Birói gyakorlatunk a most elbírálás alá kerülő tényállásoknál is csak az esetben állapítják meg a gazdasági lehetetlenülést, ha kölcsönösen halasztott ügylet a vita tárpya, vajyyis olv fijrvlet, melynél mindkét fél egy későbbi időpontba« teljesít. Ott Ugyanis, ahol egyik fél már teljesített, a másik fél. nem hivatkozhatik gazdasági lehetetlenülésre Az inflációs időkben oly esetekben, ahol a/, egyik fél mór teljesíteti az áru szolgáltatásával, a másik fél — mikor már a valorizációs gyakorlat megindult —• legfeljebb valorizált fizetést követelhetett. Ma azonban ilv egyoldalú szolgáltatás esetén a devalerizácló helvt nem foghat, mert hlról gvakorlatunk devalorlzneiél csak nagyon szűk téren és kivételesen alkalma«. Bíróságaink most is megkívánták a gawtosági lehetetlenülés megállapításához, hogv a szerződő felek a szerződéskötéskor a gazdasági viszonvok később bekövetkező mélyreható változását e.lőre ne láthatták legven. Tgv adott esetben kereskedő terhére megáll?pittatott, hogy tflftő. évben ?z ftzlethérletl szerződés megkötésekor már számolnia kelleti a vlszonvek romlásával s ez okból a fa»* dftHígl lehetetlenfiié« meg nem állapíttatott, — mig e*V másik esetben magán személvek ugvanesak 1 ím évhen kötött lak Kérleli szerződésénél az előrelátás ilv foka meg ne,m kívántatott és a szerződós az időközi nngvmérvf) bércsökkenés folytán gazdTsagl lehetetlenülés okából felbontatott. Ahhoz, bopv a gazdasági lehetetlenülés megiTlanlttasséik. bíróságaink azt Is megkívánják továbbá, hn« az érdeksérelem lénve*es l^wv«!, vagvls hogv s szerződés teljesítése az egyik Wre arlnvtalan előnvf. a másikra ugvanllven törhet Jelentsen. Tgv osekélvehb időközi hérosőkkenés, mint nem aránytalan, nem találtatik elegendőnek a bérleti szerződés hatálvlnlanifására. Az viszont, hogy a szerződés teljesítése a kötelezett fét anvn«ri romlására vezessen -r- Mr a szemben álló felek vagvonf mindenkor mérlegelés tár»rv<i —, nem 1énve<?es kellék, mert az értékbeli egyensúly lénveges felborulása Melón a szerződés gazdasáffi lehetetlenülés okából akkor ís hatálytalanítható, ha a kötelezett fél vagyonos. Ha a bérleti szerződésből már aránv'ag rövid idő van hátra, a gazdasági lehefetienfllés alkalmazást nem »»ver, mer« csak lényegit érdeksérelem teszi ezt Indokolttá. A gazdasági lehetetfenfllés megitta pltSsa esefén a Wróság most is vsgv a szerződést bontla fel. vaev nedíg azt csnnán módositia. A gvósvffirdő bérletével kawsol<>tes ,a n-'^lsattéban Is ismerte' tetf perben, melvhen • bérlő a Mrérték erwtlred részére eí*Vke"'se okábAl a gsrdasáfd lebetettenfllAs beálltát vitatta, • kétféle dönfípt vasrvlaifo«art esvesllette. amennvibwi 1 lehete*. lenftVs megSllanitása me'lett ttéVtével a bért lemérsékelte a ténvleres hérmértékre, de ervhen bérbeadót felfogosltotta, hogy a szerződéstől a törvény«» felmondási határidő betartásával elálljon. A? ingatlan vevőjének a gazdasági lehetetlenülésre alapított kifogását a bíróság az etetek tijk nyomó többségében figyelmen kivfil hagyja ée « vevőt a telje« saerződáse« vételár fizetébéra kötole«!. A vevő ugyani» az ingatlant birtok ha vett*. • fizetMre részlet vagy járadék formájában haMá* kot kapott s késben csökkent az ingatlan értéke« minthogy ez nem kölcsönösen halasztott üffflet, • gazdasáffl lehetetlenülés meg nem álUpittanfei a járadék u vételár jellegével hirónak mtnő«<tt«*' vé«. Egy esetben vétel árjára (Wb mérséklése elől Kúriánk elvileg el nem zárkózott Ez oset rést fttn# az ügylet kölcsönös hala«zto4tságának elvén, vajé« jáhan azonban « döntés már biirkolt devalortzációt céloz a gazdasági lehetetlenülés inkább járhatónak látszó útirányában. A jogelvek várható tisztulása és kialakulása mellett el fog dőlni, vaj* jon a birói gyakorlat el fog-e térni az ügylet kölcsönös halasztottságának elvétől, avagy különválasztja a gazdasági lehetetlenüléstől a devalori«*ció kérdését és ennek kedvéért sem tesz kivétett annak állandósult szabályai alél. 4 tfevalerizdcM Bíróságaink ugyanis épen ugy elzárkómalf f devalorizáció alkalmazásától, mint aa inPáoiés idők kezdetén a valorizáció megengedése «dől, Hosszú időn át birój gyakorlatunk a valorizációt js törvényhozási és nem oly problémának tekintette, melybe a szokásjog kialakításával belenyúlhat, — s csak az élet rohanó fejleményei éa a tőf vényhozási intézkedés késése lette kénysBeritő erővel szükségessé a valorizációs birói gyakorlat kezdeményezését. Ugyanez nz óvatosság nyilatkozik meg most a devalorizáció terén. A dervalorizáció tisztult alakban csupán az örökösödési jog terén érvényesül birói gyakorlatunk" ban, mely már a valorizáció alkalmazása terén t9 az örökjogban rendelte különös éllel alkalmaiul a kölcsönös és méltányos kiegyenlítés elvét. Jogszabályaink szerint a köteles részre jogosult szükségörökös kötélesrészét szen értök alapján követelheti, mellyel a hagyatéki vagyontárgyak az örökhagyó halála Időpontjában, vagy a? ajándékozáskor bírtak. Bíróságaink azt értékcsökkenést, melyet e vagyontárgya^, főleg ingatlanok a jogszabály szerinti értékhez viszonyítva a fizetés időpontjáig szenvedtek, ha e osftkkenés lényeges mérvű, figyelombeveszik és $ ssfikséf örökös pénzbeli követedét erre tekintettel mérséklik, vagy devalorizélnak. E dévaion»ácié azonban nem "gysi^rü átsaámfMs, számtani művelet, hanem miként a vaJoH* záeiénál Is szabály volt — az értékeitől Adást Wróságaink itt is méltánvcHifln megosztják. Adott esetben, mikor a hagyatéki vagyontárgyak időközi értékcsökkenése százalék volt, a szükségörökös pénzbeli igénye csak «V százalékkal wérsékeltetett. E vázlatos ismertetésből ls nyilvánvaló, fcogy bíróságaink a szerződési elv védelmépefe IJlásrwntján állnak s csak ritka, indokolt esetbpn (érnek ej mé.llányosságl alapon a szerződés betartásának elvétől, amely elv alapja «azdasáffi létftnknek(A tanulmány befejező részéf vasárnapi száriuinkban kö/ö! Hik > Nyakkendő kíilöntiifjméqek P1-50,3 -, 4-50 PolláH Testvéreknél. so BT fillértől kexdv* kap&atóli emlék es ajándéktárgyak nemes anyanból, modern és ízléses kivitelben ReicfinéJ, Kelemen ucca 11. UBi4-HöByi>QG3h4r9Ís k'saolqdJqnk.