Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-21 / 87. szám

DELM AGYAKOKSZA m SZEGED. SwrkMCtAMg: Somooyl Vircn *2Mi.em, Telefon: 23.33..-KtadóMvalal üOlcs<fnk«nyvt«r «» jegyiroda: Arad! neca a. Telefon : 13-©»». — Nyomda : Ww Ltpöl urea 1«. Telefon - 1 l«inri»tl JA levAletm * OélmagyaronrAa SíeBel Vasárnap, 1935 április 21. Ara 2« fillér XI. évfolyam, S7 sz. ELŐFIZETÉS: Hn^onta Helyben 3.2« Vidéken «• Budapesten 3.00.k0MHW«n M" —nn«. * Egyet »ám Ara hélkH»­M" " vaMd. dsUnneonnn 1*HI1. Hlr­<»e" eb -Ivélele torit« *zerln< Menlr­er>> imiA "i Irf llf i ni nannnf rwnarI Élet, vagy halál? Stresa után megint Genf, az élet után me­gint a halál, a tavasz lehellete után újra a fa­gyos tél. A naptárban nagypéntek után hús­vét következik s az eletünkben húsvét után Jön nagypéntek, a remény után a csalódás, az illúziók után a kiábrándulás, a fény után az árnyék, Stresa után Genf. A hit azt tanitja, hogy a halál után feltámadás s az élet azt bi­zonyítja, hogy minden életnek el kell pusztul­óra. Élőbb a húsvét és csak azután a nagypén­tek. Előbb az ujjongó öröm és azután a sö­tét gyász. Ne a foltámadással vigasztaljuk magunkat, de — borzadjunk meg a haláltól­Pedig már azt sem tudjuk, mi borzalmasabb: flz rlet-e, vagy a halál- Vigasztaló-e még a halottak feltámadása, amikor az élők sze­retnének f e 11 á m d n i ebből az életből? A halál réme inkább víg-asztal, mint el ijeszt Mintha már nem is irtózattal gondolnánk ar­ra, hory a sir gödrében végződik minden élét, a halál megenyhült, a sir jóságos nyoszolya Jett, s egyre többen gyorsítják meg léptéi­ké; a temető felé. Húsvét a halottak feltámadását ígéri, de mi igéri az clők feltámadását? Nem a pogány kétségbeesés fordítja visszájára a patinás szavak értelmét, de ha hazudik a mérleg, amin az élet javait mértük, megvál­tozik az élet számadása is. Mint régi tükör fénye, mint öreg képen az aranyozás, megtö­rik, megkopik gőgös ragyogása az elet értel­mének s az élet uralmának. Az élet volt a legjóságopahb ajándék, az élet volt a kívána­tos szerető, a részegítő ital, az örök fény és Idfogvhatatlan melegség, a legnagyobb játék tündöklő káprázata. S mi lett ebből a delelő verőfényből? A kínok bálja, a fájdalmak ti­vornyája, orgiája a szenvedéseknek s sikol­tó:'. "> kintornája az üvöltő jajoknak. Ez az élet Jöjjön vissza, ez az élet támadjon fel? Hát nem elég szürcsölni a gondok epéjét s majszolni hozzá a munkanélküliségnek fürészporból da­gasztott kenyerét ? Ez az élet lázadókká ne­vel bennünket: nincs már tovább- Tudunk hinni a halottak feltámadásában, de akarunk hinni az élők feltámadásában is- Jairus leá­nyai vagyunk mindannyian, d<- hol az a meg­váltó gondolat, hol áz.a csudatevő erő, ame­lyik ki tudna vinni bennünket ennek a ször­nyű életnek halottas házából? Kik azok, akik ezt az életet ránkparancsol­ják? Kik ütötték ki gyerek kezünkből a játékot, kik árnyékolják el előlünk az arany sugarakat Z' porozó napot, kik ojtották belénk a szenve­dés mérgét, kik szögezték ki kapufánkra a fájdalom baldachinját? A történelem kezükbe adta a marsallbotot s talán azt is mondhat­juk, hogy soha még ember kezében olyan hatalom nem volt, mint ami­lyennel az életünk urai rendelkeznek. Újra világot teremthetnének, u.jra elválaszthatnák a béke szárazföldjét a háború vértengerétől, a remény csillagaival teleszórhatnák sötét éjtszakáinkat s amikor a béke teremtésének rrüvét befejezték, megalkothatnák újra az Embert. Nem a t e g n a p emberét, aki eddig uralkodott — a Neander völgyétől a világ­háború kitöréséig, — a holnap emberét, aki nem gyilkolni akar, de ölelni, nem gyű­lölni fog, de szeretni, nem a nagypénte.k zsarnok lesz, de a húsvét alázatos lelkű szolgája, az élet papja, a feltá­madás hivője, megvalósítója és prédikátora. Isteni hatalom és isteni feladat van a kezük­ben és — ördögi mimkát végeznek vele. Mintha valami elvarázsolt színpadnak len­nénk hősei, — rokkant koldus is lehet hős, ha tragédiák súlyát hordozza lelkében s ha sorsa eszközül használja fel harcra és bukás­ra, — de sötétben ólálkodik a rendező és senki nem látja, hogy dróton rángatják a színpad isteneit. Ágálunk, ugrálunk, imitál­juk az életet és imitáljuk a komédiát. Vac­korok és Z ti bolyok vagyunk, — minek nekünk szamárfej, amikor a magunk képével is meg tudjuk csúfolni a teremtés koronáját. Valamelyik elvetemült Puck varázsitallal részegitett meg bennünket, ittunk a csudála­tos italból s az varázslat alatt tart még most is bennünket- A vér voli ez a csudálatos ital. Aki egyszer megkóstolta, nem tud többé e m­ber lenni. Nincs hajnal, amelyik kijózano­dást hozna erre a részegségre. A vér elmér­gezfttjei vagyunk mindannyian. Nemcsak évelő növények vannak, vannak évelő bűnök is. Amiben most fuldokolunk, az még mindig a háború kárhozata. Minthc csak most kezdene kinyílni a gránát vetése f az a millió srapnelmag, amit elültettek a vér­rel trágyázott mezőkre. Mintha, mint a pó­kok kitépett lábai, most kezdenének ránga­tózni a tövükből kitépett karok ós kiszagga­tott lábak s az erkölcsi és gazdasági élet vé­res parkettjén rettenetes gomolyu vitustánc­hoz szolgáltatnák a halál ütemét. Az A p o kalipszis hangos filmje ez­Egyszer kellene már valakinek jönni, aki elgörgetné a követ az életünk sírja "lől. Egy­szer kellene már jönni valakinek, aki le tud­ná törülni a vért a kezünkről és a lelkűnkről is- Jönni kellene már valakinek, aki lekopog­tatná azt a szörnyű muzsikát, ami a szenvedé­seknek és fájdalmaknak hangszerén szólal meg. Egyszer már ugy kellene, hogy igaza legyen a kalendáriumnak is és ne a húsvét derűjét, virágillatos hitét torzítsa el és duljc? fel a nagypéntek, de győzedelmeskedjen az élet a halál felett, a rabság felett a szabad­ság. Nagypéntek felett az örök Húsvét. UJ FELADATOK IRTA GRATZ GUSZTÁV NY. KÜLÜGYMINISZTER Ha ezúttal biznl lehet azokban a kijelentések­ben, amelyek az immár lezárult választási mozga­lom során a kormány részéről elhangzottak, az uj országgyűlés végre meg fogja valósítani a titkos szavazati jogot. Ez Magyarország politikai fejlődése szempontjából nagyjelentőségű esemény lesz, mert a nálunk eddig uralkodott álparhmen* tcu'izmds , végét jelentené. Helyébe az a valódi parlamentarizmus lépne, amely a polgárok sza­bad véleménynyilvánítására bízza annak az irány­nak meghatározását, amelyben az ország haladni kíván. Az az uj korszak, amely eszel Magyar­ország történetében megnyílik, uj feladatok elé állítja a nemzetet, de. uj feladatok elé állítja különösen az ellenzéket is. A titkos szavazati jog bevezetése lehetővé fe­szi, hogy valamely jövőbeni választáson az ellen­zék többségei kaphasson. Még kormánypárti ér­zésű embereknek -em kell ettől me<ri jedniök. Ha az uj képviselőházba most bejutott ellenzéki ele­meket szemügyre vesszük, azok közül van annyi kormányképes férfiú, mint a kormám párton. Ma tehát semmi ok sincsen a vákztások eredményének mesterséges meghamisítására, akárkinek ad az or­szág többséget, biztosra lehet venni, hogy a kor­mány kellő felelősségérzettel és kellő taj»asztala­tokkal bíró egyének kezébe kerül. Az ellenzék­nek azonban fel kell, készülnie erre ar eshető­ségre. Mihelyt komoly lehetőséggé vált. hogy kormányra kerülhet, mulhatlanul szükségesnek mutatkozik annak a szétforgácsoltságnak meg­szüntetése, amely az ellenzéket eddig jellemezte. Lehetőleg sok ellenzéki tikedéket közös neve­zőre kell hozni és igyekezni kell, ezeket egye.tlan erős el!en:eki párttá összeforrasztani. Nem szabat! előfordulnia annak a helyzetnek, hogy az ellenzék n benne mutatkozó ellentétek­nél fogva ükkor sem tudná átvenni a kormányt, ha az ors/ág neki többséget adna. Nem szabad előfordulnia, hogy egy ilyen esetleges választási győzelem után egyes ellenzéki töretlékek össze­áTThassanak a kisebbségben maradt kormánypárt­tal, hogy ily formán kunli<-iós alapon folytassák a politikát olyan irányban, amelynek a választók ellene nyilatkoztak. F.qv lehetőleg nagy és egység"* pnr­lamenii ellenzék miig teremtése tehát az egyik fontos feladat, amely a megvá­lasztott ellenzéki képviselőkre hárul. Ennek érdekében meg kell hozni mindazok it az áldozatokat, amelyek komoly elvfeladás nélkül meghozhatók. A másik feladat, amely a titkos szavazati jog­megalkotása után előtérbe Fok lépni, az ellenzéki, gondolkozású polgárság­nak az egész országbin való megszer­vez ése. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ott, ahol az általános választójog komoly alakban meg van valósítva, a választási harcot: az egyes partok szervezettségének foka dönti el. \ háboruelőtli Magyarországban, amikor a társadalomnak csálc egy vékony rétege bírt választójoggal, meg le­hetett. elégedni a pártprogramok kifejtésével é* a nagy többségükben az intelligenciához tarlozó, vagy legalább is ennek befolyása alatt álló válasz­tókra lehetett bízni, hogy az elhangzott vélemé­nyek és ellenvéleméuvek mérlegelése alapján dönt­sék el, hogy hová kivannak szavazni, ha ugyan c t a kérdést nem döntötte cl már eleve az akkor i-j szokásban volt — hivatali nyomás. Ahol azon- , ban az egész nép szavaz, ott ez nem elegendő. Ott szükség van rr i, liogv a pártuh jó Húsvéti számunk 36 oldal, ára 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents