Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-18 / 85. szám

DM MATVAMORSZAo T935 április IB: és nem írjuk meg, hogy H i 1 f László, az Uj Vemzedék munkatársa két év alatt mennyi honoráriumot vett fel attól a S z i k 1 a y Jenő­től, akinek a színházáról közérdek szolgálatá­ban, tehát függetlenül is kell az Uj Nemzedék hasábjain állandóan foglalkoznia. Nem irtuk meg H i 1 f László csónakpörét. Nem irtunk a hetedik kerületi választás „kulisszatitkairól," lalán éppen azért, mert azok a jelöltek, akik­ről legtöbbet beszéltek, az Uj Nemzedék két igazgatósági tagja, Berecz János és Tóth Imre voltak. Nem irtunk arról, amiről pedig az egész városban nagyon sokat tárgyaltak, hogy Iván Mihály és Hílf miként mesterkedtek, amikor az igazgatóságba az egységes pártnak leginkább erélyéről ismert, egyik vezérét akar­ták — hogy rend legyen végre az Uj Nemze­déknél — meghívni. Nem irtuk meg, hogy Iván Mihály metódusa kiket tartott vissza attól, hogy a felajánlott igazgató­sági tagságot elfogadják. És nem irtuk meg azt a megdöbbenést, amely egyre általánosabb Berecz János magatartása miatt, aki elitéli I vá n Mihály újságírását, de azzal, hogy nem vonja le felfogásának következményeit, lovat •4 alá. 5. Szerdán hozott felmentő Ítéletet az Ítélőtábla Pásztor Józsefnek abban a sajtóperében, amelyben az is mérlegelés alá került, hogy ki­nek van igaza; azoknak-e, akik azt vitatták, hogy újságíró-ügyekről semmit vagy jót, vagy pedig Pásztornak, aki nyíltan kifejezést adott annak a meggyőződésének, hogy az újságírást megszégyenítő inmorális felfogás vallhatja csak, hogy újságíró mozgalmakról vagy hall­gasson vagy jót mondjon az újságíró. Egyhan­gúan hozott határozatával Pásztor felfogását tette magáévá a Magyar Újságírók Egyesületé­nek fegyelmi választmánya. Ebből a felfogás­ból, amely ma már tehát hivatalos újságíró felfogásnak is mondható, — intelligens pesti újságíró körökben bizonyára régen az volt —, logikusan következik, hogy a Délmagyaror­szágnak nem lehet —— nincs is — kifogása az ellen, ha az Uj Nemzedék tudósítást ír olyan pörökről, amelyekben munkatársai bármilyen minőségben szerepelnek. Mások polgári pőréi­ről is írnak. Mért ne lehessen írni szerkesztő polgári pőréről? De az, hogy egy szerkesztő, akit történetesen Pásztor Józsefnek hívnak, kénytelen volt belekeveredni egy polgári pör­be, nem lehet se ok. se alkalom, se ürügy az Uj Nemzedéknek arra, hogy személyeskedő cí­melvkel traktáljon és gyülölködón piszkáló kommentárokkal kellemetlenkedjen. Az első tárgyalás után, amikor lehet elvi felfogása a hirónak, de amikor senki ember fia még nem láthat ja a — kulisszatitkot. Egyre több izgalom érik a világkonstelláció­han. Tegnap kormányzótanácsot tartottak. Sze­gedi gondok, elgondolások, lehetőségek, nehéz­ségek és bizonytalanságok is fárasztanak és le­kötnek. Társadalmi, gazdasági és kulturális akadályversenyek nehezítik a fiatalok és fér­fiak helyzetét. Nincs ember, aki ne görnyedez­ve áhítozna a maga és népe jobb sorsa után. S a Berecz Jánosok és Winkler Elemérek nem vetik végét annak — pedig módjuk­1) a n lenne—, hogy az irányításukra bízott keresztény és nemzeti sajtóorgánum ha­sábjairól lekerüljön végre a keresztényieden gyűlölködés és nemzetietlen személyeskedés. Továbbra is vállalják érte a fele­lősséget?! Uj lehetőség! uri , női divat és rövidáruk beszerzésére. Kertész, KArolyl ucc« 1. (H»y Ilvese« mellett.) MA: Uhertsáh aSSSiL«, N ü X Tisza Lajos körút 32. Villamos kitérőnél. Raggelihes: VAJAT «eyen Kbédhaz : SAJT mindég1 legyen Vacsorát: fW J/ TÚRÓT egyen ICI (7JL a Szaiaml vagy Szar.Unlo •CkMU • Kévé* Mltate • JO vacioro Az ellenzéki pártok előretörése Jugoszláviában London, április 17. A Beuter Iroda Belgrád­ból jelenti: A jugoszláv képviselőválasztások közeledte általános felfordulás veszedelmével fenyeget. Noha a hatóságok az ellenzéki jelöl­teket bebörtönzik és ajánlóikat állandóan fe­nyegetik, az ellenzéki pártok mégis megfeleltek a választási törvény követelményeinek. Ezt a j tényt a kormány súlyos vereségének tekintiK és áz ellenzék nagy előretörése az ellenzék tá­borában is meglepetést keltett. Az ellenzék el: van szánva, hogy körömszakadtáig harcol a választási küzdelemben. Ilyen körülmények1 között kikerülhetetlennek látszanak az országos' zavargások. Húsvéti reklámnapok ? COÜJMBI cipőáruházban, Kárász 11.13. sz. Tavaszi dlvatc pök p g.gn 9-5(1 10-50 egység árakban. garantált minőségben « «"»» (Nem egyes párok.) SafAf érdekében Keresse lel dpőszUhséqiefe beszerzése elölt cégOnhel KET LANY A BIRÓ ELŐTT »» (A Délmagyarország munkatársától.) Két volt jóbarátnő elkeseredett pereskedése foglalkoztatta szerdán a járásbíróságot. A per egy férfi körül forgott, aki mind a két leánynak udvarolt. Emiatt történt a két barátnő között az összeveszés, ame­lyet azután kölcsönös feljelentés követett: a 19 éves B. A. feljelentette a 20 éves G. I.-t. B. A. feljelentésében a következőket adta »16: — Gy. I. nevü fiatalemberrel a múlt év őszén ismerkedtem meg egy táncmulatságon. A barát­nőmnek is azonnal megtetszett az uj ismerősöm és addig kérlelt, amíg meg nem ismertettem vele. Ettől kezdve a barátnőm egycsapásra megválto­zott irányomba: állandóan intrikált, áskálódott el­lenem, szemmelláthatóan el akarta hódítani tő­lem Gy. I-t, aki pedig csakis hozzám vonzódott. Gy. I.-nek olyanokat állított rólam, amelyek nem felelteik meg a valóságnak. Állandóan randevú­kat csikart ki az udvarlómtól, akinek barátnőm aggressziv fellépése határozottan terhére volt. Az intrikáival ezután G. I. elérte azt, hogy a fiatal­ember egy napon szó nélktil elhagyott és azóta sem jelentkezett. G. I. feljelentése így szólt: — Barátnőm ismerőse, Gy. I. többizben szere­tett volna velem megismerkedni, de én az isme­retséget éppen barátnőmre való tekintettel min­dég visszautasítottam, mert többre értéikeltem a harátságot, mint Gy. I. udvarlását. Végre is nem kerülettem el a megismerkedést. Nekem is meg­tetszett később a fiatalember és emiatt barí'-'hn állandóan veszekedett velem és ahol csak lehe­tett, ott mondott rólam rosszat. Főleg Gy. I. előtt. Állandóan kémkedett utánunk. Gy. I. nem egy­szer panaszolta, hogy barátnőm iránta való visel­kedése egyenesen tűrhetetlen és mivel ezt az álla­potot elviselni nem tudja, inkább szakit velem, így is történt. Egyik nap nem jelent meg a ran­devún és attól kezdve nem is mutatkozik... A tárgyaláson a bíró igyekezett a két elkese­redett leányt kibékíteni, de az igen nehezen ment. — Nézzek, — mondotta a biró. Én ezekből a feljelentésekből ugy látom, hogy egyed i a fiatal­ember volt a hibás. Az mindkettőjüket félreve­zette... — Egyedül nekem alcort udvarolni, — jegyzte meg B. A. — Ugyanezt mondotta nekem is, — szólalt meg G. I. — Lássák be, hogy mindkettőjüket becsapta az a fiatalur, — állapította meg a biró. A két leány az ujabb felszólításra kezet nyúj­tott egymásnak és kibékült. — Nem érdemes veszekedni, nem éri meg — mondották egymásnak elérzékenyülve és ezzel a nagy per békésen véget ért. Popovich Sándor temetése Budapest, április 17. Popovich' Sándor nyugalmazott pénzügyminisztert, a Nemzeti Bank volt elnökét szerdán délután fél 4 órakor helyezték országos részvét mellett örök nyuga-» lomra a Magyar Tudományos Akadémia elő-' csarnokából. A gyászlepellel borított oszlopos előcsarnok közepén háromszoros, katafalk, gyertyasorok és kandeláberek között koszo­rúkkal borított művészi faragású tölgyfa ko­porsóban pihent néhai Popovich Sándor. Három óra után gyülekezni kezdtek a részt­vevő előkelőségek és a gyászszertartás megkez­déséig megtöltötték az Akadémia előcsarnokát. Ott volt H ó m a n Bálint vallás, és közoktatás-­ügyi miniszter a kormány képviseletében, I m-» r é'd y Béla a Magvar Nemzeti Bank elnöke. Berzeviczy Albert a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Boyal Tyler, a Népszö­vetség pénzügyi főbiztosa, Beöthy László, a felsőház alelnöke és számos közéleti kiválóság. Ortvay Rezső apátplébános nagy p«T»i se­gédlettel és az operaházi ópekkar közreműkö­désével végezte a gyászszertartást, amelynek be-s fejezésével Hóman Bálint búcsúzott az el-i hunyttól. Ezután Balogh Jenő, a Magyar Tudo-* mánvos Akadémia nevében mondott bucsube­Ezután I m r é d y Béla, a Magyar Nemzet! Bnnk elnöke mondott búcsúbeszédet. A Kerepesi-temetőben a főváros által aflo-* mányozott diszsirhelven helyezték örök nyu­galomra Popovich Sándort. A sírnál dr. LenK Adolf, a Magyar Nemzeti Bank helyettes •ehe­tője búcsúzott a Bank tisztviselőkara nevében a halottól, szédet. R PílüHciifvarnrszín fakarékossáiil Nlveqel Á Délmaoryarország bevásárlási szervezetének ttlüzerkereskedő tagfat i Balosrh Károly. Csuka u 17. Beesky Antal, Fecs­ke u 3 Brunhoffer Jóxsef. Szentháromság u. 8b. BöresSk Balázsné, Somogvi-telep III. ucea 99. sz. Chappon Antal. Fodor u. 32 Chappon László. Új­szeged Középkikötösor 9. Csikós István. Kálmán ucca 2b és Külcö Csongrádi sugárut 182. Dal­mát Endre, Pálfi ucca 11 sz Franesies Jó­zsef, Kálvária ucca 15. Hochstadter László, Rigó ucca 17 Kelemen Imre. Kossuth Lajos sugárut 9. Kovács Albert, Hunyadi tér 13. Németh Jóssefné, Nyár ucca 20 (Tisza-malom mellett). Pálinkás Gyula Szentháromság ucca 47 Rosner Sándor Kis­faludy- és Szabadsajtó u. sarok Saárjr Béla, Kos­suth Lajos sugárut 113. Saáry László. Csongrádi «ugárnt 28 Salamon Sándor, Mars tér 9. Sehn»­ringer János (Havas) Brüsszeli körút 27. Schuss­ter János. Vásárhelyi sugárut 41 Tárkány János, Pusztaszeri ucca 2 Vineze György. Párisi körat 22b Wallenstein Lajos. Petőfi Sándor sngárnt 37. Fleisiig Samun é, Mik^áth K. u. 5. Köves JBoHáii­né. Törők u. 7. S. Singer Irén, Kigyé u. 4. Bcck Tíezsö, Szőreg. Bee«ey Alndár. Margit U. 29. (Só, liszt, kenvér. cukor, cvufa kivételével.-)

Next

/
Thumbnails
Contents