Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-18 / 85. szám

Dtt MAGYARORSZÁG SKBSBD. SterkeiciMeg: Somogyi neca Teleion: 23-33. .KladOhlvatol i »lc*9nkUnyvlAr e» fegylroda: Aradi iirca S. Telelőn : 13-00. ' Nyomdo = L«w I loAI iicca 10. Telefon i TAvlrnll «» leveleim • DÉImegyiircn»*aSieqed Leépítés Csof szó, nem magyar szó, összetételéin önmagának is ellentmond, mert épiteni lefe­lé nem lehet. Mégis használják, mert van ki­fejező ereje. Kifejezi mindazt, ami ellentétes a fejlődéssel, a növekedéssel, az alkotással. Kifejezi a kényszerű, vagy a kényszerűségre csak jogcímet kereső és kártékony takaré­kosságnak azt a szellemét, amely a lemon­dásban és az élet megtagadásában keresi az élet lehetőségeit. Kifejezi a szándékos­ságot az alkotásoktól való irtózásban, az emberek elküldésében, az intézmények ösz­sze zsugorításában és a pillanatnyi jelen ked­véért a jövő feláldozásában­Mi szükség v<jn ennek a csúf szónak az emlegetésérc és a vele járó sötét képzetek­nek a felidézésére, mikor ugy látszik, hogy sok baj és viszontagság után mégis építkez­ni fognak Szegeden? Ha a jelek nem csalnak, ezen a héten megtörténik a döntés a Társa­dalombiztosító Intézet szegedi székházának építése ügyében. A kultuszmi­nisztérium tegnap foglalkozott a tanítói internátus ügyével és a miniszter az ellenkező vélemények félretételével ugy dön­tött, högy bár a szükséges összeg nincs egé­szen együtt, előlegezi a hiányzó részt és még nz idén tető aló hozza az épületet. Az a 1 ­gy ői h i d ügye is, bár nem abban aa ideá­lis formában, mint ahogy szerettük volna el­képzelni, közeledik a megoldás felé. A vá­lasztások előtt a jelöltek, — most már a vá­ros országgyűlési képviselői, — kivétel nél­kül hangoztatták, hogy tudatában vannak Szeged nemzeti hivatásának s hogy a meg­levő intézmények megcsonkítása helyett azok fejlesztésére fognak törekedni. Reméljük, hogy a tervezett építkezések mielőbb megindulnak és hisszük, hogy szá­mithatunk az Ígéretek valóra válására is. És ha mégis felidézzük a leépítés csúf kifejezé­sét, az egy személyi hirnek kapcsán történik. Állítólag SzentGyörgyí professzort, a szegedi egyetem büszkeségét, akinek a C. vitamin kutatása körül elért eredményei világhírt sze­reztek s aki legutóbb egy hosszabb amerikai körúton öregbítette a magyar tudomány be­csületét, elviszik Szegedről. Vele együtt el­kerül a szegedi egyetemről a Rockefeller alapnak az a tudományos felszerelése is, amely SzentGyörgyí személyéhez volt kötve, hogy zavartalanul folytathassa kutatásait. A Jeney-féle felszerelés után, amely a mult esztendőben került át a debreceni egyetem­re, ez volna a második igazán súlyos csapás, amely a szegedi egyetemet ugy személyi, mint "tárgyi szempontból éri. Akármennyire magyarázták ugyanis, hogy a Jeneynek ren­delkezésére bocsájtott kutató berendezések csak letét és kölcsön formájában kerülnek Debrecenbe, a beavatottak előtt nyilt titok, hogy ez a jogi forma nem egyéb tudomá­nyos szépségflastromnál, amelynek csak az a rendeltetése, hogy megnyugtassa az aggódó szegediekét: Nern tagadjuk, SzentGyörgyí professzor távozásának híre a tudományos veszteség mellett bennünket érzelmi szempontból is fájdalmasan érint. Mikor két esztendő előtt a szegedi egyetem megcsonkításának és az Cgyik fakultás megszüntetésének hire nyil­vánosságra került, SzentGyörgyí professzor volt az, aki egészen kivételes bátorsággal merte felemelni szavát a szegedi ecyetem ér­Csüíöríök, 1935 április 18. Ara 10 fillér XI. évfolyam, 85 $z. dOFIZETtS: Havonta helybrn 3.20 Vidéken *>• Budapesten k UllöWttn S.40 pengd« ' Egyes szám Arn hélkHz­n«n lO, vatér« «4 Ünnepnap 1» <111. Hir­detések felvétele lerí»« »íerlnt enlx héim kivételével nnnonla T-rtnr-' dekében. Mögötte állott a tudományos hír­név, amely értéket és megtiszteltetést jelen­tett volna a világ bármely egyetemének ka­tedrája számára s amely súlyosabban esett a latba, mint azoknak szava, akiknek érvénye­sülési lehetősége, szakmájuk természeténél fogva csak a magyar egyetemekre lehetett korlátozva. Egyénileg SzentGyörgyí távozása talán nem menne leépités számba, hiszen érthető, ha az ilyen nevek és értékek megszerzése mások számára is kívánatos. De tul ezen az egy személyi kérdésen, lehetetlen észre nem venni, hogy rövid fennállása alatt a szegedi egyetem már hány professzorát veszítette el. A sort Szandtner Pál kezdte el, folytatta Kolozsvár i Bálint és Moór Gyula, akit a jogbölcselet legkiválóbb művelői közé szá­mítanak. Itthagyta a szegedi egyetemet Imre Sándor, a pedagógia kiváló müvelője, K o v á t s Ferenc, a gazdaságtörténelem leg­alaposabb ismerője, Jeney Andor, akinek tanszéke megszűnt s ez év elején Budapest­re ment Széki Tibor, aki után betöltetlenül maradt a szegedi egyetem szerves kémiai tanszéke. Nem kerül betöltésre a szegedi egyetem néprajzi és folkloriszti­kai tanszéke, amelyet Klebelsberg an­nak idején azzal a kimondott célzattal létesí­tett, hogy az alföld néprajzának művelése kifejezetten a szegedi egyetemhez köttessék­Gazdátlan maradt a nemrégen elhunyt kiváló matematikus, Haár Alfréd katedrája is: Az eddigieken kivül szó van még más pro­fesszorok távozásáról is. Alig két héttel ez­előtt Pollner professzor hetvenedik születés­napjának megünneplése alkalmával szinte megdöbbenéssel állapíthattuk meg, hogy ar többi egyetemek képviselőinek sorában, akik eljöttek Szegedre, hogy az ősz professzort kö­szöntsék, milyen gazdagon voltak képvisel­ve a volt szegediek, akiket a szegedi egyetem elveszített. És a sajnos ezekben a veszteségekben az, hogy a legtöbb esetben nemcsak személyiek és nemcsak egyszerű személycsere folytán állottak elő, hanem majdnem mindig kated­rák összevonásával jártak együtt. Uj profesz­szorok nem jöttek a régiek helyébe és igen fontos katedrákat is, amelyek teljes embert és teljes szakembert követelnének meg, más tanszakok professzorai, asszisztensei és ad­junktusai csak mellékesen látnak el. Az egye­tem megcsonkítását elkerültük, de a sorva­dás aggodalmai megmaradtak. Nem elég, ha megvannak az épületek és nem elég, ha uj épületeket is emelnek. Az igazi épitő mun­kához emberek is kellenek. A Népszövetségi Tanács elfogadta a francia indítványt Dánia tartózkodott a szavazástól — Szovjet-francia közeledés Véget ért a rendkívüli tanácsülés Genf, április 17. A Népszövetség Tanácsa szerdán délelőtt titkos ülés után folytatta a március 16-i német lépés ügyében benyújtott francia—angol—olasz határozati javaslat vitá­ját. Litvinov külügyi népbiztos felszólalásában megállapí­totta, hogy Szovjetoroszországot ugyancsak érinti az a tény, hogy egy állam megszegte a népszövetségi szerződés rendelkezéseit, örül­nénk, ha a német kiküldöttek megjelennének Genfben és megragadnák az alkalmat, hogy nyilvánosan hátat fordítsanak a megtorló és bódító vágy politikájának. A Szovjet megbízottja után a spanyol megbízott szólalt fel, aki utalt arra, hogy a népszövetségi Tanács nem annyira bíróság, mint inkább po­litikai testület és ezért nem járhat el egy olda­lttan, hanem számot kell vetni a politikai'szük­ségletekkel is. Kifejtette, hogy követni kell a népszövetségi alapokmány 8. cikkelyének al­kalmazását. Ha létre jött volna a leszerelési egyezmény, akkor ma nem len­nénk ilyen lényegesen megválto­zott helyzetben. A spanyol megbízott végül kijelentette, hogy megszavazza a határozati javaslatot. Hasonlókép nyilatkozott Portugália és Ausztrália megbízottja is. Az utóbbi kijelentette, hogy a határozati javaslat elfogadásától a nemzetközi helyzet megnyugvását várja. Sajnálatos módon az alapokmány több cikkelye az utóbbi évek­ben vesztett erejéből. Ami a szankciókat illeti, ezek nehézsége első sorban abban áll. hogy kérdés, miképen lehet azokat a jelen pillanat ban alkalmazni. Ezután Abesszina, Argentína és Chile , megbizottai szólaltak fel. Mindhárman egybe­hangzóan kijelentették, hogy hódoló hívei a Népszövetségnek és hangoztatták, hogy mindig a Kölcsönösen vállalt kötelezettségek pontos betartása mellett foglaltak állást. Befejezésül egybehangzóan kijelentették, hogy a határo­zati javaslat mellett szavaznak. A dán megbízott .kijelentette, hogy a határozati javaslat három utolsó szakaszát elfogadja, ellenben kifogásol­ja a javaslat bevezetését, amely a történelmi fe jleményekről szól és amely Ítéletet mond Né­metország március 16-iki lépéséről. Erősei kétli, hogy ez a rész célszerű lenne cs sajnálj hogy Németországot itt névszerint megnevezik és ezzel a Népszövetségnek bírósági szerepel kölcsönöznek. Ennek a résznek elfogadása meg. nehezítené a Népszövetség kiengesztelő felnda­lát, ezért a határozati javaslatot csupán ál kor szavazhatja meg, ha ezt a részt megfelelően módosítanák. A török megbízott kijelentette, hogy a nemzetközi kötelezettsége^

Next

/
Thumbnails
Contents