Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-17 / 84. szám

DÉLM AGYAKORSZAG 9KBOED, SserKescMMég .' Somogyi uccu zz,i.em, Telefon: 23-33.-K!edóhlvatul t Metónkönyvlftr í» leqylrodo : Ar»dl ucca 8. Telefon r - Nyom«» : M»w l.lpót ncea 1«. Telefon - l3--o«. TATlr«« <6« levélcím • 'VlmngvroriW.o Szegen A plombázoft aszfalt Az uccák kövezetének kérdése örök ref­rénje a szegedi közigazgatásnak- A költség­vetés összesen talán húszezer pengőt rendelt az uccai burkolatok rendbentartásá­nak munkálataira, holott — százötvenezer pengő is kevés volna. A városi mérnökség, még ha a jóakarat meg is volna benne, ak­kor sem tudná megismételni a bibliai csu­dát s mintahagy a népjóléti hivatal nem tud öt kenyérrel jól tartani ötezer Ínségest, a mérnökség sem képes öl ucca karbantartásá­ra elegendő összeggel ötszáz ucca köveze­tét karbantartani. Miután egyre kevesebb időt töltünk el munkával s egyre több időnk van sétálni, nem kerülheti el figyelmünket az a konzer­vájási mód, amivel az aszafltburkolat hiá­nyait igyekszenek nem is annyira eltüntetni, mint inkább megőrizni. Az aszfaltburkolat általános javítása előtt szoktattak bennünket az aszfaltkátyuknak kis kockakövekkel való kitöméséhez. Mintha az aszfalton található odvas lyukakat plombálták volna vele, ugy tömték be ezekkel a fogadalmi templom előtti térről elcsent kiskockákkal. A plombá­zás sikerült is, a lyukak megmarad­tak, megmaradtak addig, amig — uj fog­sort, uj aszfaltot nem kapott a beteg ucca. A kiskockákkal való plombák most újra feltü­nedeznek az uccákon, az aszfaltburkolat ko­pik, ráncosodik, egész rétegek válnak le a felületről, a meglazult anyag el kezd porlani s a keskeny kerekek mély kátyúkat vágtak már is ld a friss aszfaltból. Ezeket a kátyúkat kockakövekkel plombálják ki, — amig a készlet tart. A lyukak egyre szaporodnak s a kockakövek egyre fogynak s attól tartunk, hogy a kockakő-készlet nagyon kevés ideig fogja már fedezni a romló aszfalt szükségle­tét. Nem tudjuk, lefelt-e már az aszfaltozó vál­lalkozó felelősségvállalásának ideje, de az bizonyos, hogy az aszfaltozás problémáját újra aktuálissá teszik az egyre mélyülő ká­tyúk és egyre mélyülő gondok- A közigazga­tás műszaki szakhivatalai döntsék azt el, hogy nem túlságosan hamar pusztul-e az asz­faltburkolat. A mi — laikus — véleményünk szerint a burkolat hiányosságai arra mutat­nak, vagy vagy az anyag, vagy a munka, vagy sem az anyag, Sem a munka nem volt megfe­lelő. A sajátságos szegedi közlekdési vi­szonyokkal, vagy az alföldi időjárás különös­ségével nem lehet megnyugtató módon ma­gyarázni azt^ a tényt, hogy ilyen feltűnően hamar romlásnak indul a hajdan sem erős eszfaltimk. Vannak szigetek a burkolaton, ahol szétmállik, elporlad az aszfalt s vannak wnár helyek, ahol az alapzatig szétmállott már. , A város polgársága anyagi erejének pél­dátlan megterhelésével vállalta azokat a ter­heket, amelyek nélkül az aszfalt generális ja­vítása megoldható nem lett volna s a város polgársága éppen ezért rendkívül nyugtalan­sággal szemléli, hogy hogyan pusztul, ho­gyan megy tönkre, hogyanporlad e ! a d r á g a aszfalt. Ez a polgárság nem tud és nem akar belenyugodni abba a tata­rozási módba, amivel az uccaburkoíat állé­konyságát őrzik. Nem tudjuk most eldönteni, hogy a gyors pusztulásból mit kell a munka­végzés hiányosságaira s mit a fenntartás fo­Szerda, 1935- április 17. ATt» 10 fillér XI. évfolyam, 84 »z. ELÖFIZETtS: Havonta helyben 3.2« VMAken «• D<utape»ten 3.00, klllf Mld»n ».40 penqA. ' Egye* >z&m Ara hétkite­nap tO, va»Ar« e» Unneonap 16 (111. Hlr» •letések felvétele tarifa íierlnl. Meqle­enlu héflö kivételével onnonl" reoqei; •OBmMHBHBBHBM gyatékosságára bizni, azt azonban tudjuk, hogy a szegedi uccák burkolatait nem szabad még egyszer ugy átadni a pusztulásnak, mint ahogy az a háború utáni években történt. Ha a városnak módjában áll a vállalkozótól igé­nyelni a helyreállítást akár felelősségvállalá­sából, akár a végzett munka hiányosságai miatt, ugy sürgősen s a legnagyobb eréllyel kell a városnak ezt a jogát megvédeni s ezt az igényét érvényesíteni. Nem tudjuk elhin­ni, hogy a vállalkozót az idő múlása mentesí­tené kötelességei alól, ha kiderülne az, hogy a felhasznált anyagnak, vagy munkának fo­gyatékossága idézte elő a burkolat gyors rom­lását s bizonyítható volna az is, hogy a vá­ros az anyag meg nem felelő voltáról hama­rabb nem győződhetett meg. Ha azonban a műszaki vizsgálat eredménye alapján mente­síteni kellene a vállalkozót a felelősség alól s valóban a városra hárulna a helyreállítás terhe, már most tiltakozunk az ellen, hogy beteg fogak módjára tatarozzák a beteg asz­faltot. A mérnökség ne plombáljon, de gyó­gyítson s a mérnöks ég nek adjanak eszközöket ahhoz, hogy ezt a kötelessé-», gét el is végezhesse. Végre szakítani kell azzal a rendszerrel isj ami a háború után lett úrrá a szegedi köz­igazgatásban. N e m lehet ujakat al­kotni addig,-ameddig nem tudjak megvédeni a meglevőt. Nem lehet a fenntartási összegeket fokozni addig, amed­dig a meglevő alkotások fenntartási költsé­geire nincs fedezet. A közvagyont meg kell őrizni s inkább a meglevőket őrizzük, mint ujakat adjunk át a pusztulásnak. A mérnöki hivatal kötelessége az is, hogy meggyőzze a közgyűlést azoknak az eszközöknek elégte­lenségéről, amelyeket a város eddig az ucca­burkoíat rendbentartására a mérnöki hiva' il rendelkezésére bocsátott. Több pénzt, de több törődést is áldozzanak a város uccáira, ha nem akarják azt, hogy pár éven belül új­ra lerongyolódjon itt minden s újra szégyrl­nünk kelljen, ha véletlenül egy idegen vető­dik a palotás Szeged kátyúkkal teli uccáiraJ Az idegenforgalom szolgálata a jó írtaknál kezdődik. A német kérdés Genf előli Kedden délután megkezdték a francia emlékirat tárgyalását Laval javaslata szerint a Népszövetség elitéli Német­ország mulasztását és bizottságot küld ki a gazdasági és pénzügyi rendszabályok kidolgozására Simon, Aloisi, Bech es Benes felszólalásai - Szerdán foliifatiák a vitát Genf, április 16. A Népszövetség tanácsa — mint jelentettük —, hétfőn még nem foglalko­zott a francia jegyzék ügyével, Laval külügy, miniszter a kesoesti órákig, majd kedden del­előtt is folytatta tanácskozasait a nőmet kérdés­ről. Mivel a tanácskozások még a kora délelőtti órákban sem hoztak eredményt, a délelőttre kitűzött zárt ülést délutánra halasztották. Délután fél 5 órakor nyilt meg a tanácsülés, amelynek tárgya a francia kormány beadvá­nya volt. Az ülés külsőleg azokra az ünnepé­lyes ülésekre emlékeztetett, amikor nagyfon­tosságú nemzetközi kérdéseket tárgyalnak. Laval külügyminiszter nyilat­kozatot olvasott fel. A nyilatkozatban mindenekelőtt elismerés­sel adózik a Népszövetségnek, majd pedig kéri a Tanácsot, hogy ítél je el a március 16-i német határozatot és vegyen tervbe olyan intézkedé­seket, amelyek biztosítják az alapokmány na­gyobb hatályosságát. — A március 16-i német lépést el kell ítélni — folytatta a francia külügyminiszter. Olyan rendszabályokat kell tenni, hgoy ezzel hatá­lyossá tegyük a népszövetségi alapokmányt a kollektív biztonsági szerv érdekében. Mivel a Népszövetség Tanácsát a béke fenntartásával bízták meg, a Tanács ma nem maradhat hall­gatag. — A német határozat — mondotta Luval a továbbiakban —, meghazudtolja a február 3-án I.ondonban tervbeveit programot. Ki meri kőt ­•-t'gbevonni, hogy Németország e tettével csaló­dást és nyugtalanságot okozott a világnak. Minden népet eevaránt az eeyenlő-'éü alap ián kell kezelni. Politikánk nem irányul egy or­szág ellen sem, a biztonságot pedig nemcsak magunk számára, hanem mindenki számára kivanjuk. Franciaország nem mond le a béke eszményeiről — fejezte ne beszédét Laval, ma jd bejelentette, hogy Franciaország, Olaszország és Anglia nevében határozati javallatot terjeszt a tanács elé. Laval beszéde után felolvasta a határozat! javaslatot, amely a következőket mondja: „A szerződések tiszteletben tartása alap­vető szabálya a nemzetközi életnek és fel­tétele a béke fenntarthatásá* ak. Követke­zésképen egy nemzet sem szabadulhat mci; egyoldalúan szerződéses kötelezettségeitől A Tanács kijelenti, hogv Németország mulasztást kö­vetett el a nemzetközi közösség tagjai ellen és el­ítéli a nemzetközi kötelezettségek mind"ii egyoldalú felmondását. A Tanács felszólit ja Anglia, Franciaor­szág és Olaszország, hogy folytassák a megkezdett tárgyalásokat és mozdítsák elő a Népszövetség keretéin n azokat a megegyezéseket, amelyek a béke fenntar. tá^ érdekében szükségesnek látszanak. Tekintettel arra, hogy u nemzetközi kötelezettségek egyoldalú felmondása a Nép-

Next

/
Thumbnails
Contents