Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)
1935-04-17 / 84. szám
DÉLM AGYAKORSZAG 9KBOED, SserKescMMég .' Somogyi uccu zz,i.em, Telefon: 23-33.-K!edóhlvatul t Metónkönyvlftr í» leqylrodo : Ar»dl ucca 8. Telefon r - Nyom«» : M»w l.lpót ncea 1«. Telefon - l3--o«. TATlr«« <6« levélcím • 'VlmngvroriW.o Szegen A plombázoft aszfalt Az uccák kövezetének kérdése örök refrénje a szegedi közigazgatásnak- A költségvetés összesen talán húszezer pengőt rendelt az uccai burkolatok rendbentartásának munkálataira, holott — százötvenezer pengő is kevés volna. A városi mérnökség, még ha a jóakarat meg is volna benne, akkor sem tudná megismételni a bibliai csudát s mintahagy a népjóléti hivatal nem tud öt kenyérrel jól tartani ötezer Ínségest, a mérnökség sem képes öl ucca karbantartására elegendő összeggel ötszáz ucca kövezetét karbantartani. Miután egyre kevesebb időt töltünk el munkával s egyre több időnk van sétálni, nem kerülheti el figyelmünket az a konzervájási mód, amivel az aszafltburkolat hiányait igyekszenek nem is annyira eltüntetni, mint inkább megőrizni. Az aszfaltburkolat általános javítása előtt szoktattak bennünket az aszfaltkátyuknak kis kockakövekkel való kitöméséhez. Mintha az aszfalton található odvas lyukakat plombálták volna vele, ugy tömték be ezekkel a fogadalmi templom előtti térről elcsent kiskockákkal. A plombázás sikerült is, a lyukak megmaradtak, megmaradtak addig, amig — uj fogsort, uj aszfaltot nem kapott a beteg ucca. A kiskockákkal való plombák most újra feltünedeznek az uccákon, az aszfaltburkolat kopik, ráncosodik, egész rétegek válnak le a felületről, a meglazult anyag el kezd porlani s a keskeny kerekek mély kátyúkat vágtak már is ld a friss aszfaltból. Ezeket a kátyúkat kockakövekkel plombálják ki, — amig a készlet tart. A lyukak egyre szaporodnak s a kockakövek egyre fogynak s attól tartunk, hogy a kockakő-készlet nagyon kevés ideig fogja már fedezni a romló aszfalt szükségletét. Nem tudjuk, lefelt-e már az aszfaltozó vállalkozó felelősségvállalásának ideje, de az bizonyos, hogy az aszfaltozás problémáját újra aktuálissá teszik az egyre mélyülő kátyúk és egyre mélyülő gondok- A közigazgatás műszaki szakhivatalai döntsék azt el, hogy nem túlságosan hamar pusztul-e az aszfaltburkolat. A mi — laikus — véleményünk szerint a burkolat hiányosságai arra mutatnak, vagy vagy az anyag, vagy a munka, vagy sem az anyag, Sem a munka nem volt megfelelő. A sajátságos szegedi közlekdési viszonyokkal, vagy az alföldi időjárás különösségével nem lehet megnyugtató módon magyarázni azt^ a tényt, hogy ilyen feltűnően hamar romlásnak indul a hajdan sem erős eszfaltimk. Vannak szigetek a burkolaton, ahol szétmállik, elporlad az aszfalt s vannak wnár helyek, ahol az alapzatig szétmállott már. , A város polgársága anyagi erejének példátlan megterhelésével vállalta azokat a terheket, amelyek nélkül az aszfalt generális javítása megoldható nem lett volna s a város polgársága éppen ezért rendkívül nyugtalansággal szemléli, hogy hogyan pusztul, hogyan megy tönkre, hogyanporlad e ! a d r á g a aszfalt. Ez a polgárság nem tud és nem akar belenyugodni abba a tatarozási módba, amivel az uccaburkoíat állékonyságát őrzik. Nem tudjuk most eldönteni, hogy a gyors pusztulásból mit kell a munkavégzés hiányosságaira s mit a fenntartás foSzerda, 1935- április 17. ATt» 10 fillér XI. évfolyam, 84 »z. ELÖFIZETtS: Havonta helyben 3.2« VMAken «• D<utape»ten 3.00, klllf Mld»n ».40 penqA. ' Egye* >z&m Ara hétkitenap tO, va»Ar« e» Unneonap 16 (111. Hlr» •letések felvétele tarifa íierlnl. Meqleenlu héflö kivételével onnonl" reoqei; •OBmMHBHBBHBM gyatékosságára bizni, azt azonban tudjuk, hogy a szegedi uccák burkolatait nem szabad még egyszer ugy átadni a pusztulásnak, mint ahogy az a háború utáni években történt. Ha a városnak módjában áll a vállalkozótól igényelni a helyreállítást akár felelősségvállalásából, akár a végzett munka hiányosságai miatt, ugy sürgősen s a legnagyobb eréllyel kell a városnak ezt a jogát megvédeni s ezt az igényét érvényesíteni. Nem tudjuk elhinni, hogy a vállalkozót az idő múlása mentesítené kötelességei alól, ha kiderülne az, hogy a felhasznált anyagnak, vagy munkának fogyatékossága idézte elő a burkolat gyors romlását s bizonyítható volna az is, hogy a város az anyag meg nem felelő voltáról hamarabb nem győződhetett meg. Ha azonban a műszaki vizsgálat eredménye alapján mentesíteni kellene a vállalkozót a felelősség alól s valóban a városra hárulna a helyreállítás terhe, már most tiltakozunk az ellen, hogy beteg fogak módjára tatarozzák a beteg aszfaltot. A mérnökség ne plombáljon, de gyógyítson s a mérnöks ég nek adjanak eszközöket ahhoz, hogy ezt a kötelessé-», gét el is végezhesse. Végre szakítani kell azzal a rendszerrel isj ami a háború után lett úrrá a szegedi közigazgatásban. N e m lehet ujakat alkotni addig,-ameddig nem tudjak megvédeni a meglevőt. Nem lehet a fenntartási összegeket fokozni addig, ameddig a meglevő alkotások fenntartási költségeire nincs fedezet. A közvagyont meg kell őrizni s inkább a meglevőket őrizzük, mint ujakat adjunk át a pusztulásnak. A mérnöki hivatal kötelessége az is, hogy meggyőzze a közgyűlést azoknak az eszközöknek elégtelenségéről, amelyeket a város eddig az uccaburkoíat rendbentartására a mérnöki hiva' il rendelkezésére bocsátott. Több pénzt, de több törődést is áldozzanak a város uccáira, ha nem akarják azt, hogy pár éven belül újra lerongyolódjon itt minden s újra szégyrlnünk kelljen, ha véletlenül egy idegen vetődik a palotás Szeged kátyúkkal teli uccáiraJ Az idegenforgalom szolgálata a jó írtaknál kezdődik. A német kérdés Genf előli Kedden délután megkezdték a francia emlékirat tárgyalását Laval javaslata szerint a Népszövetség elitéli Németország mulasztását és bizottságot küld ki a gazdasági és pénzügyi rendszabályok kidolgozására Simon, Aloisi, Bech es Benes felszólalásai - Szerdán foliifatiák a vitát Genf, április 16. A Népszövetség tanácsa — mint jelentettük —, hétfőn még nem foglalkozott a francia jegyzék ügyével, Laval külügy, miniszter a kesoesti órákig, majd kedden delelőtt is folytatta tanácskozasait a nőmet kérdésről. Mivel a tanácskozások még a kora délelőtti órákban sem hoztak eredményt, a délelőttre kitűzött zárt ülést délutánra halasztották. Délután fél 5 órakor nyilt meg a tanácsülés, amelynek tárgya a francia kormány beadványa volt. Az ülés külsőleg azokra az ünnepélyes ülésekre emlékeztetett, amikor nagyfontosságú nemzetközi kérdéseket tárgyalnak. Laval külügyminiszter nyilatkozatot olvasott fel. A nyilatkozatban mindenekelőtt elismeréssel adózik a Népszövetségnek, majd pedig kéri a Tanácsot, hogy ítél je el a március 16-i német határozatot és vegyen tervbe olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az alapokmány nagyobb hatályosságát. — A március 16-i német lépést el kell ítélni — folytatta a francia külügyminiszter. Olyan rendszabályokat kell tenni, hgoy ezzel hatályossá tegyük a népszövetségi alapokmányt a kollektív biztonsági szerv érdekében. Mivel a Népszövetség Tanácsát a béke fenntartásával bízták meg, a Tanács ma nem maradhat hallgatag. — A német határozat — mondotta Luval a továbbiakban —, meghazudtolja a február 3-án I.ondonban tervbeveit programot. Ki meri kőt •-t'gbevonni, hogy Németország e tettével csalódást és nyugtalanságot okozott a világnak. Minden népet eevaránt az eeyenlő-'éü alap ián kell kezelni. Politikánk nem irányul egy ország ellen sem, a biztonságot pedig nemcsak magunk számára, hanem mindenki számára kivanjuk. Franciaország nem mond le a béke eszményeiről — fejezte ne beszédét Laval, ma jd bejelentette, hogy Franciaország, Olaszország és Anglia nevében határozati javallatot terjeszt a tanács elé. Laval beszéde után felolvasta a határozat! javaslatot, amely a következőket mondja: „A szerződések tiszteletben tartása alapvető szabálya a nemzetközi életnek és feltétele a béke fenntarthatásá* ak. Következésképen egy nemzet sem szabadulhat mci; egyoldalúan szerződéses kötelezettségeitől A Tanács kijelenti, hogv Németország mulasztást követett el a nemzetközi közösség tagjai ellen és elítéli a nemzetközi kötelezettségek mind"ii egyoldalú felmondását. A Tanács felszólit ja Anglia, Franciaország és Olaszország, hogy folytassák a megkezdett tárgyalásokat és mozdítsák elő a Népszövetség keretéin n azokat a megegyezéseket, amelyek a béke fenntar. tá^ érdekében szükségesnek látszanak. Tekintettel arra, hogy u nemzetközi kötelezettségek egyoldalú felmondása a Nép-