Délmagyarország, 1935. április (11. évfolyam, 75-95. szám)

1935-04-14 / 82. szám

to D?ÍMAnyARO&$74G IQ35 április 14. Képvásárláshoz szakértelem kell?? Szakértelem nélkül is vásárolhat régi, elismert cégnél, ahol a szakértelmet a bizalom pótolja. EnnjmQn[i$| Kiváló mapvar festőművészek eredeti képeinek állandó raktára. Kedvező részletfizetésre kaphatók ll u lllullllu', Kárász IMI 10. Kristály, kerámiai éa Icépufdon.sdgo* mr^rhectsk ! kedvéért látogatnak el ebbe a két tartományba. Hogy mekkora lehet ez az idegenforgalom, annak jelemzésére csak azt az egy adatot hozom fel, hogy Nairobinak, Kenya fővárosának kilenc nagy és teljesen modern szállodája van, összesen hétszás szobával. Ahogy a kötetnek hirdetési részében ezeknek a hoteleknek a reklámjait végiglapozom, külső képükről megállapítom, hogy beillenének akármelyik európai nagyvárosba. Az egyetlen eltérés csupán az, hogy szellősebben vannak épitve. mint az európai vagy amerikai hotelek. Ezt azonban az afrikai klima indokolja. Arak egyébként, szoha reggelivel 6 shillingtől 9 shillingig, teljes ellátással 14 shillingtől 25 shillingig. Nairobi különben arról hires, hogy Afrikának az a városa, melynek klímája az európai igényeknek legjobban megfelel. Ennek magyarázata az, hogy közvetlenül az egyenlítő alatt fekszik ugyan, de kétezer méter magasságban. Afrika két legmagasabb hegyóriása, a Kilimandzsáró és a Kenya hegy között. Akinek kedve van, turisztikai kirándulást tehet még az örök hó országába is. Jellemző ellenben az angolokra, akik szeretnek mindenütt, ahol megvetik a lábukat, otthonosan berendezkedni, hogy ennek a két afrikai tartomány, nak huszonnégy golf-klubja van. Igazán többet nem lehet kivánni olyan országoktól, ahova a fehér ember hatvan esztendeje tette be először a lábát. A kenyai és ugandai vasutak azonban még más, egészen különleges módon is gondoskodnak az utasok, de különösen a jól fizető utacok kényelméről. Valaki például egy olyan vidékre akar elmenni vadászatra, vagy halászatra, ahol nincsen a közelben hotel. Ilyenkor az idegen kibérel egy lakó-kocsit. A mi fogalmaink szerint ezek szalonkocsiknak minősitendők. Vannak kél tengelyes kocsik két személy és négy tengelyes kocsik négy és hét személy részére. Mindegyik kocsinak van teljesen felszereli konyhája és fürdőszobája. Mindegyik kocsi saját áramfejlesztő teleppel és villanyvilágítással van ellátva. A nagy hőségben a hűtésről az elektromos ventillátorok gondoskodnak. Igazán nagyobb kényelmet nem lehet kivánni az afrikai őserdő közepén. A kocsik dija mérföldenkint 1.50, 2.50 és 3.50 shilling. A tartózkodási idő megállapodás- szerint fizetendő. Nagy szezon idején drágább, szezonon kívül olcsóbb. Aki ilyen kocsit bérel, elvontatja magát valamelyik kitérőig, vagy kisebb állomásig, ott a kocsit leakasztják s a vendég addig lakik benne, amig szabadságideje véget nem ér. A tarifába bele van értve minden fehér eml>er Után két bennszülött szolga dijmenles szállítása. Kevesebb szolgaszemélyzettel ugyanis fehér ember Afrika belsejében nem utazik. Szines szolgának lakást adni ezek. ben a kocsikban tilos. Aki kívánja, annak a bérelhető luxuskocsik tervrajzát, pontos árkalkulációval megküldi a kenyai és ugandai vasutak igazgatósága. Megtanultam ezekből a prospektusokból azt ís, hogy aki Rhodesiában a Victoria-vizesést akarja meglátogatni, amely arról nevezetes, hogy a Niagaránál kétszer magasabb és ké l és fél szer szélesebb, annak a legmegfelelőbb idő julius és augusztus. Az egyenlítőtől délre ilyenkor van n tél, ami annyit jelent, hogy a hőmérő rendszerint nem emelkedik harmincöt fok fölé, viszont a Zambezi ilyenkor hömpőlygeli a legnagyobb víztömeget s ilyenkor legimpozánsabb n vízesés képe. Aki érdeklődik a világ e csodás természeti szépsége iránt, annak készséggel nyújt felvilágosítást a Victoria Falls Hotel igazgatósága, vagy a rhodesiai vasutak idegenforgalmi osztályának titkársága Bulawayoban. Rhodesiában, tizenhét angol mérföldnyire Fort Victoria állomástól, van Afrikának egyik rejtélye, a sokat emlegetett Zimbabwe, amely Ridder Haasardot három regény megírására inspirálta. Zimbabwe egy hatalmas, várszerű építmény, nagy terméskövekből öszszeróva. A falak tiz méter magasak és öt méter vastagok, a kerülete az építménynek kétszázötven méter. Szétszórva, az őserdők bozótjában más hasonló építmények romjait is ismerik. A környéken gazdag aranybányák vannak, amelyeket régente valamely ismeretlen nép már müveit s amelyekből a szakemberek becslése szerint legalább 75, de esetleg 100 millió font értékű aranyat bányásztak ki. Hogy a makalanga négerek, akik ma ezen a vidéken laknak, nem voltak ezeknek az erődítményeknek, vagy templomoknak építői, az több. mint valószínű. De hogy kik voltak a rejtelmes építők és mikor jártak ezen a vidéken, afelett még nem tudtak megegyezni a régészeti szaktudomány művelői. Voltak, akik a bibliai Ophirt keresték ezen a vidéken, Vannak, akik a föniciaikra, az arabokra, vagy indiaiakra gyanakszanak, de kétségben bizonyossá gu feleletel senki sem tud adni £im, babwe rejtélyére. Az ellenben bizonyos, hogy maga Afrika már elvesztette rejtélyei mivoltát. Nem adok neki tiz esztendőt és egy utazás az afrikai nagy toavak vidékére éppen olyan közönséges valami lesz, mint ahogy tehetősebb polgáremberek télen el szoktak utazni a Riviérára, vagy nyáron az északi tengeri fürdőkbe. Föltéve természetesen, hogy addig megszűnnek a deviza-korlátozások és a pengő annyira feljavul, hogy egy jobb polgári életviszonyok között élő ember megengedheti magának egv ilyen repülőgéppel kombinált két vagy három hetes kirándulásnak a luxusát. FORM4 MINŐSÉG DÉNES CIPŐ Kárásx ucca IO. Hatósági germanizálás Ismert helyről kaptuk az alábbi sorokat: Fönnállásának 150. évéhez ért el a szegedi ZMdó hitközség. Erre az alkalomra a véletlen a kultusz-kormánynak egy érdekes rendelete érkezett a gyülekezethez. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy a hitközség magát hivatalosan „Szegedi Izraelita Hitközséginek nevezze. A kultuszminisztérium ily célú rendelkezéssel egyitben már kísérletezett. 1889-ben akarta a zsidó népiskolát „izraelitára" keresztelni. Az is köla igazgatósága akkoriban a felettes tanügyi hatóságnál tiltakozott a magyartalan elnevezés bevezetése ellen. A beadvány főbb pontjait az uj rendelet ismét aktualissá telte. „Mi magunkat zsidóknak azért nevezzük — mondja e beadvány —. mert ez az egyedüli elnevezés, amely történetileg vallásunknak és az azt követöknek megjelölésére hazánkban használtatott. Ennek igazolására a nyelvészetnek épp ugy, mint a magyar irodalomnak é$ törvényhozásnak tanuságait az alábbiakban soroljuk fel. A Zsidó szó. bár héber eredetű és nyelvünkbe a szlávok közvetítésévé' jutott, nyelvünkben annyira meghonosodott, hogy a XIX. -zázad harmincas évéig az „izraelita" elnevezés egyáltalán nem fordul felő. A zsidó szónak meghonosodott voltát bizonyitják a Magyarországban 600 év óta gyakorlatban lévő oly hely^gnwek, amelyek e szóval vannak öszszetéve, minők: „£sid, 2sidód, Zsidány..." amelyek a 13. századbeli árpádkori iratokban már előfordulnak. íippugy találunk az Árpádok idejében zsidó nevekből eredt személyneveket is és az egész középkoron keresztül néhutt egész mai napig állanak a „Zsidóuocák." Ezzel szemben az izraelita szó nyelvünkben semmiféle származékot fel nem mutat. Elfogadásával tehát az a visszásság állana elő, hogy az egyes zéidót „izraelitának," az összes zsidókat pedig nem „izraelitaságnak," hanem — zsidóságnak neveznök. Akárminö nyelvemléktárunkat, vagy okmánytárunkat, vagy az egyházi irodalomnak —, amelynek nyelvezete pedig a törvényhozás irányának irányadóul szolgált —, akármelyik termékét te kintjük, mindenütt csak „zsidóval" és nem „izraelitával" találkozunk. Ugyanez áll ujabb iro dalmunkra nézve is. Petőfi, Tompa, Arany is csak zsidót használtak ... Történetíróink, régebbiek és ujabbak, Virág Benedek, Horváth Mihály, Szalay László mind zsidót írnak. Kormányférfiaink közül Eötvös gyönyörű essaye „A zsidók emantipatiójárói" szól. Deák Ferencnél a zsidó és zsidóság használtatik állandóan... Tisza Kálmán 1861-i határozati javaslatában a zsidók egyenjogúsítását követelte é>s beszédeiben is ugyanezt használja. Az izraelita szó nálunk — foyltátta tovább a régi beadvány — sermanizmusnak tekinthető. E szónak története a kővetkező: Franciaországban a XVIII. század vége felé megindult a zsidók emancipációjának megvitatása. Erm-dk szószólói éppúgy zsidókról szólottak, mint 1808-ig a hivatalos francia irály. Csak e gyűlések zsidó elnöke kezdte el használni ez ülések alkalmával az „Izrael fiai" kifejezést és csak 1808-tól kezdve csúszik be a gyűlés által használt izraelita kifejezés a kormány hivatalos enunciációiba. Németországban az egész középkoron át csak zsidó törvények járták... A német zsidók azonban addig használják az irodalomban áz ..Israellt" szót, árig á német törvényhozások sem ragaszkodnak a „Juden" szóhoz; sőt az „Israelit" a nagy német szótárakban szintén nem fordult elő és mégis hasz ftáltatik a német irodalomban és onnan az 1830-as években megindult emancipaciotiális küzdelmek alkalmával hozzánk ís átszármazott és méltán nevezhető héber eredete, és latin végzete ellenére újonnan települt gvrtn««izmusnak. Es midőn ttár ujabban Németországban is visszatértek a történelmi folytonosság által kizárólag igazolt „Juden" elnevezéshez, bennünket a nm. vk. miniszter ur utasit, hogy mi a magyar nyelvben egyedül és kizárólag meghonosodott zsidó elnevezést mellőzve, az „izraelita" elnevezést, eme germanizmust kezdjük el használni " A beadványnak megvolt a hatása. A szegedi zsidó népiskolán még most is ott szerepel a „Zsidó népiskola' felírás. És most a belügyi kormányzat magyarosító munkáját ellensúlyozva, a kultuszminisztérium germanizálja a meghonosodott magyar elnevezést. 1 Húsvéti olcsó vásár 1 levél tojásfesték —02 8 drb v. 6 drb húsvéti képes levelezőlap —.24 6 drb húsvéti képes üdvözlel horitékkal —.24 10 dkg tojás drazsé cukorka —.17 Csokoládé nyul, v. bárány —.02 7 drb csokoládé tojás staniolozva 4.5 cm —.24 5 drb csokoládé nyul staniolozva 7x4.5 cm —54 5 drb csokoládé bárány staniolozva 5x4 cm. —24 Húsvéti kis kosár diszitve —.48 1 üveg húsvéti locsoló illatszer szóró dugóval —.20 T.ocsoló óra, v. jelvénv. v gyufatartó —.24 1 literes üveg oroszhal (üvegbetét —.20) —.74 1 literes üveg göngyölt hal (üvegbetét —.20 ' —98 3 doboz egvtizedes portugál szardínia —.98 1 tubus szardella paszta —.46 1 üveg cca 40 deka mustár —.78 1 kg csípős luvó — Fél kg főző és étkező csokoládé —.96 40 dkg szakácsgyurma tunkmassa —.88 PÁRISI NAGY ÍRUHÍZ RT. S7EGED, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK