Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-08 / 56. szám

DM. MAO/ARÖKSÍAG 1935 március S: Eljárást Indítanak a kereskedők és Iparosok ellen, ha a statisztika! kérdőívet nem töltik ki * Meg kell hosszabbítani a határidőt (A Délmagyarország munkatársától.) A szege<H keneskedók és iparosok körében nagy izgalommal logadták az árukészletre és a multévi forgalomra vonatkozó összeírás elrendelését. Hétfőn kézbesí­tették ki a 445 kérdést tartalmazó kérdőíveket és csütörtökön már megkezdték a városi kézbesítők az ivek összegyűjtését. A legtöbb helyen termé­szetesen még nem készülhettek el a statisztikai adatokkal, mert a 3—4 napos határidőt erre ke. vésnek találják. Nagy munkát jelent az árukész­let összeriása, különösen pedig a multévi forga­lom feldolgozása. Sokan nincsenek tisztában azza 1 sem, hogyan kell kitölteni a kérdőiveket. A városi kézbesítőket kioktatták az ivek kitöltésére nézve, ők adnak fel­világositást, ha valakinek még további kételyei volnának, az a bérház második emelet 14. szánra hivatalához fordulhat további felvilágosításért. A kérdőiveket az eredeti utasítás szerint pénte­ken és szombaton gyűjtik össze. Azon kereskedők és iparosok ellen, akik megtagadják a statisztikai kérdőivek kiállítását, kihágási eljárást indi'anak. Csütörtökön a kiosztott közel kétezer kérdőívnek osak jelentéktelen részét gyűjtötték össze a kézbe­sítők, a legtöbb üzletben és műhelyben azzal fo­gadták őket, hogy a kitöltésre kevés volt a három­napos határidő. Hír szerint a 1 ézbesitók látva a helyzet^ csak kétszer jelennek meg a kérdő­ívekért A kereskedők és iparosok általános óhaja az, hogy hosszabbítsák meg a kitöltési határidőt és csak a jövő hét /olyamdn kezdjék összegyűjteni az iveket 4 pengős vesztegetéssel vádolta meg a rendőrt egy tanyai legény (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrök ellen súlyos rágalmakat terjesztett a tanyák között Marcinké György 24 éves gazdale­gény. Azt híresztelte, hogy ,,a rendőröket meg lehet vesztegetni, mert nem kisérnek be és nem jelen­tenek fel senkit, ha pénzt adnak nekik". Állítólag egy alkalommal a Mars-téren nézte a lemezesek játékát, amikor egy rendőr közeledett A lemeze­sek őrszeme elkiáltotta a figyelmeztető ,Jréu szót, mire az egész társaság kereket oldott. Egyedül ő, mint a helyzettel ismeretlen egyén maradt ott, mire a rendőr őt fogta el és kisérte befelé az őr­szobára. Útközben könyörgésre fogta volna a dolgot, kérte a rendőrt, hogy ne bántsa őt, ne vigye be az őrszobára és ezért 4 pengőt igért a rendőrnek. A rendőr azonban tiz pengőt kért — mondotta —, de amikor megmutatta, hogy nincs több pénze, megelégedett a 4 pengővel is és futni eMfíedte. Marcinkó ezt a dolgot terjesztette a ta. nyák között. Az emberek beszéltek róla és igy "utott el a dolog Petneházy felsőtanyai felügyelőhelyettes fülébe is, aki azután feljelentést tett Marcinkó el. len. Csütörtökön a Gőmőrghtanács előtt megtartott főtárgyaláson Marcinkó — akit felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége dmén állítottak bí­róság elé — részben beismerő vallomást tett amennyiben kijelentette, hogy a vesztegetés ügyét elntoudotta. Tagadta azonban, hogy a szülein kí­vül másnak Is elmondotta volna. Hazatérése után szüleinek arra a kérdésére, hogy hol járt e' aon­dotta a dolgot, de másnak nem tett említést róla. Egyébként — vallotta — a * pengővel ugy történt a dolog, ahogy ő előadta. Az elnöknek arra a kérdésére, hogy tudja-e va­lamivel igazolni a rendőr elleni vádját kijelentette, hogy nem tudja. A bíróság ismertette a nyomozás részleteit. Kiderült hogy a feljelentés előtt a rend­őrség a legnagyobb részletességgel és eréllyel igyekezett az ügyet kitisztázni. Evégből összegyűj­tötték a rendőrlegénységet és Mecinkót elléptetiék előttük, de sqpjcit sem ismert fel közülük, akivel neki dolga let volna. Akkor felhívták a figyelmét azokra a rendőrökre, akik azon a napon, ázni a környéken szolgálatot teljesítettek és akikkel ösz­szeakadhatott volna. De ezek között sem ismert fel senkit Az egész személyleírás, amit adni tudott, az volt hogy a rendőrnek csikorgott a cipője, a bajusza pedig borotvált volt. Nyilvánvalónak lát­szott tehát, hogy a megvesztegetés nem történt meg, a legény srűleí ámítására találta ki a megvesztege­tés meséjét, hogy az elköltött 4 pengőt igazolni tudja. A vádlott legény elismerte, hogy a rendőrök közül senkit sem ismert fel. A biróság elnapolta a fő­tárgyalágt a következőre megidézi Petneházy fő­felügyelőhelyettest. 3000 pengős okirathamisitási per dr. Sebe Béla öngyilkossága után A törvényszék a vádlottakat (elmentette (A Délmagyarorsrdg munkatársától.) Beszámolt a Délmagyarország arról az érdekes bünügyről, amely Kelemen Mátyás volt szegedi cukrász 3000 pengője körül keletkezett. A cukrász évekkel ez­előtt likvidálta szegedi üzletét, ügyei kezelését a később öngyilkossá lett dr. Sebe Bélára bízta é* Amerikába hajózott. Két év múlva, amikor haza­tért, meglepetéssel értesült arról, hogy szegcdi ingatlanát Tary István gazdálkodó javára 3000 pen­gő kölcsönnel megterhelték. Tary dr. Sebe rokona volt, a kölcsönügyletet az ügyvéd irodájában kö­tötték, kötelezvényen Kelemen Mátyás aláírása sze­repelt, holott ó abban az időben Amerikában tar­l izkodott. Kelemen megtagadta a 3000 pengő fize­tését azzal, hogy azt nem ő vette fel, nevét valaki ¡(¡hamisította. Tary ezzel szemben azt állította, jliogy a Sebe-irodában bemutattak neki eau idő­sebb férfit Kelemen Mátyás néven és egy nőt, Ke­lemen Mátyásné néven. Az ügyészség a cukrász apósa. Nagy Lajos kecs­keméti intéző és felesége, Nagy Anna ellen adott ki vádiratot, amely szerint ők ketten. Taryt té­vedésbeejtve, vették fel a 3000 pengőt Az ügyészség szerint 1930 juniusában Nagy Lajos és leánya meg­jelent dr. Sebe irodájában, ahová akkorra beren­delték Taryt is. Nagy Lajos Kelemen Mátyás né­ven szerepelt és ugy viselkedett, mintha ő lett vol­na Kelemen. , Februárban a törvényszék előtt megtartott fő­tárgyaláson Nagy Lajos tagadta a vádat. Elmon­dotta, hogy a veje Amerikából állandóan sür­gette leányának utazását és csak agy volt lehet­séges, ha Sebe behajtja a 12 ezer pengónyi künn­levóséfiet Ebben az ügyben- kétszer is megfordult Fürdőkádak fürdőkályhák, mosdók, angolklozet, btdék és piperecikkek elsőrendű kivitelben FEKETE NÁNDORNÁL, Kossuth L--s.-nt 18. T : 22-71 a Sebe-irodában, de kölcsönről soha sem tárgyal­tak. Az okirat aláírásakor nem volt jelen, a köl­esönt nem 6 vette fel. Egyizben az ügyvéd aláíra­tott vele egy üres papírlapot de hogy mit, azt nem tudja. Kelemen Mltyásné szintén tagadott. Klje­lentette, hogy Taryt soha életében nem látta. A bíróság több tanút hallgatott ki, akik megle. hetősen ellentétes vallomást tettek. A cukrász azt vallotta, hogy felesége soha nem tett neki említést Amerikában arról, hogy az ő nevében kölesönt vett volna fel. Tudtával felesége a kinnlevőségekből befolyt pénzzel utazott ki hozzá. A cukrász e/után elmondotta, hogy dr. Sebe, akihez baráti szálak fűzték, sok kárt okozott neki, amíg ő távol volt. Ax ügyvéd azért menekült a halálba, mert kliensei pénzét, szerinte, elköltötte. Az írásszakértő a ha­misítványon Nagy Lajos kezevonását ismerte feL A biróság az akkori tárgyalást bizonyitáskiegé­szités végett elnapolta. Csütörtökön folytatta le a Vatta/-tanács a bi­zonyitáskiegésritési eljárást. Átvizsgálták dr. Sebe Béla pénztárkönyvelt, kihallgatták az első nyomo­zást végző budapesti rendőrtisztet, majd a bíróság ítéletet hirdetett, amelyben Nagy Lajost és leányát a vádpontok alól bizonyítékok hiányában [elmen, tette. Az ügyész ítélet eQen fellebbezést jelen-' tett be. Vászonáruk nagy választékban! Po3!ák Testvéreknfei.SecS.opic<i Zsarolás a női ruhák miatt a cipészüzletben (A Délmagyarország munkatársától) Kamasz Imre cipészsegéd felesége nóiruhavarással foglal­kozik. Készített Jankó Lajos dpészmester feleségé­nek és leányának is ruhákat, az árból azonban 8.20 pengőt nem kapott meg. Jankóék iwtn tit­kolták, hogy nem akarnak fizetni Azzal érveltek, hogy Kamaszné a ruhát elrontotta, az anyagot el* szabta, ezért a hátralékos &20 pengőt nem ftsstik ki. A cipészsegéd vette kezébe az ügyet Egyik o*p felkereste Jankót az üzletben és felszólította s hátralékos fazonár kiűzetéséi«. Jankó ismételten megtagadta a fizetést, mire a cipészsegéd felkapott a pultról két női lakkcipő felsőrészt és azzal ki­szaladt az uccára. Futtában kijelentette még hogy csak akkor adja vissza a felsőrészeket, ha Jsnkó a ruhák elkészítési dijit kifizeti. Jankó feljelentette Kamaszt, akit csMArtfikfo vont felelősségre zsarolás miatt a törvényszék Gő­mörj/-tanácsa. Kamasz elmondotta, hogy a 8.20 járt neki és ő máskép nem tudott ahhoz hozzájut­ni, mint elvitte a felsőrészeket. A biróság Kamasz Imrét 40 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az itélet végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. MAI AJANLATUNK ÉLELMISZEREK: i/a kg cacaópor —s88 90 deka teisütemény «.98 8 deka szántott gomba —.24 1/2 kg akác-méz (üvegbetét —,Iö) —.49 TAVASZRA; íj Festett rázsftfakaió, 3 m w.24 Festett rózsafakaró, 1 t/a m .18 Kerti üveggolyó —.98, —.88, —.y8, —68 Kerti törpe P 1.38, —.98, —.88, —58 SZAPPANOK: 3 drb illatos fürdőszappan —.24 3 drb arcápoló szappan —.68 2 drb í/j kg-«* szinazappan —.78 13 FILLÉRES CIKKEK: 1 üveg kékítő 1 üveg varróeén- vagy kerékpárolai —12 4 drb ruhaszá iló csipesz «"».T3 MÁRCIUS 15-RE: Március 15-iki jelvény —.08 Leventesapka —.88 PIRIS1 NAGY hRtIHÍZ RT. SZBOCD, CSEKONICS és KISS (ICCA SAROK

Next

/
Thumbnails
Contents