Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-07 / 55. szám

DELM AGYAK OK SZA 8Z.BOED, SserkeMtOM«; Somogyi uccu X2,l.em,Telefon: 23-53..-Rladóhlv»tol IfölcíilnkönyvlAr «* tegylrodn: Aradi ucea S. Teletöm: I3-0®. * Nyomda - Ldw Llpdt urca 1». Telefon - lS'Od. T6rfr«H levélcím : l>élm««rvwfM»»*B Siened Csütörtök, 1935 március 7. •4 Ara 10 1111A r XI. évfolyam, 5< sz. ELÖrirETÉSi Havonta helyben 3.20 Vidéken «* Bndapetten J.OO.kllimirtBn 0.40 nengA- / Egyes tzAm Ara hétkUro«P lO. vatdr* é* Unneonao 1® tlll. (letétek elvétele tnrlln srerlnl. I»" egfí!fenlk héflfl kivételével »nnnnln regoel Nincs költségvetésünk ? A város polgármestere nyilatkozik a költségvetés sorsáról s annak a reménységének ad kifejezést, hogy — talán már heteken belül leérkezik jóváhagyva az idei költségvetés. Lassan elérkezik a tavasz, de még lassan sem érkezik el a költségvetés. A város felmérhetetlenül sok munkát, energiát és időt áldoz arra, hogy a törvénynek megfelelő költségvetése legyen. A költségvetés meg is felel a törvénynek, de nem felel meg az élet követelményeinek. A költségvetés összeállítása minden év j u n i u s havában kezdődik, a számvevőség akkor lát hozzá az előmunkálatokhoz. Augusztus elejére rendszerint kész is szokott lenni a költségvetés számvevőségi tervezete, amit azután aprobálás végett bemutatnak a polgármesternek. Amikor a polgármester is magáévá teszi a javaslatot s amikor a polgármester kívánságának megfelelően a számvevőség tervezetét átalakították, a költségvetés a pénzügyi bizottság elé kerül. A pénzügyi bizottság napokat tölt el a költségvetés letárgyalásával s amikor befejezi munkáját, a pénzügyi bizottság javaslata a polgármester előterjesztésével a kisgyűlés elé kerül. A kisgyűlés letárgyalja s azután kezdődik csak a költségvetés közgyűlési tárgyalása. Az utolso években, — mintahogy a város közügyek iránt érdeklődő polgársága észlelhette, — egyre jelentősebb és egyre komolyabbá vált a költségvetési vita. Napokig tartó becsületes és szakszerű tárgyalás után végre a közgyűlés mpgalkotja a költségvetésé^ s ezzel az aktussal valamikor lezárult a közigazgatás költségvetésösszeállitási tevékenysége. Most azonban ezzel kezdődik. A közgyűlés határozata felkerül a belügyminisztériumba, a belügyminisztériumból átkerül a pénzügyminisztériumba, egyes részleteit a különböző szakminisztériumokkal is közlik, — sós kútba teszik, onnan is kiveszik, kerék alá teszik, onnan is kiveszik, — és amikor már mindegyik minisztérium közölte észrevételeit a belügyminisztériummal, akkor kezdődik a belügyminisztérium költségvetési vitája — a város felrendelt polgármesterével, főszámvevőjével és pénzügyi tanácsnokával. S ezen a minisztériumi vitán derül ki, hogy az önkormányzat csak költségvetési tervezetet készithet az intézkedésre korlátlan jogosultsággal rendelkező s jogait fenékig gyakorló belügyminisztérium számára. Ezen a tárgyaláson derül ki az is, hogy az úgynevezett önkormányzatban élő polgárság önadóztatás révén birtokába kerülő egyetlen fillér felett sem jogosult rendelkezni. Az önkormányzat jogait az állami végrehajtó hatalom gyakorolja; az önkormányzatnak intézményei még megvannak, de az állami végrehajtő hatalom felügyeleti joga i nt é z k e dő joggá s döntő hatolommá szélesedett. De amikor március elején a város még mindig nem tudja, hogy — immár két hónapja folyó költségvetési esztendejében mit vehetett be és mit adhatott ki eddig, akkor mégis csak egyszer szembe kellene nézni azzal a kérdéssel, hogy mi végre van szükség erre az egész költségvetési mur. kára? Ehhez a komoly és jelentős munkához a törvényhatóság abban az időben szokott hozzá, amikor a iörvénvh<±tóság legmagasabb hatáskörű szerve: a közgyűlés kifejezhette akaratát s amikor a közgyűlés akarata végrehajtható határozatban fejezhette ki. Azóta csak a munka maradt meg, de a munka jelentősége megszűnt. íme, márciusban vagyunk, ezer gond között élünk, ezer tennivaló köti le figyelmünket s terheli lelkiismeretünket, de kinek jut eszébe az, hogy a városnak még nincs is költségvetése? Miben akadály a költségvetés hiánya s kinek van gondja azzal, hogy ez a hiány akadálya lehet a városi közigazgatás rendes menetének. Az önkormányzat hatásköre összezsugorodott s ebben az összezsugorodott hatáskörben a város költségvetési {

'ogának jelentősége is megszűnt. A város él, »ajlódik, küzködik, vergődik problémáinak hínárjában s kötelességeinek súlya alatt, de akár van költségvetése, akár nincs, egyformán nehéz az élet s egyformán súlyosak a terhek. De ha ez igy van, ha a város költségvetési jogából a múltnak muló emléke lett, mi szűkség van arra a munkára, amit a város juniustól októberig végez a költségvetése összeállításán s ami négy hónapon, az esztendő harmadrészén keresztül lefoglal minden tevékenységet és minden időt. Nem négy hónapot, négy órát sem ér meg az önkormányzat számára az a költségvetési munka, aminek eredményét végül a belügyminisztérium illetékes tisztviselője — megengedjük, — a legjobb tudása és lelkiismerete szeI rint, de a város kívánságaitól és érdekeitől függetlenül állithatja össze. Sokkal egyszerűbb volna, ha a város a számvevőség tervezetét terjesztené fel a belügyminisztériumba, úgyis költségvetés nélkül telnek el a hónapok s úgyis minden kiadás a bevételtől s a hiteltől függ. A haszonbérlők nem azért fizetnek kilencszázezer pengőt, mert ennyi van előirányozva, hanem azért irányoznak elő ennyit, mert ennek az összegnek befizetése várható. Nem a költségvetés után igazodik az élet, a költségvetés igazodik az élet után. De ha ennyire függvénye a költségvetés az adottságoknak és esetlegességeknek, ha a tételeket amúgy is nem a törvényhatóság, hanem a belügyminisztérium állapítja meg, akkor legjobb lenne, ha a városok egyszerűen lemondanának költségvetésalkotási jogukról. Akkor nem kellene várni azt, amit, ha itt lesz, észre sem veszünk. Telies erővel megkezdődött a választási harc Visszavonták a gyüléstilalmi rendeletet Nagy lelkesedéssel fogadfák az ellenzéki pártok megmozdulását — Megindultak a Jelölések — Bethlen önállóan indul, további kilépések az egységespártból (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A váratlanul bekövetkezett választási harc soha nem tapasztalt hatalmas erővel indult meg. A pártok úgyszólván az első napon telies hévvel vetették magukat a küzdelembe. Budapest uccáin már szerdán reggel elsőnek jelentek meg a szabadelvű párt hatalmas plakát jai, amelyek mindenütt nagy feltűnést keltettek. Az egységes pártban a szerda délutáni események utan a késő éjjeli órákig folytak a tárgyalások. Mint előrelátható volt, az újjáalakult kormánypárt arra törekszik, hogy Gömbös Gyula legszemélyesebb híveiből állitsa össze táborát. Éppen ezért a régi egységes párt képviselő tagjai közül, mint velünk bizalmasan közölték, csak igen kevesen számithatnak arra, hogy mandátumhoz juthatnak. Kétségtelenül megnyilvánul az egységes pártban az a tendencia, hogy a rógi párt tagjait, Bethlen István személyes hiveit semmiképen sem jelölik a hivatalos listán. Egészen u| nevek és egészen uj arcok fognak megjelenni a politikai életben. Beigazolodott a regi egységes pártnak az az aggodalma, hogy . vidéki Dirttítkárok és élharcosok a maguk számára dolgozták meg kerületüket. Annál érthetetlenebb és feltűnést keltő, hogy Bethlen közvetlen hivei és maga Bethlen is ugy határozott, hogy mint külön párt, nem veszik fel a küzdelmet. Ez azt jelenti, hogy az április 27-én összeülő képviselőház nélkülözni fogja azokat az arcokat, amelyek már több mint egy évtized óta ismerősek voltak a Ház üléstermében. Hir szerint az egységes párt csütörtökön nyilvánosságra hozza az uj jelöltek listáját, amely politikai körökben nagy meglepetést fog hozni. A független kisgazdapárt, minthogy teljesen egv fronton veszi fel a választási küzdelmet a kormánypárttal és természetesen a hivatalos apparátus minden támogatására számíthat, mintegy száz kerületben állit jelöltet. Tény az, bogy a kormánypárt és az Erkhardt-féle kisgazdapárt t°ljesen egy vonalor. ind'.! választási küzdelembe és nfmesák elvi. b .. m személyi differenciák sincsenek közöttük. A keresztény párt két fronton küzd: a fővárosbau Wolffék a kormanvDárttal és Eckhardt-