Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-31 / 75. szám

fi 1935 wárcius 3T. «11 —l IMI III IIIIWIIM lU Havi bevásárlásait Kertész "szí és füszeröz>elében Mikszáth Kilmáa no* 4. síim alstt szerei*« be, ahol mindennemű liszt, fU*zcr és termény Hazaszállítva leerolosóbben VapQató. — Hiteiké« pes egyénekne ( 30 napoa hite t nyújtok ­Pontos, figyelmez ki*»olg*)ás. Telefon 32 36 •sef már nem vw részt. A kisgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a polgármester javaslatát Ezután került sor • színigazgató kérelmének tárgyalására. Sziklai, mint ismeretes, korábban akarja befejezni a szezont, Dr. vltéi Shuoy Kálmán megállapította, hogy a színház akkor ment roasz«', amikor a szín­igazgató Pest felé kacsintgatott és társulata ja. varészét Pestre vitte. A közönség akkor idegen­kedett «4 a színháztól, amikor a s®inház teljesít­ménve f n H\6nfe volt. De most, amikor törődik az áfjazgaM a szegedi színházzal is, minden nap telt né,lőtér ve«z részt az előadáso­kon. Hivja fal a polgármester a «linigazgatót, hogy o Jövőben tartsa be a szerződést, vagy pe­dig adja dt helyét olyan igazgatónak, aki csak szegedi igazgató akar lenni. Dr. Tiettre János szélalt fel ezután. Megálla­pította, hogy a színigazgatót, aki kivélér." ért az operettek kiállításához, igen súlyos felelősség terheli a prózaclöaddsok feltűnő dekadenciája miatt. Vezető próza s^^pekbem kisérle'.ltzik olyan színészekkel, akik az oj/v-tttSon megbuk­tak. A Nemzeti Színháznak régen nem volt olyan jó azeionja, rnnt most tehát darabhiányra nem lehet Szegeden hivatkozni. Ha a város hoz. zájárvl a iW8»on megrövidítéséhez, Liztositea magának azt a jogot h<?gv a színházat májusban is odaadhassa olyan művészi produkciókat rytij­tó társulatnak, amely produkciókhoz a rendes szezonban nem Juthatott a szegedi közönség. A kisgyűlés ezután hozzájárult tz igazgató kérelméhez, Shvoy é* Dettre indítványának elfo­gadásival. Néhány apró ügy letárgyalása után az ülés véget írt. . . Meg­érkeztek a D £ N E- S, Kárász-ucca 10. Félévi börtönt kapott a Mars-téri lemezes (A Délmagyarország munkatársától.) A detek­tívek néhány héttel ezelőtt a Mars-téren rajta­ütöttek egy lemezes-társaságon. A lemezesek ész nélkül menekültek jobbra-balra, egyikük azonban aki a lemcTeket dobálta, éppen a detektívek kar­jába rohant. A peches lemezesrt Korényi Ferencet egyizben már felelősségre vonta csalás miatt a törvényszéken dr, Apczy Ernő bíró. Korényi az­zal a védekezéssel állott elő, hogy 6 is csak néző volt a lemezesek között és a detektívek megjele­nésekor azért szaladt el, hogy a tetteseket segít­sen elfogni. A detektívek azonban őt fogták el, hiába magyarázta, hogy ő is — üldözi a lemeze­bwiíwh w w i».*1 «www. i tavaszi clpfiuldonsáüok \ seket. A biróság több tannt hallgatott ki, akik a vád. lott ellen tettek vallomást. Elmondották, hogy határozottan emlékeznek Korénytre, aki maga eldobva, futásnak eredt. A vádlott alibit akart löt kifosztott. A detektívek feltűnésekor a „fala­zó" elkiáltotta magát mire Korényi a lemezeket eldobva futásnak eredt. A vádlott alibit akart Igazolni és több tanú kihallgatását kérte. A biróság szombaton megidézte ezeket * ta­nukat, de nem sikerült az alibit igazolni. Ellen­ben többen ismét azt vallották, hogy Korényi jít­szott a lemezekkel. A biróság a vádlottat csalás­ban mondotta ki bűnösnek és ezért hathónapi börtönre ítélte. Súlyosbító körülménynek tekin­tette a biróság, hegy Korényi mdr tőbbizben volt hasonló bűncselekmény minit bfinte4ne. ihályi fajtiszta, korai bOl"£OÍ kalaráb, saláta és egyéb konyhakerti magvai nfélérlicteilenelf* Az Mé A Szegedi Meteorologla í Obszerratőrinm jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állá­sa + 5.2, a legalacsonyabb —1.4 C. A baromé­ter adata nullfokra és tengerszintre redukálva reggel 753.8, este 755.6 mm. A levegő párátar­talama reggel 85, délben 10 százalék, A széj iránya északnyugati, erőssége 4—7. A lehul­lott c*9¡vidék mennyisége 5.3 mm A Meteorologiai Intézet jelenti este 10 órakór. Időjóslnt: Az északi szél további gyengülése, változó felhőzet, kisebb zápor­szerű havazás helyenként még lehetséges. Erősebb éjjeli lehűlés, a nappali hőmérsék­let emelkedik. Ernyőiavitis i kitist vátiai Pálity Kázár elsőrangú divat nri isabósága TISZA LAJOS-KÖR« UT 46. SZ. Kitűnő anyagból, modern kivitelben öl­tönyöket a legszolidabb árak mellett készít Nagy választék hazai és angol d'vatsjsövetekben. GYÜMÖLCSFA, diszfa, cserje, fenyő, szölöveaaző, buxus, bokor és magastörzsü rózsák kaphatók és kertrende­zést vállal DEMETER FERENC 5TW? T^ÜZT ílfesíóijiurvá&C^ Céflt. Csányi Mihály SSKTta €7fiBI!ITCTF€T Készit elsőrendű kivi telben vá-HDHl LdBl,«)I cimfesüsf, mázolást 6$ * feu'orfénvezés! Ü3STS Mire a gyász letelik Irta FARKAS ANTAL Annyi bizonyos, hogy aa öreg fájdalma még a nagy nyilvánosság előtt lefolyó temetési szertar­tás alatt is a legőszintébb volt. Nem túlozta a szenvedést, nem szimulálta az elájulást. Szenve rlett még akkor is, amikor a temetés után ágyba került és a hozzátartozók vi^sztalták: Törődj bele ebbe a megváltozhatatlanba: csak magadnak ártasz — TI nem tudjátok — zokogta az asszony —, hogy mit siratok hogy mi volt 8 nékem Jobb lett volna, ha én is vele megyek — Még fiatal vagy, »»ép vngy: még lehetsz bol­dog ebben az életben. — Jaj, mivel gvanusitotok mivel sértegetitek az én gyászomat! Hagyjatok magomra, ne kínozza­tok! A szerető rokonság macára hagyta a fiatal öz­vegyet, akit elnyomott a kimerültség és elaludt. Arra ébredt, hogy boldogult férje abban a vá­lasztékes öltözetben, amiben elteimették és fehér harisnyában ai ágya előtt ült. — Ne ijedj meg, Gizus, csakugyan én vacy*\ A fiatal özvegy fölftlt az ágyban és vörösre sírt szeme tágra meredt. De, Bélus, ez lehetetlen! A megboldogult egyet rántott a vállán — Hjah, ma a lehetetlenségek korát éljük. A te szMnélyss hitvesi fájdalmad nem hagyett el» menni a másvilágra visí »»tartett és erőt adett nekem arra. hogy eztán napenti fölkeresselek. — Jaj .milyen kedves vagv. Bélus. Nem ts tu­dom, hogy mit csináltam volna egyedül, amikor olvan félős vajrrok. Vetkőeeél és feküdi le. Lee­alább pihenj "fel f.t utóbbi rettenetes napekat. — Én már sem vetkőzöm és nem fekszem. — Legalább végy másik ruhát. — Engem már az ilyesmi nem izgat. Én már meghaltam, Gizus. — Megengedem, fiam, de ha már itt vagy, lát­lak. beszélsz hozzám, érted a szavamat: ehez az életbe* is van valami közöd. — Semmi- Engem addig látsz, hallasz, amíg ele­ven benned a fájdalom, igaz a gyász. Aztán én eltűnök: a sir örökös és ki nem mozduló lakója leszek. Az özvegy ennek is »agyon örvendett Heteken, hónapokon át nem mozdult ki a szobájából, csak a temetőt látogatta és várta a szellemek óráját, amikor bekopogtatott hozzá az ura. Beszélgettek, ká'rtyázgattak, vlrradásig szóra­koztak. Nappal aludt az asszony. Az orvos azt mondta neki. — Asszonyom, az idegeit nagyim megviselte a kedves férje halála, a tüdejét pedig a sok szoha­'evegő. Egy kis levegőváltozást ajánlok. Menjen fürdőre, szórakozaom egy kicsit. Erre szüksége van. komolyan mondom. A* a*=Tony akkornap többet ült a tükör- előtt, I mint máskpr Ügy találta, hogy a doktornak iga­za vall — Bélus mondta a legközelebbi találkozás­nál boldogult férjének — én beteg vagvok. — Nagyszerű' — örvendezett a boldogult. Az özvegy megkérdezte: — Miért találod te ezt olyan nagyszerűnek? — Azért, édesem, mert igv van reményem arra, hogv' mihamarább beteljesül az a régi vágvad, nmlt a koporsőm fflTött hangoztattál, hogy bár­csak ta Is utánam lőhetnél — Árts mén. Bélus: én akkor azt hittem, hosv őrökre elvesztettelek. Nem tudtam, hogy naponta meglátogatsz és elviselhetővé teszed az életet Ha. már élek, szeretnék egészséges lenni. — Jól vau, menj fürdőre. — Remélem, ott is fölkeresel. — Nem kereslek. Aki az életet szereti, az ne barátkozzék holtakkal. t— Képeslapokat küldözök a címemre. Ezeiket te olvashatod. A nyár végén került haza az özvegy. Nekipirosodott, nekltelt Jóízűen kosztolt F>ste lefeküdt és elaludt. A boldogult meg-megjelent az éjjeli lámpa fé-1 nyénél és egv-egv pillantást vetett az özvegy egészséges, piros arcára, hallgattta a szuszogását, aztán eltűnt. A resgelenfcint ébredő asszony eleinte találgat­ta, hogy ugyan Járt-e Itt az ura? Aztán megnyug­tatta az a gondolat, hogy bizonyosan ő i« elunta az éjszakai kódorgó«-» és nem mozdul ki többé Akkor télen már farsangolni k-zdett. Egvik hajnalban pitvökásan tért haza. Az ud­varlója egy kicsit bersioette. Amikor vetkőzött, a tükörből látta, hogv a fehér harisnvás. fekete­ruhás ember a szobába lép. Kacagva fordult felé: — Bélus, tán te is bálban voltál? A' m^wboldnsult rámordult. — Velem nem illik viccelni, asszonyom íto »ár meghaltam. — Akker man*di otthon és ne mászkálj haris­nyában, mert meghfllsf. Az asszony kacacmí kezdet» a hazajáró lélek pedier becsapta az ajtót és érőkre elfflnt. Még az asszony lakodalmára sem jött «1- .ame­lyet nemsokára megtartottak. Az ifaz. hfwrv int is hívta

Next

/
Thumbnails
Contents