Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-31 / 75. szám

D£LM AGYAKORSZAG 9SBOED. BsericeMrt«*«0r Somogyi ocea IZ.,i.em, Telefont 23-33.- Klod6hlvo«Bl k»lc*«nkOnrv<*r é« (eqylrodB• Aradi aoca S. Teleion: 13-0«. « Nyomda : Lttw UpAt ncoa 1«. Telefon r ÍS'O«. TA»lrofl A* leveleim • ívHmnayareríWio saeo««i Vasárnao. 1935 március 3L Vidéken et Badapeiten 3.BO, kUltlildOn „.,. . MO nenq«. ' EqyettzAm Ara hélkli*Ara 16 fillér XI. évfolyam, qO> * Etiye» i nan ÍO, vasár- é» Unneousn 1« >111. detétek felvétele tarlta tzerlnt Mcole. enlx hW« klvMelAvel naponta rrggel Választás előtt Irta Gróf APPONYI GYÖRGY Az egész országban véget ért a választási küzdelem első fázisa, a programbeszédek és az ajánlások benyújtásának ideje. A nyiltan szavazó kerületekben, vagyis az ország túlnyomóan nagyobbik részében, holnap dől el a mandátumok sorsa. Az eredmény nagy általánosságban nem lehet kétséges és a kormánypárt úgynevezett „döntő győzelmet" fog magának elkönyvelni. Ez annyival is inkább biztosítottnak tekinthető, mert még olyan kerületekben is a legerősebb hatósági nvomás érvényesüléséről hallunk a hivatalos jelöltek érdekében, ahol az ellenzéki jelölt a magyar parlament legrégibb és legérdemesebb harcosainak sorából kerül ki, akiket az eddigi szokás szerint nem igen bántottak- Igaz viszont, hogy ezzel szemben van olyan kerület is, ahol meglehetősen érvényesül a „szabad futás" elve, ahol tudniillik az egységespárti és „az ellenzéki" kisgazdapárti jelölt áll égymással szemben. Ezek az esetek azonban ma már nem tévesztenek meg senkit, sőt ilyenkor többnyire az a helyzet, hogy a magát ellenzékinek mondó kisgazdapárti jelölt közelebb áll a kormányzat szivéhez, mint az esetleg a régi gárdából való egységespárti Nem is érdekes tehát a választó közönség hangulatának megállapítása szempontjából a nyiltan szavazó kerületek eredménye, ahol ez a hangulat szabadon és hamisítatlanul nem is nyilatkozhatik meg. Elég áz, ha mégis lesz talán egy-két olyan nyiltszavnzásos kerület, amely ellenzéki, képviselőt választ, bizonyítékául annak, hogy még a mai rendszer mellett sem képes a kormány száz százalékig a maga embereit behozni, amikor pedig erre minden eszköze megvan és a legmesszebbmenően él is vele. Annál nagyobb fontosságú ebből a szempontból az, hogy a titkosan választó kerületekben mi lesz a kormánypárti és ellenzéki szavazatok arányszáma. Ma már a jól informált külföld is ebből ítéli meg az ország igazi hangulatát. Nem kétséges, hogy azokban a kerületekben, ahol a titkosság arányosul, erősen kisebbségben fog maradni a kormány pártja. Döntő fontosságú azonban, hogy az eltérés a nyiltan szavazó és a titkos kerületek szavazatai között számokban kifejezve is olyan szembeszökő legyen, hogy a leghitetlenebb Tamások is meglássák, milyen meghamisítása a nép akaratának a nyílt szavazás és hogy a miniszterelnök ur is elhigyje, mennyire nem helyesli az ő politikáját a nemzet nagy többsége, ha módja van erre a kérdésre szabadon és csupán lelkiismeretére hallgatva válaszolni. Szeged népe h ti rom nap múlva járul az urnákhoz. Ezalatt a három nao alatt vessen mindenki számot a lelkiismeretével és gondolja meg, hogy mekkora felelősség nyugszik annak a polgárnak a vállán, aki szabadon dönthet arról, hogy hová adja le szavazartát. Gondolja meg azt, hogy nemcsak jogával él, hanem kötelességet is teljesit, amikor képviselőt választ. Bízom benne, hogy Szeged választó közönsége jól és becsülettel fogja kötelességét teljesíteni alkotmányos tradicióink, a mindenki jogát tiszteletben tartó szabadelvű politika és a demokratikus haladás jegyében. i m'-iM. Az ajánlások Nincs törvény, ami ellen jobban és sikeresebben lehetne izgatni, mint ahogy a választási törvény izgat — önmaga ellen. Nem is beszélünk a törvény sokat vitatott rendelkezéseiről, melyek a választői jogosultságot megállapítják s melyek a törvény megalkotása idején sokkal nagyobb ellenzést és harcot idézték fel, minit az ajánlási rendszer s a nyilt szavazás. Mindenki, aki elfogulatlan volt, érezte azt, hogy a visszaéléseknek, a választói akarat meghamisításának, a jogosulatlan befolyások érvényesülésének, a terrornak, a megfélemlítésnek, a lélekvásárn a k alkalmait szerzik meg ezek a rendelkezések mindazok számára, akik a törvény és tisztesség szabályai alól magukat emancipálni tudják. De a törvényjavaslat legkonokabb és legelszántabb ellenzői még egy töredékére sem gondoltak mindannak a visszaélésnek, aminek a többségi akarat a választói törvény megszavazásával utat nyitott A négy évvel ezelőtti választás előtt a szegedi egységes pártnak egyik kortese az akkori Kass-kávéházban egyetlen éjszakahat különböző színű és keménységű ceruza segítségével egymaga — ötezer választó nevét irta az ajánlási ivekre. Egyetlen éjszaka egy kávéházi asztalon ugyanannak a kéznek fáradhatatlan munkájával — ötezer válsztópolgár ajánlotta az egységes párt akkori jelöltjeit. Nem lett belőle bünügy, mint ahogy általában nem kerülnek rendőri kézre annak a tömeghamisitási rendszernek részesei, ami a jelöltek ajánlásának közjogi aktusa körül e törvény éietbenléte alatt kialakult. S ez a Kass-beli jelenet, az a bibliát megcsúfoló csudatétel, hogy hat ceruzával hogyan lehet egyetlen embernek ötezer hivő közjogi aktusát elvégezni, szimbólumává vált a választási visszaéléseknek. Pengőinfláció nincs, de aláírás-infláció van. Szegeden is sokkal több aláírást nyújtottak be, mint amennyi választója van a városnak. Az egységes párt húszezer aláírást nyújtott be az ajánlási iveken, de — legalább ennyi aláírással rendelkezett fejenkint a többi két párt is. Ha a Rassay-pártot utasították volna pótlásra, a Rassay-párt is be tudott volna nyújtani annyi aláírást, mint amennyivel az egységes párt rendelkezett s a szociáldemokrata párt sem jött zavarba, amikor pótlásra utasították, hogy a három szegedi párt összes e n 60—70.000 a 1 á i rásalrendelkez e 11 s szükség esetén a többi párt is produkálni tudta volna azt a 20- 22.000 aláírást, amit az egységes párt beterjesztett. Mint ahogy a pártok nem versenghetnek egymással az aláírások száma terén, éppúgy nem versenghetnek etrvmással az aláírások megbízhatósága tekinteteben «em. Egyformán megbízhatóak az aláírások, vagy egyformán — megbízhatatlanok A negyvennegyezer választó 60—70.000 aláírással szerepel az ajánlási iveken. Fel kell tételezni, hogy ilyen körülmények között nem mindengyik aláirás származik az aláirt név viselőitől. A törvény, amikor a választási biztosoknak kötelességévé teszi az aláírások átvizsgálását, a két napi határidő megállapitá-: sávai nem ad módot az aláírások valódiságának elbírálására, sőt, ezt egyenesen lehetetlenné is teszi Tömegokírathamisitás folyik az ajánlási ivek körül az egész országbanMicsoda naivitás volt azt feltételezni, hogy az ajánlási rendszer megnehezíti a választó < nélküli jelöltek indulását s lehetetlenné teszi azt, hogy az önjelöltek, akik mögött csak a saját árnyékuk áll, résztvehessenek a választási küzdelemben. Egypár ceruza kell csak hozzá s egy nyugalmában kevéssé zavarható lelkiismeret s a jelöli annyi ajánlói aláírást kap, amennyit csak akar. A törvény még a helytelen célt sem érte el, viszont becsületes embereket tesz okirathamisitókká, vagy tudott, vagy sejtett okirathamisitásokból származó előnyök felhasználóivá. Immár nem a józan ész, a finnyás gusztus, de a magyar közélet tisztessége és tisztasága tiltakozik annak a rendszernek fenntartása ellen, aminek keretén belül a kortesbecstelenség ilyen orgiákat ülhet. A rossz törvény becsületes végrehajtásával sokkal kevesebb ártalmat lehet okozni, mint a legjobb törvény becstelen végrehajtásával. De mennyi kárt lehet okozni, ha a törvény végrehajtása éppen olyan rossz, mint maga a törvény- Aki választói törvényt alkot, az necsak a tisztességes emberekre gondoljon, hanem a minden hájjal megkent, minden visszaélésre hajlamos s minden stiklire kaphatókra is. Ez a törvény nem gondolt a választókra, amikor a nyilr szavazás rendszerét valósította meg s nem gondolt a kortesekre, amikor az ajánlásoknak a kelleténél jobban ismert rendszerét megteremtette. A nyílt szavazásos kerületiben minden szavazó nyiltan tesz vallomást pártállása mellett. A titkos kerületekben ellenben sokkal többen szavaznak nyiltan, mint ahány választó van. Negyvennégyezer választó közül — hatvanezren szavaznak nyiltan s ezt nevezi a törvény titkos kerületnek s titkos választásnak. De mindenek előtt és mindenek felett és mindenen tul, az ajánlási rendszer korrumpálja legjobban a választókat s a választás rendszerét- Ezt a törvényt semmi sem ajánlja olyun kevéssé, mint az ajánlási rendszer