Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-28 / 73. szám

pMpMMMPWTlHPaHl^PMin SZBOEO, Scerke»zt<>*«g; Somoflyl neos X2.1.OT, Telefon: 23-33..-KJodóhlvii'>vl kUlctHnklInyvtAr «• tegylroda: Arndt Ucee 8. Telefon : I3-06. — Nyomda: UJw Llpdl nccn 19. Telefon - TATlrntt ét Irvélchn: "ílm^TynroniAO «»eoed A koriesek Finnország az ezer tó országa, Magyarország az elmúlt két ünnepnapon joggal pályázhatott volna az „ezer beszéd országra" címére. Szótöbbtermelés és beszédinflác i ó korában élünk s még szerencse, hogy a szavak devizája mögött nem mindenki keresi az aranyfedezetet. A politikus és fegyverhordozója: a k o r• e s kötelességének érzi, hogy élő szóval is forduljon ilyenkor a választók tömege felé. A politikusok belátják azt, hogy az életnek sokat emlegetett nyitott könyve nem elég tanácsot és nem eléggé megnyugtató felvilágosítást ad azoknak, akik a maguk szavazatával az ország sorsára befolyást akarnak gyakorolni. Alig van politikus, aki nem hivatkozott volna még arra, hogy élete nyitott könyv, de azért alig van politikus, aki magára hagyná a választókat akkor, amikor ebből a nyitott könyvből talán nyitott szemmel is olvasni kezdenek. Minél hevesebben folyik a korteskedés, annál kevesebb véleménnyel vannak a nép bizalmára támaszkodó politikusok a választó tömegek ítélőképessége felől. Elvégre akiben csak egy paránya él a közélet szellemének, az közdolgok iránt érdeklődést mutatAz emberek legtöbbjének elé? határozott véleményük van a közügyekről s a közügyek intézőiről. Ez a vélemény lehet helyes és lehet helytelen, de mindenesetre véglegesnek és határozottnak tűnik fel majdnem mindegyik polgár őszinte megnyilatkozásában. A választás módot ad arra, hogy a választópolgár határozott meggyőződése szerint folyjon be az államélet vezetésére. Akinek meggyőződése határozott, azt befolyásolni ugy sem lehet, de akinek a véleményét befolyásolhatják a szavak, aki arra hallgat, aki vele tetszetősebben beszél, aki annak ad igazat, aki utoljára beszélt vele, aki naprólnapra, vagy óráról-órára képes véleményét változtatni, annak — nem is lenne szabad szavazati jogot adni. S bár mindennek igazságát nehéz lenne be nem látni, mégis Macedóniától Angliáig minden választás hangos és vehemens korteskedések között folyik le. Talán az eszközökben van különbség, mert a tőr és a bomba csak egyes nemzetiségek között szerepel a meggyőzés eszközei között, de nincs különbség a meggyőzés hevében s a korteskedés lázában. A tömeg impresszionista, az egyének lehetnek a legmegfontoltabb cselekvésüek, elhatározásaikat a logika valamennyi szűrőjén keresztül mentesithetik az aggodalmaktól és kétségektől, lehetnek a legreálisabb és legjózanabbak, amíg egyedül vannak, de amikor tömeggé verődnek össze, érzéseikre hallgatnak s nem meggyőződésükre. A tömeglélektan igazságaira legelőször a kort esek bukkantak rá. Kortesek tapasztalataiból meg lehetne irni a tömeglélektan tankönyvét. A kortes nem is az értelemre hat, a kortes érzéseket kavar fel, szenvedélyeket tesz izzóvá, a kortes érzésein keresztül férkőzik hozzá nem is egyes választókhoz, de a választók tömegéhez. Egy jó jelszó, egy jól tapadó rágalom, agy hatásos mondat, ha netán letör is egy darabot a közélet érdemeiből s az egyéüi álat tiKte&segébol, sokkal jobban hat m Csütörtök, 1935 március 28. Ara 10 fillér XI. évfolyam, »5Z. sokkal többet érhet el, mint érdemes cselekedeteknek hosszú sora, vagy a közélet fukar és szűkszavú érdemkönyvébe iktatható eredmények tömege- A kortes kezébe veszi a tömeg lelkét s szavakkal kalapálja, alakítja addig, amíg érdekei szolgálatába nem töri. A választás felhúzza a zsilipet s a szavak áradata elől eltűnik minden akadály. S a szavak árvizében a kortes az árvizi hajós. Csak a céljuk nem az, hogy mentsenek. A polgár, akinek az volt a feladata, hogy ítéletet mondjon, véletlenül van kiszolgáltatva a kortesek rohamának. Az állampolgárnak az lenne a kötelessége, hogy rendszerek és irányzatok felett mondjon Ítéletet, államférfiakat emeljen fel, vagy lökjön le a hatalomról, uralmakról és uralmi rendszerekről mondjon bírálatot s az állampolgárok nagy része csak a kortesek elevensége és sikere fölött mond ítéletet. A politikával való ElöriZETÉS: Havonta helyben 3.20 VldAlcen «» Budapesten 3.00, kUlt'fldttn ®.4<1 nenqfi. Egyes axdm Arn hétltü/naptO, va»Ar> é* UnaennnD 1A Ull. deté«ek felvétele tnrtln szerint. Meolefoglalkozás nem időtöltés, nem szórakozás, nem kedvtelés, hanem szigorú kötelesség. Ha mi nem is foglalkozunk p politikával, a politika f o g 1 a 1 k oz i k velünk- Aki nem akar tárgya lenni a közéletnek, csak anyaga lenni mások tevékenységének, az kénytelen közügyekkel foglalkozni- A közügyekkel való foglalkozás azonban nem merülhet ki abban, hogy ^ leghangosabb, vagy a legutolsó kortesnek adunk igazat. Sokkal több öntudatossággnl, sokkal tisztább ítélettel, sokkal alaposabb tárgyilagossággal kell az állampolgárnak Ítéletet mondania, hiszen végeredményben — saját élete s a maga legközvetlenebb életkörülményei felett mond Ítéletet. Mi használ az országnak, mi szolgálja B közügyet, mi orvosolja a bajokat, mi ad több kenyeret s mi vesz el valamit terheinkből,— ezekre a kérdésekre kell az állampolgárnak válaszolnia: Berlin után S r John Simon visszaérkezett Londonba és — nem nyiladozott — Páris szerint a tárgyalások nem vezettek eredményre - Feltűnő híradások Hitler követeléseiről Tftulescu és Senes tanácskozása — „Bizonyos megállopodásokat létesítettünk'4 Berlin, március 27. A berlini német—>angoI tárgyalások befejezése után Eden főpecsétőr Moszkvába, Simon külügyminiszter szerdán reggel Londonba utazott Londonból jelentik: Sir John Simon külügyminiszter délután 3 óra 45 perckor megérkezett a crovdoni repülőtérre. A reá várakozó újságíróknak csak annyit möndntt, hogy ezidőszerint nincs semmi közölni valója. Londoni jelentés szerint a Daily Telegraph közli, hogy mik voltak Hitler követelései a tárgyalások alkalmával. A lap szerint Németország Angliával és Franciaországgal egyenlő légi haderőt, négyszázezer tonna űrtartalmú hajóhadat, a jelenlegi keleti német határok bizonytalanságát abból a szempontból. hogy ezek a határok nem állandóak, a cseh—német határ módosítását, a három és félmillió csehországi német beolvadását az anyaországba, gazdasási egvesülést Ausztriával és a kölcsönös bizalom helvreállitását, hogy megnemtámadási szerződéseket lehessen kötni a szomszéd államokkal: rendezzenek Ausztriában népszavazást, bogy az osztrák nép fenn akaria-e tartani jelenlegi alkotmánvát, vagy módosítást kiván. fi német fcöyefe^ssk Pária, március 27. \ Rádió Iroda berlini jelentése szerint Hitler a következőkben foglalta össze Sir John Simon előtt Németország álláspont iát. — Németország továbbra is ellenzi a keleti egyezmény megkötését, akár hozzácsatol iák ahhoz a kölcsönös segélynyújtási egyezményt, akár nem. — Németország r°u: akar egvezménvt kötni Oroszországit?!, •>«->cVt -k politika ia és fegyverkezése közvetlenül Németország ellen irányul. Hitler hozzátette, hogy a kisantantot Szovjetoroszország európai nyúlványának tekinti. — Német részről különösen aggódnak az állítólagos szovjet—cseh katonai egyezmény miatt, amelynek az volna a célja, hogy Csehszlovákia a német határon Szovjetoroszország előretolt bástyájának tulajdonítsák. — Hitler biztosította a/, angol külügyminisztert. hogy nem gondol háborúra Oroszországgal szemben, de Szovjetoroszország politikai magatartása következtében, a jövőre vonatkozólag fenntartással kell élnie. — Németország elvben nem ellenzi a dunaegvezménvt, de azt óhajtja, hogy az osztrák területre vonatkozó záradékot határozottabban körvonalazzák. — Németország megújítja azt az ajánlatát, hogy valamennyi szomszédjával tíz esztendőre támadást kizáró egvezménvt kössön. Végül Németország hajlandó megkötni a légvédelmi egyezményt. Megállapítható, hogy a tárgyalások nem vezettek ered. ménvre, legfeljebb tisztázták a szemben álló felfogásokat. Párisbnn elégedettek a berlini tárgyalások eredményével, amennyiben a lap^k szinte egyhangúan megállapít iák, az angol—német tárgyalások meghiúsultak. Pülifária mm váünzfa! a Nafonai rsptfelkezéseksn Ancara, március 27. Pavlov, uj ancarai bc'gár követ felkereste Aras Rüsdi török külügyminisztert. mint a népszövetségi tanács elnökét és ki jelentette, hogy a bolgár kormány sohasem gondolt arra és sohasem fog arra gondolni, hogy egyoldalúan megszegje a neu-