Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-03 / 52. szám

DfFMAG7ARORSZ kG B35 március 3. Salakmentes fécsl MimakOksx és 7000 kalóríás I minden mennyiségben kaoha<A a PÉCSI KOKSZ-, KÖSZÉnes FaKeresttedeimi rí. szegedi telepi zrínyi u. H- Tel. 28-02. Mi lesz az Idén az újszeged! strandon A kasifsfrandok legfeljebb még az idef szezonra kapnak engedélyi — Készül a városi strandfürdő terve (A Délmeggororsxég munkatársától.) Megir'r tegnap a Délmagyarorszdg. hogy ismét nehézségek merültek föl a strand-kérdés megoldása kő. rül, amennyiben a Szegedi Uszó Egyesület nem vállalkozik — az elterjedt hirek szerint — arra, hogy átvegye a most következő szezonra a Part fürdő Részvénytársasággal közösen az ujszegedi strandok kezelését. A terv az volt, hogy már ebben az évben megszünteti a város az ujszegedi parton kialakult kasztrendszert, egyesíti a partot és kezdéséi rábízza a Partfürdőre és a SzUEre közösen, vagy pedig, ha a SzUE nem váll ilkoz. na rá, akkor csak a Part fürdőre. A tárgyalások meg is indultak, a polgármester megbízásából dr. \Katona István tanácsnok tárgyalt a két érdekeltséggel és a tárgyalások, legaláhb is eleinte, eredménnyel bíztattak. Közben a SzUE-nél véleményeltérés támadt és felülkerekedett az az álláspont, hogy ez a sportegyesület nem fecsérelheti el erejét és idejét vállalkozásokkal, mert ez a sportcélok rovására történhetne. Dm Pdlfg József polgármesternél érdeklődtünk szombaton az ügyek állása iránt A polgármester elmondotta, hogy a fordulatról még nem kapott hivatalos értesítést és igy nem tudja, hogyan áll ebben a pillanatban a kérdés. — Abban az esetben, ha az átmeneti szezon terve meghiúsul — mondotta a polgármester —. tulajdonképpen nem történik nagyobb baj, legi " jebb a jelenlegi partbérlök még erre az egy esztendőre megmaradnak a helyükön, de közben hozzászokhatnak a gondolathoz, hogy a város a fövő évre semmi esetre sem hosszabbítja meg a vdros parthaszndlati engedélyüket A tervezett városi strand ugyanis az idén semmiesetre sem épülhet föl. Ha igy alakul a helyzet, akkor megmaradhatnak az idén a strandok, de a köztük lévő drótakadályt föltétlenül el kell távolitani is ki kell irtani a partot borító bozótot is. Ha azonban sikerül a megállapodás, akkor az egyesítendő strand kezelését készségesen engedem át a Partfürdőnek, Öletve a SzUE-nak. Elmondotta még a polgármester, hogy a mérnöki hivatal dolgozik a városi strandfürdő tervezési munkálatain és ha igaz, rövidesen el is készülnek a tervek. Legutóbb az egyik szegedi pénzintézet vezetője bejelentette a polgármesternek, hogy egy vállalkozó érdeklődik a strandtervek iránt és abban az esetben, ha a város nem tudna kölcsönt szerezni as építkezési költségekre, esetleg hitelmüveleti • alapon hajlandó lenne elvállalni a strand felépítését. Mindenkinek látni kell az újonnan átalakított | » , (Széchenyi tér 18. ELI I ClPÖÜZlet telefon 24-22.) modern kirakafalí uf tavaszi cipőit Llchtmann és ScMIfer cipők egyedáruslfása. Egy szegedi hadirokkant kártérítési pere a francia kincstár ellen Kártérítést követel a szegedi megszállás idején jogtalanul elkobzott értéktárgyaiért (A Délmagyarország munkatársaiéi.) Érdekes szegedi vonatkozású per fekszik a hágai döntőbíróság előtt. Egy 75 százalékos szegedi hadirokkant indított pert a francia állam ellen én n> gyohbősszegü kártérítés megítélését kéri. A hadirokkant az ügyében nem kisebb tanukra hivatkozik, mint Franchet D'Esperag marsallr» továbbá De Tournadre, De Lobit és Charpy tábornokokra, akik a francia vezérkarnak manapság is szereplő tagjai A per előzményei a szegedi megszállás idejére nyúlnak vissza. 1919 nyarán tőrtént, hogy a 75 százalékos hadirokkant, Adlerstein Adolf kereskedő családjával együtt Szegedről fel akart kői. tözködni Budapestre. A költözködés akkoriban nagy dolog volt, mert a megszálló csapatnak: a franciáknak az engedélye kellett hozzá. Adlerstein folyamodott az engedélyért ós azt hosszas utánjárással megkapta az akkoriban Szagedat és környékét megszálló francia katonai kormányzóságtól. A hadirokkant és eaaládja az engedély birtokában utrakelt. Holmijukat kocsira rakták, mert a vonatösszeköttetés 1919-ben zavaros volt. A francia megszállók első vonatán mindtn baj nélkül átjutottak, Kiskundorozsmánál azonban kellemetlen meglepetésben volt részük a költözkö" dőknek. Itt ugyanis arabs katonák feltartóztatták őket és a holmikat egyszerűen elkobozták. Adlerstein hiába mutatta fel a véro^cormteiyvóaág engedélyét, őt magát fogvatartották és • nála lövő családi ékszereket elvették tőle Másnap teljesen kifosztva engedték csak tovább a családot Budapest felé. Adlersteinékat akik addig meglehetős jő viszonyok közt voltak, a dorozsmai incidens úgyszólván koldussá tette. Nemsokkal később a hadirokkant kereskedő a budapesti francia követségen panaszt emelt és egyúttal ügyvédje utján a hágai bírósághoz is eljuttatta a panaszét. 1919-ben történt, hogy történetesen Magyar, országon járt Franchet D'Esperag tábornok, a megszálló francia csapatok legfőbb parancsnoka. Adlerstein Adolf elhatározta, hogy a tábornoknak adja elő panaszát Sikerült is Szegeden D'Esperay elé jutnia és tolmács utján előadta, ami vele Dorozsmáu történt a költözködés alkalmával Franchet D'Esperay türelmesen végighallgatta « kereskedő panaszát, azonnal utánaérdeklódött *z ügyének és megállapította, hogy Adlaretotnék rendes engedéllyel költözködtek. D' Esperay eaékután maga ajánlotta a kereskedőnek, hogy akár kvél utján is, a hágai döntőhróaágnál próbálja panaszát érvényesíteni, mert akkor már nsip lehetett rövid utón az elkobzott értéktárgyakhoz hozzájutni. Adlerstein ügyvédre bizta ügye képviseletét és a hágai bíróságtól kérte, hogy a francia állammal szemben az 6 részére állapítsanak meg boonp^ összegű kártérítést a jogtalanul elkobzott ártér tárgyak ellenében. Közel tizenőt esztendeje, hogy a feljeJencö megtörtént, azóta már többizban voh tárgyalás Adlersteinék ügyében, de határozatai még n"* hozott a döntőbíróság. A kereskedő nnagTn türelmetlen, siettetni kívánja az ügyét, most a hágai bíróságtól azt kérte, hogy a szegedi ml* szállás körülményeim nézve hallgassa M rógág De Tournadre. De Lobit ás Charpy tábornokokat, továbbá Betrix ezredest, akik a Szegedet ás környékét megszálló francia csapatok partner nokai voltak. Adlerstein Adolf, aki nagy családjával k*v« rokkantjárulékára van utalva, most Sasbal®00 laldk és türelmetlenül várja a kártérítési ped»* a döntést. A szegény kereskedőnek már ügy*6™? sem telik, esztendők óta kitartóan egyedül keres1 az igazát — Franciaországgal szemben. H. M. PUrdőkádak fürdőkályhák, mosdók. angoiVfozet, bidék* piperecikkek elsőrendű kivitekben FÉKET® NÁNDORNÁL, Kossuth L.-s.-ut 18 T.: Rövidesen letárgyalják a táíf uszoda tervét \ • •• * (A Délmagyarország munkatársétól.) He&f gen tartott ülést — mint jelentettük — az az adhoc bizottság, amely a téli uszoda építésén®5 kérdésével foglalkozik és letárgyalta ViUámji Ármin tervét. Villányi terve szerint a PÜSP6^. bazár udvarén épülne föl a téli uszoda, anJW vizét a melegvizű ártéri kútból kapná. A ter*®> amelynek kivitele a hozzávetőleges költség**"® szerint mintegy negyuenhatezer pengőbe kerülj az ad-hoc bizottság elfogadta és elhatározta, bog? a Tárogt kéri föl a terv megvalósítására. szágós Testnevelési Tanácshoz pedig megfed összegű segélyért folyamodik. Villányi Ármin — mint ismeretes — érdek* tervezetet is dolgozott ki a terv magvalósitásM*^ Tervezetét bemutatta a polgármesternek Elgon^ lása szerint a téti uszoda felépítésére rész*^ társaságot kellene alapítani 100.000 pengő »»*£ tőkével. Ebből negyvennyolcezer pengőt a séggel jegyeztetnének le, kibocsájtanAnák darab 120 pengős névértékű részvényt, ötven* g ezer pengő névértékű részvényt kapna a vá** telekért és a melegvizhasználatí jogért. A vényjegyzők a részvénytőkét részletekben betnék be október végéig. A részvényesek * .i uszodát « évig teljesen díjmentesen hasznf®^ nák, azután pedig havi két pengőért, máao* ^ szont 5—6 pengőt fizetnének minden hénsj**^ £U uszodabérletért A vállalkozás üriett nyereségének csak ^ részét kapnák meg osztalék formájában* vényesek, a többit tartalékolnák a* nsso® vitésére és fejlesztésére. ^ A polgármesternek tetszik a terv, rövidese® lószinüleg tárgyalás alá boegéjtja. _ PANTHEON UJDONSAOdJJ MEGJELENTEK FEBRUÁR 1, a Jó K&nyvnk sar«*t uj Gergely Mért*ín, ftfáfhé Eresébe* Egy fiatal teövőmunk^sliny tkute. 1934. évi Mik wáth-dija* Írónő uj regénye. „ . - lé" Ara fűzve P fJO kotyeJJF A Pantheon Propaganda Németh Andor' fl párisi kommün 08'' Ara kötve P 2^0. ^ E. R. Burrouflh^ Tarzán és opar Mn<$ A világhírű TarzAn sorozat rul még meg nem jelent uj Ara fűzve P 1.90 kötveJ; 5án