Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-24 / 70. szám

ti i 1 VI\ A \t 4i H 5 ? V<? i5 március 84. B^Mimftfrk^llEll nélkül is elegáns lehet, ha mérték után saját tiO aiakftrft modern szabással köppenyt, kosztöa Chick*szalénban, möt rendel Deák Ferenc ucea 25/A. Ktllönleges modell rajzokkal, anyagmintákkal megérkeztem, fevtlzede» praxis? Mérsékelt árak! A szombati hármas találkozó er&dmönye: „Páris, iondon és ^óma felfogása teljesen megegyezik11 Április 11-én Str«zában tarifák msv? a döntő tanácskozást A Népszövetség rendkívüli tanácsüléséi a strezaS konferencia uíán hívják össze Páris. március 23. Szombat délelőtt megkezdődött Párisban, a külügyminisztériumban Laval, Eden és Suvich tanácskozása. Hivatalos részről kijelentették, hogy ez az összejövetel csak eMkésiitó eszmecsere. Délelőtt Eden angol főpecsétőr félóra hosszat tanác&koiott Laval külügyminiszterrel. Kevéssel utána Laval Suuich olasz külügyi államtitkárt fogadta. Utána Franciaország Anglia és Olaszország képviselői összültek közös értekezletre. A megbeszélésekről hivatalos közleményt adtak ki, amely igy hangzik: „Laval külügyminiszter, Eden lord pecsétőr és Suvich külügyi államtitkár ma eszmecserét folytattak az általános helyzetről. A megbeszélés során kijelentettek, hogy az angol, miniszterek berlini ut ia tájékozódó jellegű lesz és megbeszéléseik köre és célja meg fog egvezni a február .1-án Londonban kiadott KÖZÖS angol-francia nyilatkozatban emiitett tárgykörökkel és célokkal. Mindezek tekintetében Páris, London és Rómn között a felfog* teljesen megegyezik és ezt ismételten hangsúlyozni kívánják. Megállapodtak ezenkívül abban, hogy az angol miniszterek berlini. moszkvai és varsói látosfRtá«a ntfin, amelv látogatásokat a másik két kormány jókívánságai kisérik. az an^ol, francia es olaSz külügyminiszter április 11-én S*rezában találkozik. Laval külügyminiszter, Eden lord pecsétőr és Suvich külügyi államtitkár meg. elégedéssel állapították meg kormányaik Céljainak tökéletes azonosságát." A Britisch United Presse értesülése szerint a három nagyhatalom képviselői abban állapodtak meg, hogyha Németországot meghívják a strérai értekezletre, akkor Lengvelorszigot és a kisantant államokat is meg kell hivni. Az ilyen tágkörü értekezlet magatartása azon fordul meg. laogv Németország hajlandó-e elfoidni azt a feltétel! hogy a versaillesi szerzőegvoldilu megsértése nem lehet a tárgyalások előfeltétele. kz angol delegáció vasárnap reggel a crovdoni repülőtérről Berlinbe utazik, a delegáció tizenkét főből áll. Sir .Tnhn Simon külügyminiszteren és Eden lord persótőrön kiviil a következő megbízottak utaznak Berlinbe: S a r ga 111 helvettes külügyi államtitkár, Sprang, a Foregin Office nérnszövetségi osztályának vezetőie, Collier miniszteri igazgató, a külügyminisztérium keleti o«ztá1vának vezetője. Sevmftur, a külügyminiszter parlamenti államtitkáré. ttánkv, a lordnersétőr parlamenti titkára, Cróhés borne lord, a lordpecsftőr magántitkára négy gépírónő. Sauerwein, a Páris Soir Berlinbe HUdöttH dósitója ugy értesül, hogy ' I. Hitler az angol külügyminiszternek felajánlja a német haderő hivatólosan közölt számerejének **ñkken- ~ lését. A hadmetlilyek száma 33-ra oftöMwniie, at «gyes hadosztályok létszámát pedig tízezerre korlátoznák. Németország egyelőre lemond&íA irróL hogy tengeri haderejét lényegesen növelj*. Németország hajlandó arra, hogy VtiSttítttjtti m Népszövetségbe ¿unftkflH, hogy * Nép#zőv««»&g szervezetének átalakítását követelné. CsnpÉTl azt tűzte ki feltételként, hogy tisztességes MMCttt« megoldást találjanak a Népszövetséghez Hrtéíett francia beadvány tárgv&beti. A Reuter-Iroda azt közölte, ha valamelyft vei» ellenséges állam követné a német fegyvMewfei példát, a kisantant és a balkán-államok a mozgóitástóí sem riadnak vissza, A Havas Iroda jelentése szerint Msél Xm* török külügyminiszter, a Népszövetségi Tanács jelenlegi elnöke elhatározta, hogy a rendkívüli tanácsülést a stri&tl ^ találkozó Után hívja SsSte. A tanácselnök döntése csak «ttor érvényessé. ha *hhes a döntéshez»* t»oAc«U«ok 1»; hozzájárulnak. Izgatott hangulat Moszkvában Moszkva, március 28. A német fegywrk«&* sek nvill bejelentése rendkívül izgatott J»-' borús "hangulatot ébresztett OrösZoM^bam Az orosz lapok tele vannak lángoló Vezéreik* kekkel és a Pravda bejelenti, há Németország, vagy bármely más fasiszta állam Oroszorsfeágot meg merné támadni 1 Vlsel'GRk gfbharisnyát! ímssrbiehBtó «iftSséj? PollAk TeítVérektÖt " •••••• •• í/zstciftturvúíi Cépi. Csányi Mihály XÖKr XészH elsőrendű kivilelh ~ SZÜIFESIBT. Sffi^ mm-e-M ,« mttstSKmiÉmmm Péter megorvosolja a földiét írta PÉCZELY JÓZSEF Az emberek horgászt ott fejjel bandukoltak a kinti világban. Okuk volt rá! Nyolc hét óta nem osett az esö! De míg a harmat is ugy odamaradt, mintha sohase szándékolta volna magát mutogatni. Éjszaka a csillagok uralkodtak, nappal meg az ég királya. Egy tenyérnyi felhő se mutatkozott a nagy boltozaton Mígcsak fl peremén se. A példátlan forróságban öregedett vénült minden. A vetemények tikkadóztak a szomjúságtól, a saép zöld levelek seintelenerltek, sodródtak, a szárak zsugorodtak, fonnyadtak ... A negyedik héten még bizakodtak az emberek: — Ha egy ktedés eső.«.. Mert akkor még az erő benne volt a föld hozadékaiban. összepréselődve, de ott volt. Látszott. Mutatta Uagát. De a föld háta már ujjnyi v .tagon keresztül-ka stíl repedezett mindenféle furfangos cikk-cakkokban. •. — Ha azok hamarosan tele szaladnának?... H>a ugy az éjszaka?... Vagy holrrvpt... De az emberek hiába vetettrk Mgvadozó tekintetüket az ég kupolájára. Sehol cfv szikra felhő... Egyik nap csak ugy, mint a másik... Az ötödik hét is lemorzsolódott, a hatodik is... Akkor már nyilvánvaló volt, högt vége minden reménykedésnek. Az életet kiszivattyúzta a nap tüze mindenből. Rossz volt ránézni ae aszott rögök fölött avarrá vedlett veteményekre. De magára a földre is. Elszinlelenedett, elfakult. Hátán a reocdéftpk tenyérnyire kiszélesedtek. Ttt ott szinte szakadékká tágultak. Érezni, szinte hallani lehetett á fájdalomszüite hangtalan jajjokat, melyek a szakadékok titokzatos mélyéről fel-feltörtek... Egy esztendő minden reménységét temették nZ emberek. Elszabdálva. Részekre osztva. Minden nap többet és többet Nyolcadik hét Végén a maradékot is.. . Ekkor mondotta Holjártok János: — Most már gyötoet akár az örönvizl... Akkor se'... A sors közös mind'nnnyiónkkal. A nekem jutott rész kihúzott a határba. K'. mert egySfarányi szikra is pislákolt bftnnem. Hátha?.. Azonban már a* első tagnál ki iludf aí is. Mintha cs.ak leforrázták vo'aa, olyan volt az egész határ. Csendos. Masnmegadott, üres. Még a madarak is elhúzódtak valamerre. Hova? Ki tudná?... Állatnak, embernek Sí hire. se hímva ... Amint kókadozó fejjel líprgftem a dftlőn, hlr telen Megtorpantam .. Ugy oldalast égy ember mozgott a tengeri-körök kőzött. Arra irányítottam a lépteimet.. . Péter kiegyenesedett. Szembefordult. Hogy töltetlen nagy buesákkal hadakozott, föl-föletaelte, aztán le-le^uitott vele..» — Mire végzi kend? ... Péter kiegyenesedett. SzmhefordnW. Hogv föl-* Ismert, mosolygásformára húzódott a sráiaszéle. Elerfesztette a bucsák nyelét s kilépett a mesgyére Kezefejét hozzákente a ruhájához s parolára nyújtotta a tenyerét: —• ftogy én mire végzöm?.,. -Na?... — Még magam se tudom... Megnyújtotta a nyakát! — Műk dumI... Ax arm- se tuaia. hogy ini lösz a nagy betegivei? . . Megtörölte verejtékéi« homlokát. — De maga talán mögért engótn... • Egy cseppet eltévedezett. Bizonyosa« a* mérlegelte magában, hogy vájjon megért¿m-é? Hogy, jav • mra döntött, hüvelyktijjáv*l a hétsmőfé bökött: — Segíteni akarok nafta!.»« — A tengerin? ... Legyint«» egyet. — Azon már. — mondtam bágyadó«»», taeg a jó Isten se segíthet! Megejtegette a fejét. — Nem Mer olya« az már. ttiggya, mint a h«ktíkás embör! Aki a Végit járja! Csak bujkál ben-1 tte at éflet! Jobbadán nem is heiMle, haowt körülötte! Annak már nincs patikája! Fölrántottam a vállam. — Hát wkkór? . Lemutatott a földre: —Ezöket a nagy repedé-sőket nem tud*l ni... Béhuzogatom. Mert át«U félők tng»ya, hogyha sokáig igy vergődik, hát belíilé ifi kiszalad aü élet! Ugy a! Mer mlndön nap növeködik rajta a nyavalya! Oszt valóságosan érzőm a fájdalmát! Mintha csak az én testömet hasogatnák! Hát gondoltam segítők rajta. Mögorvoa»lo«. LegáM» S ne szenvesegyön. Azzal az öreg magyar már nyújtotta is a kezét uiahb porolóra Elköszönt s visszalépett a tagján na. Hja, az orVösféle embereknek ki »érve az idejük! Én meg hazafelé fordultam Könnyebbedett lélekkel. Nono! Afhlg a földatiyánkátrk ilyen OÉÍsze" rii Orvosa is van. mint n Péter, addig — há baj hébe-hóba kerülközik i*. - , v«AtaÉké0MK hiba