Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-24 / 70. szám

1935 március 24. DÉLMAGyARORSZSG Ondaliázv Kasnya Bélát kitiltották BékésmepébSI Ne*n nyuifoí/a be a«énlás* Iveil—• El emelték az endrődi soriüz beled k áldozatát Budapest, március 23. Illetékes helyen a következő közleményt adták ki: Az endrődi véres eseményekkel kapcsolatban az ilieiékes bűnügyi hatóságok ugy a népgyűlésen lefolyt eseményekre, mint az azt megelőző esőmén jekre vonatkozó vizsgálatot tisztázzák. A gyulai kirá.yi ügyészség a nyomozást elrendelte abban a tekintetben, hogy a történtekért kit terhel a felelősség. Ennek során Andaházy Kasnya Bélát is kihallgatták. Szombaton délelőtt temették el az endrődi sortűz hetedik áldozatát: Gyuricza Bálintnét a közBég lakosságának osztatlan részvéte mellett. A temetés teljes rendben folyt le. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A békésvármegyéi illetékes közigazgatási hatóság Andaházy Kasnya Bélát a vármegye egész területéről kitiltotta. A kitillás az 5112—914. számú belügyminiszteri rendelet alapján történt, amelynek 9. szakasza a következőképpen rendelkezik: »A rendőrség azt a magyar állampolgárt, akinek illetőségi községe nem fekszik a törvényhatóság területén, a törvényhatóság egész területéről kitilthatja, ha o (tartózkodása az állam érdekeire, vagy a közrendre és közbiztonságra aggályos.« A belügyminiszter intézkedésére a budapesti főkapitányságról detektívek mentek Gyulára, ahol ftz' ügyészség elnökénél jelentkeztek és ut.v-i'ást Öf-öm cl nrrvu/nJfexx, TUN6SRA! dupCospCtófifiőmpaM^ kaptak vizsgálatuk lefolytatására. A budapesti detektívek a véres esemény előzményeit, valamint lefolyását igyekeznek tisztázni, igyekeznek adatokat szerezni Andaházy Kasnya Béla szerepéről. Politikai körökben szombaton este feltűnést keltett, hogy a hivatalosan kiadott ajánlások lajtsromából hiányzik .Andaházy Kasnya Bcla neve. Yndaházy Kasnya, aki két helyen lenéit fel, egyik ajánlási ivét sem adta választási küzdelemben be, ie\ u?m vesz szt a Kéthly Anna. Szakasits Árpád és Szeder Ferenc szombati beszédei Somogyi-telepen és Ujíze»«.. „4 lifkosan szavazó kerületeknek kell megmutatni az ország népének igazi akaratát'* (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton a szociáldemokrata párt folytatta választói gyűléseit. Este fél 8 órakor Somogyi-telep első uccájában, a Kecskeméti-vendéglőben gyülekeztek a telepi szavazók olyan nagy számban, hogy a nagyteremben minden helyet megtöltöttek. A gyűlést Stern Dávid nyitotta meg, majd dörgő taps fogadta azt a bejelentésót, hogy Kéthlv Anna íog felszólalni. Azzal kezdte beszédét az ováció után, hogy a szociáldemokrata párt a titkosan választó kerületek eredményeivel kívánja megmutatni a kormánynak és az országnak, hogy a lélek ti pró nyilt szavazás mennyire igazságtalan. A párt nem akarta kitenni megpróbáltatásoknak a nyilt kerületekben lakó elvbarátait ós ezért határozta el, hogy a nyilt kerületekben nem állit jelölteket. — A titkos kerületek szavazói bizonyosan nagy löbbségben fogják leadni szavazatukat a dolgozók pártjára — mondotta Kéthly Anna. Ha a munkásnak munkája és keresete van, akkor nem nézi el, hogy orvos nélkül pusztul el hozzátartozója, nem nézi el, hogy 12 éves korában már munkában görnyedjen a gyermeke, fogyasztóképes lesz, adót fizet. Mi a gyűléseinken ugyanazokkal a népekkel találkozunk minden alkalommal. Ugyanazokat az arcokat látom Somogyi-telepen, amelyeket az Aigner-lelepen is láttam, meg Újszegeden és Alsóvároson, vagy Budapesten az Angyalföldön ós a Ferencvárosban ugyanaz a fáradt tekintetek néznek reánk, uevanaz a munkában fáradt test jelenik meg a gyűléscinken. Egy vérből valók vagyunk és azt mondom, hogy mi, akik egy vérből valók vagyunk, fogjuk meg egymás kezét, tartsunk össze. — Amikor kijön az ember ezekre a telepekre — folytatta Kéthly Anna —, art kell hinni, hogy az ember még ma is barlanglakó. Nem sokkal jutott messzebbre a telepi ember, mint évezredes elődei. Ez az oka, hogy amikor végignézünk a fiatal proletárasszony arcán, azt látjuk, hogy az idő mély barázdákat vont arra. Ezek az életek azok, amelyek reformra szorulnak. Itt megszólal egy miniszter, ott egy államtitkár beszél és mind azzal jön, hogy jöjjenek a reformok. Mi azt mondjuk, hogy az életünk szorul re formálásra. A munka becsületes dijazása az első reform, azután jöhetnek a többi reformok. Ezt a reformot nem találjuk sehol sem az Ígéretek között. Azt mondják, hogy nem jut mindenkinek munka, rengeteg a felesleges munkáskéz. Lássák el ruházattal a sok ruhátlan embert, már ez is nagy munka volna. Hozzák be a 40 órás munkahetet, régi követelésünk ez és tegyék lehetővé, hogy a munkásnak szabadideje is legyen és emberi életet élhessen. Kéthly Anna ezután a belső revízió szükségességéről beszélt. A belső revízió jogot, szabadságot és kenyeret jelent a népnek. Nem a választási agitáció számára találtuk ki ezt a jelszót — folytatta —, hanem a szociáldemokrata párt programjának legfontosabb tételei ezek. Azzal fejezte be Kéthly Anna beszéljél, hogy a titkos kerületeknek kell rn.egmutat.ni a dolgozó nép együvétarto.á&át és annak a követelésnek a jogosságát, hogy jogot, szabadságot és kenyerei adjanak a népnek. A lelkes taps után Lájer Dezs« . \ párttitkár beszélt. Ismertette a választási elírásokat és az ajánlások gyűjtésének rendsze-< rét, amelynél a szavazókat úgyszólván „árucikkeknek" tekintették. — A szociáldemokrata párt jócskán megsze-» rezte a szükséges ajánlást, mindeme elüké-» szülve éppen eleget gyűjtöttünk össze, — mondotta —, annak ellenére sikerült ez nekünk, hogy Dem rendelkezünk választási tőke felett és nem fizettünk semmit sem az ajánlásokért. A választásnál fog eldőlni, hogy mit akar aíj nép: jogot, vagy jogtalanságot, kenveret, vagy keuvertelenséget. szabadságot, avagy rabságot?* A zugó tapssal fogadott beszéd után Szakasits Árpád szólalt fel. — A szocializmus gondolatát nem lehel el-j pusztítani — mondotta. Mi nem félünk. Nekünk, nincs semmink, mi nem veszthetünk semmit.; Csak meggyőződésünk van és azt nem vehetik el tőlünk. Ha a föld felelt nem hirdethetjük; igazságainkat, akkor majd hirdetni fogjuk azokat a föld alatt, mint ahogy hirdetik mostf Ausztriában és Németországban. Szakasits ezután a reformpolitikával foglalkozott, becsületes földreformot, az adórendszer igazságos megváltoztatását, munkaalkalmakat, családvédelmet, anya- és csecsemővédelmit é» mindenekfelett jogot és szabadságot követelt^ Végül Szeder Ferenc szólalt fel. Arról szólt, hogy a kormánynak JÍ és féléves kormányzása alatt módja és alkal-i ma lett volna megvalósitani a reformokat. —» de nem történt semmi. A szociáldemokrata^ párt volt az egyedüli, amely harcolt a rokkan-j tak járulékainak felemeléséért a képviselőházban. Most mégis a rokkantak tömegét a szo« ciáldemokrata párt ellen akarják felvonultatni — mondotta — és olyanok vezetik ezt a moz-=> galmat, akik nem 2—3 pengős járulekot kap-, nak, hanem hatalmas összegű nyugdijakatj Azzal fejezte be Szeder Ferenc beszédét. hogv> ki kell emelni a dolgozó embereket az áltat! sorból, ezért harcol a szociáldemokrata párt. Stern Dávid zárta be a gyűlést, amely után a nagyszámú közönség sokáig ünnepelte a szolüuiJL k |>eliérneniuuj(lon§aqo a legdivatosabb anyagokból készen és mérték után LAMPEL és HEGYI cégnél.