Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-24 / 70. szám

a 4VM wrr m a n y a j? o r s z x k lOV> március 2<1. *re» ülMvéojrdi válogatott tnoAc 1/4 kt 31» MEINL G y U L M Uav6bmt>OMalaU r. L FltfbBclaf: Suged. Káráax ucca S. mentjében. Ezután Rassay Káro y szólalt fel nagy érdeklődés mellett. Elmondotta örül annak, hogy alkalma nyílott az alsóvárosi polgárság előtt beszélnie. Foglalkozott ezután a kormánypárti sajtó támadásaival, amelyek őt amiatt érték, mert az elmuh héten a tanyavilágot látogatta végig. Ugy érzi — mondotta —, hogy mindenütt kötelessége megjelenni és feltárni programját. Foglalkozott a kormánypárti lapoknak azzal a beállításával, hogy a függetlenségi gondolatot nem ő, hanem Gömbös képviseli. Elmondotta, megtanulta jól, hogy mi az a függetlenségi eszme. Demokratikus irányban átformálni az országot, olyan intézményeket létra' hozni, amelyek révén maga a nép intézheti sorsát. Ez ai igwri függetlenségi eszme — mondotta. Olyan parlamentre van szűkség, amelyben a nép képviselői ülnek, titkos és tiszta válisztis alapján. Hogy ki képviseli őszintén a függetlenségi politikát, arra könnyű megfelelni, ha azt vizsgáljuk: ki alcarja az általános és titkos választójogot? — Nekem — folytatta Rassay — aitaianos titkos választójogért mindig küzdeni kellett. Foglalkozott ezután a házfeloszlatással, a miniszterelnöknek azzal az Ígéretével, hogy ebben az országban többé nyill szavazás nem lesz. — A miniszterelnök ur megígérte a titkos választójog törvénybeiktatását, ma mégis az ország legnagyobb részében nyilt szavazással választ a polgárság. Azt kérdem ezek után, vájjon ki képviseli igazán ás őszintén a függetlenségi politikát? Szegedre azért helyezek snlyt, —• folytatta —mert ez titkos Uerülel és ill lépeti fel Gömbös Gyula, a mai rendszer vezére, hogy feleletet kapjon a polgárságtót arra a kérdésére, akarnak-e vele egyuton haladni. Az én Fellépésemnek az a célja, hogy a miniszterelnök kérdésére Szeged el'enzéki polgársága határozott és világos feleletet adjon. De súlyt helyezek Szeged mandátumára azért is, mert nemcsak a budapesti polgárság képviselője akanok lenni, de annak a n«gy magyar városnak is, amelyben a legkülönbözőbb rétegekből verődik össze a polgárság. Én ezeknek a rétegeltnek együttesen akarom az érdekeit szolgálni. Ha Szeged ellenzéki polgársága helyesli oí én elaondolásomat. akkor azt kérem, hogy az el'enzéki listával saooazsanak le. * * * / — Nem seégyeltsm ás nem «egyéniem, hogy azt Írták rólam: a baromfiudvarban kellett ngy alkalommal programbeszédét mondanom. Ai teszi a helyet templommá egy progranmbaszédnél, ha valaki lelkiismerete és meggyőződése szerint beszél. Én a baromfiudvarban is az igazságot mondom. (Óriási taps.) \ mezőgajclasági polgárság ápp«n olyan közel áll a lelkemhez, mint az ipari és szellemi polgárság. Ezért helyezek súlyt arra, hogy a mezőanZdatdgi polgársággal és kisgazdákkal együtt az iparosok és a munkások érdekeit is képviseljem. Nyolc év óta ez a programom. Mindig hangoztattam, hogy a mezőgazdaságra súlyt kell helyezni, egyébként ez a réteg össze fog poppanni. A túloldalról azt a vádat hangoztatták — folytatta —, hogy ez a demokratikus politika a karteleket támogatja. Nem szabad ilyen vakmerő hazugságot még választás idején sem hangoztatni. Éppen a kormánypárt listáján találjuk meg a kartelvezérek neveit. Ezu'án a pipr kásák sérelmeiről bőszéit ás el:iT nclotta, hogy ebben az ügyben eljárt és ígéretet kapott olyan irányban, hogy a sérelmet orvosolni fogják. — Ma ásta Sjjagedre érkezett a föWratwIésüeyi államtitkár ur — mondotta végül. Bi «settec elvetődne ide, kérdezzék meg tői«, hol bukat el a szegedi paprikások jogos kérőim*? Rassay Károlyt a gyűlés közönsége pmfcu lelkesen ünnepelte. II Szent István-téren Ezután a Srent István-téren levő J«nflévendéglőbe ment Rassay. Itt dr. Kasza Ferenc, a Szegedi Fuvarosok és Bérkocsisok Egyesületének nevében fogadta ét üdvözölte. A vendéglő zsúfolásig megtelt az egyesület tagjaival, akik a belépő Rassay Károlyt hatalmas éljenaéssel és tapssal fogadtak. Dr- Kasza Fe.. rene beszédében elmondotta, hogy az egyesület tagjai a mai kormányzati rendszerrel szemben álló liborba tömörültek és Rassay Károlyt választották vezérükké. Rassay Károly válaszában kijelentette, hogy ő vezéri tisztséget nem vállalhat, mert meggyőződése szerint nem vezérekre van szükség, hanem a polgárság érdekeinek alázatos és becsületes képviselőjére. Ezt a szerepet vállat* ja és igéri, hogv az egyesület érdekeit mindég kor a legnagyobb szorgalommal fogja képviselni. Rassay beszédét éljenzése«! fogadta • gyűlés lelkes közönsége. ITT X TAVASZ! STcipöuldonsásalnk Tekintse meg so'At érdekében blrahntalnkat t A világhírű (,D I X I" és „ R A D I O " cipők egycdérusitésft. »HA^HA^ cipőáruház, Kelemen ucca 12. 500 terítékes pártvacsora az Ipartestületben Este 9 órakor az ipartestület márványtermében az ellenzéki iparosság rendezett 500 teritékes vacsorát Rassay és társai tiszteletére. A vacsora izzó, lelkes hangulatban folyt le. A vendégeket nemzetiszínű karszalagos rendezők fogadták. A belépő Rassayt, Gratz Gusztávot, Apponyit és Bródyt a hatalmas tömeg felállva, lelkesen tapsolta és éljenezte. Dr. Bokor Pál üdvözölte a megjelenteket, majd Voípl Aranka magántisztvlselffnő a választópolgárnők nevében üdvözölte Rassay Károlyt, akinek működése, múltja a legnagyobb garancia az ellenzéki polgárság számára. Főlszób'totta a női választókat, hogy necsak szavazzanak Rassay Károlyra, hanem a választás napRjáig agitáljanak mellette, ez minden ellenzéki választó kötelessége. (Taps.) Ezután Rassay Károly mondott beszédet — Megilletődve a meleg ünnepléstől, amelyben itt részem van, — kezdte beszédét —} néhány szót kívánok csupán mondani. Házigazdának érzem magamat, mert ugy gondolom, az elmúlt nyolc esztendő alatt megszereztem szegedi polgárjogomat Azok. akik vendégként meg jelentek velem, nem ismeretlenek a szegediek előtt. Bródv Ernő régi harcostársam a közélet tisztasága érdekében vivott küzdelmemben. Apponyi Györgyöt sem kell bemutatnom, •úgyszintén Gratz Gnsztávot sem, aki a történelmi Magyarország átmentett nagy értéke. Foglalkozott ezután a miniszterelnök szegedi útjával, amellyel kapcsolatba* a kormánypárti lapok érdeméül rótták fel a miniszterelnökük azt, hogy minden kiséret, minden „bandázs" nélkül jelent meg a választók előtt Kijelentet-^ te, hogy az ő barátai nem bandázs szerepét töltik be, hanem azért jöttek Szegedre, hogy innen az egész ország polgárságához szóljanak. . — A bandázsra — folytatta Rassay — inkább a túloldalon van szűkség. A kereskedelmi ml.' niszter lehetőleg még meg akart ismerkedni -gösen érdeklődjék a tanyai _ . sérelmei iránt. Kérem önöket — mondotta —, ha találkoznak velük, közöljék gondjaikat, ba* iaikat de a kormányzatról alkotott véleményű* ket Is mondtak meg neki. (Derültség.) — Az én barátaimmai nem ma először éa nem utoljára találkozom a politikai életben, fcvek óta tárgyaltunk, vitatkoztunk, hogy ebben a kaoszbnn, ebben az arénában mi képen lehetne összefogni azokat az erőket, amelyek-* nek segítségével az országot sikerül a konszolidáció terére vezetni. Voltak mások Is társaink ezekben a tanácskozásainkban és ha ők ma nincsenek itt, az nem az én barátaim hitrá-» nyéra. hanem dicsőségére szolgál, mert ők n küzdelem óráiban állottak ki. Ha körülnéznek, nem találhatnak mást, mint megalkuvást, megtorpanást. mandátumért való hizelgést, olyan jelenséget, hogy •íz állítólagos ellenzék vérére a titkos kerületből nyilt kerületbe m*- 1 • rkült, ahonnan aztán elküldik • \ kormánypárt jelöltjét \ . és hasonlő más szomorú jelenségeket. Az én barátairp bátor kiállása fényes példáját tdta annak az igazságnak, hogy nem lehet nemzet sSo^n '1 a tavaszi szerinti 9egii!a!»b mode !:!' és ^¿idárak 7A»ziú ucca 4 b. (Honvéd lérm , W