Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-22 / 68. szám

SZEGED, Bserke*c<A*«g: Somogyi uccu 22.,l.ern,Telefon: 23.33.. Kladóhlvatal ktflcsankOnyvMr «* jegyiroda t Aradi Ucee S. Telefon r 13—C\. — Nyomda : lilw Lipól liccr 1«*. Telefon - l^^oft. TArlraH é» levélcím : rélnw«ayaror»)!«a «««»«I A berlini szenzáció Szerződés volt-e a versaillesi békediktátum, amelyet Németország egyoldalú határozatóval most haitályon kivül helyezett? Formailag talán igen, mert mindkét oldalról aláirtak azok, akik megkötötték, de létrejöttének körülményeinél és tartalmánál fogva semmiesetre sem. Jogi szempontból ugyanis egy olyan egyezkedésnek pontokba foglalása tekinthető szerződésnek, amelynél tárgyaló felek állanak egymással szemben, l^ehet, hogy az egyik fél a tárgyalás alkalmával előnyösebb helyzetben van és akaratát rá tudja erőszakolni a másikra, magának a tárgyalásnak ténye, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásának lehetősége azonban a szerződés természetétől el nem választható. Versaillesnél a szerződésszerűségnek ez a legfontosabb alkateleme hiányzott és éppenugy nélkülözte a szerződésnek ezt a kellékét St. Germain, Trianon és Neuilly is. A győztesek a legyőzötteket nem tárgyalásra hivták meg, hanem egyszerűen b eh i v t á k őket, hogy a már teljesen kész és nyomtatásban is közreadott kötelezettségeket tudomásul vegyék. A győztesek i t é 1 ő széket alkottak, amely egyoldalúan kimondotta, hogv a központi hatalmak felelőnek a háború felidézéséért és ennek megfelelően állapította meg a büntető szankciók irgalmatlan sorozatát is. Németország most formailag is bejelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a versaillesi béke intézkedéseit. Abban a pillanatban, mikor elhatározta, hogy a részére engedélyezett százezer zsoldossal szemben hadseregének létszámát tizenkét hadtestre és harminckét hadosztályra, vagyis legalább négyszázezer emberre emeli fel és ezeket sorozás utján állitja a zászlók alá, a versaillesi szerződés nincs többé. Csak aki látni nem akart, azt lephette meg Németországnak ez E bejelentése. Nyilt titok volt ugyanis, hogy Németország már hónapok óta túltette magát a békekötésben engedélyezett kereteken. A francia hadügyminisztériumban már egész irattárat töltöttek meg az uj német katonai szervezkedésre vonatkozó kémjelentések s éppen ezekre való hivatkozással nyújtotta be a francia kormány azt a törvényjavaslatot, amely a szolgálati időt tizennyolc hónapról két esztendőre emeli fel. A német birodalmi kormány bejelentése igy csak a tényleges állapotot pecsételi meg: ezentúl Németország nyiltan csinálja azt, amit eddig leplezetten cselekedett. Jogilag a német kormány álláspontja .neg nem támadható. Ez magának a békeokmánynak a szövegéből következik. Versaillesben valamivel kendőzni kellett az igazságot és belevették a szerződésbe azt a pontot, hogy „az általános leszerelés előkészítése gyanánt" Németország kötelezi magát, hogy százezer főnél nagyobb haderőt nem fog tartani. Nos, azóta tizenhat esztendő telt el, de a leszerelés felé a győztesek, főleg Franciaország és kapcsolt részei felől a legcsekélyebb lépés sem törtont. Franciaországnak hivatalosan is kimutatott békelétszáma a gyarmati csapatokat is beleértve ötszázharmincezer ember, tankjai, repülőgépállománya a leszerelésre való törekvésnek egy szikráját sem árulják eL ¿Mindazok a leszerelési konferenciák, amelyePéntek, 1935 március 22. Ara IP Ifllér H, XL évfolyam, 66. »z. Párís, március 21. Az egész európai politikai világot lázas izgalomban tartja a német fegyverkezési ügv és különösen Franciaország készül erélyes lépésre. Ezzel áll összefüggésben az a Genfből származó hir, hogy március 28-ra rendkívüli tanácsülést hívnak össze. Az ülésen hir szerint Franciaország követelni fogja a versaillesi szerződés alkalmazását, amely szerint Németország köteles alávetnie magát a Népszövetség tanácsi határozatának az ellenőrzést illetően. A kisantant nem tart rendkívüli értekezletet, a külügyminiszterek külön-külön fognak tanácskozni. Az első találkozó, hir szerint, szombaton lesz Belgrádban, ahol Titulescu Jefticcsel tárgyal. Egyes párisi hirek szerint Franciaország a német fegyverkezésre azzal válaszol, hogy szövetségi rendszerét sürgősen kibőviti. Külön francia „elit hadsereg" felállításáról is szó van és arróV bogv szoros vasgvürübe kell kovácsolni Franciaország valamennyi barátját. A német kormány elufasitja a franc a demarsot Berlinben Neurath báró külügyminiszter délelőtt fogadta Francot s-P o D c e t berlini francia nagykövetet, aki átnyújtotta a francia ELŐFIZETÉS: Havonla helyben 3.2C Vidéken é* Bndanetten kUltíilriltr Ö.40 nangO. # Egye» szán Ara hétköznap to. rátér- ét Unnennap 1« (Hl. Hlrdetétek (elvétele farit a tsertnt. Meg|e« lentu héttő kivételével nnnnntn ^r-n'iel kormány tiltakozó jegyzékét. A külügyminiszter közölte, hogy azok az okok, amelyekre a francia kormány hivatkozik, nem vetnek számot a helyzettel, ennek következtében a német kormány kénytelen visszautasítani a francia érvelést. Délben C e r u 11 i olasz nagykövet kereste fel Neurath külügyminisztert es átnyújtotta neki az olasz kormány jegyzékét, amelvben az olasz kormány tiltakozik az ellen, hogy Németország a március 16-án kiadott véderőtörvénnyel elgvoldaluan megváltoztatta a versaillesi szerződést. Neurath külügyminiszter a jegyzék átvétele után felhívta a nagykövet figvJv'' arra. hogv a német kormány kénytelen elu; • v'.ani az olasz kormány lépésének indokolását, mert a versaillesi szerződés rendelkezéseit a többi aláíró hatalom a leszerelési igéret bc nem tartásával megszegte. A Népszövetség átszervezését követeli Németország Páris, március 21. S a u é r v c i n, a Pari;, Soire Berlinbe küldött tudósítója ottani külpolitikai körökből ugy értesül, bogy Németország Genfbe való visszatérését sok és nehezen elfogadható feltételekhez fogja kötni. E feltételek között első helyen szerepel a Népszövetség szervezetének teljes átalakítása. A német ket tizenöt esztendő óta tartottak, maguk számára a bohózatnál nagyobb komolyságot nem igényelhettek. És ha valaki a létrejövetel körülményeinek figyelmen kivül hagyásával mégis szerződésnek akarná tekinteni a versaillesi okmányt, ugy ez érvényét vesztette nem most, mikor Németország feloldottnak jelenti ki magát a kötelezettségek alól, hanem érvényét vesztette akkor, mikor a másik fél még szándékot sem mutatott arra, hogy safát k ö telmeinek eleget tegyen. Más kérdés, hogy politikailag okos volt-e a németek eljárása? A német diplomácia sokszor és nagyon erősen tévedett abban, hogy hivalkodott a német erővel és figyelmen kivül hagyta a lélektani szempontokat Mikor a hágai békekonferencia határozatilag akarta kimondani a mérges gázok használatának eltiltását, a németek megtagadták az aláirást azzal az indokolással, hogy ezt úgysem fogja senki megtartani. Igazuk volt és mégis ellenük fordult a világ közvéleménye. A háború kitörése alkalmával mindenki tudta, hogy Belgium haditerület lesz és éppen azért oktalan és kihivó volt a német kancellár beszéde, amely a belga semlegességi okmányt papirrongynak nevezte. Taktikailag ma is mennyivel ügyesebb a franciák eljárása, akik egyáltalán nem érzik magukat feszélyezve a maguk által megszövegezett békeintézkedéseivel és Európa legerősebb MMMMMMMMAAftMMMMMMMMAMM^Wf HM hadseregét tartják fenn, de mégis állandóan ugy tüntetik fel magukat, mint akik védekező helyzetben vannak és csak a támadástól való féltükben militarizálják a demokratikus köztársaságot. Most a jogszerűség látszatával horkannak fel, hogy kiadták a kezükből a legfontosabb zálogot, a Saar-vidéket s szinte az átkapcsolás másnapján Németország már felborította a béke egész kártyavárát. Ugy látszik, a helyzet kulcsa a jelen pillanatban ismét Anglia kezében van, amely hajlandó arra, hogy hagyományos hűvös józansággal Ítélje meg az eseményeket. Simon külügyminiszter nem hajlandó mégtenni a párisi bulvár-sajtónak azt a szívességet, hogy lemondja berlini utazását és alig látszik kaphatónak egy olyan erélyes fellépésre, amely tulmenne a formai tiltakozás keretein. Mióta az 1932 őszén megkötött öthatalmi egyezményt, amely elvben elismerte Németország egyenjogúságát a fegyverkezés terén, logikailag előbb vagy utóbb a mostani lépésnek kellett következnie. Amit a németek csináltak és ahogyan csinálták, nem volt diplomatikus, de érthető és természetes. Bizonytalanság helyett tiszta és félre nem érthető helyzetet teremtettek. Amit cselekedtek, ránk is vonatkozik, mert Versailles bukása maga után vonja Trianon bukását is. Nekünk ilyen lépésre még sincsen szükségünk. Az idő mellettünk dolgöáfE. Mi várhatunk. A nemet fegyverkezési íöncnq miatt rendkívüli ülésre hívtak össze a Népszövetség tanácsát Németország lépése teljesen felborította a nemzetközi politikát