Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-22 / 68. szám

SZEGED, Bserke*c<A*«g: Somogyi uccu 22.,l.ern,Telefon: 23.33.. Kladóhlvatal ktflcsankOnyvMr «* jegyiroda t Aradi Ucee S. Telefon r 13—C\. — Nyomda : lilw Lipól liccr 1«*. Telefon - l^^oft. TArlraH é» levélcím : rélnw«ayaror»)!«a «««»«I A berlini szenzáció Szerződés volt-e a versaillesi békediktá­tum, amelyet Németország egyoldalú hatá­rozatóval most haitályon kivül helyezett? Formailag talán igen, mert mindkét oldalról aláirtak azok, akik megkötötték, de létrejöt­tének körülményeinél és tartalmánál fogva semmiesetre sem. Jogi szempontból ugyanis egy olyan egyezkedésnek pontokba foglalá­sa tekinthető szerződésnek, amelynél tár­gyaló felek állanak egymással szemben, l^ehet, hogy az egyik fél a tárgyalás alkalmá­val előnyösebb helyzetben van és akaratát rá tudja erőszakolni a másikra, magának a tárgyalásnak ténye, az érvek és ellenérvek felsorakoztatásának lehetősége azonban a szerződés természetétől el nem választható. Versaillesnél a szerződésszerűségnek ez a legfontosabb alkateleme hiányzott és éppen­ugy nélkülözte a szerződésnek ezt a kellékét St. Germain, Trianon és Neuilly is. A győz­tesek a legyőzötteket nem tárgyalás­ra hivták meg, hanem egyszerűen b e­h i v t á k őket, hogy a már teljesen kész és nyomtatásban is közreadott kötelezettségeket tudomásul vegyék. A győztesek i t é 1 ő ­széket alkottak, amely egyoldalúan ki­mondotta, hogv a központi hatalmak felelő­nek a háború felidézéséért és ennek megfe­lelően állapította meg a büntető szank­ciók irgalmatlan sorozatát is. Németország most formailag is bejelentet­te, hogy nem tekinti magára nézve kötelező­nek a versaillesi béke intézkedéseit. Abban a pillanatban, mikor elhatározta, hogy a részé­re engedélyezett százezer zsoldossal szemben hadseregének létszámát tizenkét hadtestre és harminckét hadosztályra, vagyis legalább négyszázezer emberre emeli fel és ezeket so­rozás utján állitja a zászlók alá, a versaillesi szerződés nincs többé. Csak aki látni nem akart, azt lephette meg Németországnak ez E bejelentése. Nyilt titok volt ugyanis, hogy Németország már hónapok óta túltette magát a békekötésben engedélyezett kereteken. A francia hadügyminisztériumban már egész irattárat töltöttek meg az uj német katonai szervezkedésre vonatkozó kémjelentések s éppen ezekre való hivatkozással nyújtotta be a francia kormány azt a törvényjavaslatot, amely a szolgálati időt tizennyolc hónapról két esztendőre emeli fel. A német birodalmi kormány bejelentése igy csak a tényle­ges állapotot pecsételi meg: ezentúl Németország nyiltan csinálja azt, amit eddig leplezetten cselekedett. Jogilag a német kormány álláspontja .neg nem támadható. Ez magának a békeok­mánynak a szövegéből következik. Versail­lesben valamivel kendőzni kellett az igazsá­got és belevették a szerződésbe azt a pon­tot, hogy „az általános leszerelés előkészítése gyanánt" Németor­szág kötelezi magát, hogy százezer főnél na­gyobb haderőt nem fog tartani. Nos, azóta tizenhat esztendő telt el, de a leszerelés felé a győztesek, főleg Franciaország és kapcsolt részei felől a legcsekélyebb lépés sem tör­tont. Franciaországnak hivatalosan is kimu­tatott békelétszáma a gyarmati csapatokat is beleértve ötszázharmincezer ember, tankjai, repülőgépállománya a leszerelésre való tö­rekvésnek egy szikráját sem árulják eL ¿Mindazok a leszerelési konferenciák, amelye­Péntek, 1935 március 22. Ara IP Ifllér H, XL évfolyam, 66. »z. Párís, március 21. Az egész európai politikai világot lázas izgalomban tartja a német fegy­verkezési ügv és különösen Franciaország ké­szül erélyes lépésre. Ezzel áll összefüggésben az a Genfből származó hir, hogy március 28-ra rendkívüli tanácsülést hívnak össze. Az ülésen hir szerint Franciaország követelni fogja a versaillesi szerződés alkalmazását, amely szerint Németország köteles alávetnie magát a Népszövetség tanácsi határozatának az ellenőrzést illetően. A kisantant nem tart rendkívüli értekezletet, a külügymi­niszterek külön-külön fognak tanácskozni. Az első találkozó, hir szerint, szombaton lesz Belgrádban, ahol Titulescu Jefticcsel tárgyal. Egyes párisi hirek szerint Franciaország a német fegyverkezésre azzal válaszol, hogy szö­vetségi rendszerét sürgősen kibőviti. Külön francia „elit hadsereg" felállításáról is szó van és arróV bogv szoros vasgvürübe kell kovácsolni Franciaország va­lamennyi barátját. A német kormány elufasitja a franc a demarsot Berlinben Neurath báró külügyminiszter délelőtt fogadta Francot s-P o D c e t berlini francia nagykövetet, aki átnyújtotta a francia ELŐFIZETÉS: Havonla helyben 3.2C Vidéken é* Bndanetten kUltíilriltr Ö.40 nangO. # Egye» szán Ara hétköz­nap to. rátér- ét Unnennap 1« (Hl. Hlr­detétek (elvétele farit a tsertnt. Meg|e« lentu héttő kivételével nnnnntn ^r-n'iel kormány tiltakozó jegyzékét. A külügyminisz­ter közölte, hogy azok az okok, amelyekre a francia kormány hivatkozik, nem vetnek szá­mot a helyzettel, ennek következtében a né­met kormány kénytelen visszautasítani a fran­cia érvelést. Délben C e r u 11 i olasz nagykövet kereste fel Neurath külügyminisztert es átnyújtotta neki az olasz kormány jegyzékét, amelvben az olasz kormány tiltakozik az ellen, hogy Németország a március 16-án kiadott véderőtörvénnyel elgvoldaluan megvál­toztatta a versaillesi szerződést. Neurath külügyminiszter a jegyzék átvétele után felhívta a nagykövet figvJv'' arra. hogv a német kormány kénytelen elu; • v'.ani az olasz kormány lépésének indokolását, mert a ver­saillesi szerződés rendelkezéseit a többi aláíró hatalom a leszerelési igéret bc nem tartásával megszegte. A Népszövetség átszervezését követeli Németország Páris, március 21. S a u é r v c i n, a Pari;, Soire Berlinbe küldött tudósítója ottani kül­politikai körökből ugy értesül, bogy Németor­szág Genfbe való visszatérését sok és nehezen elfogadható feltételekhez fogja kötni. E felté­telek között első helyen szerepel a Népszövet­ség szervezetének teljes átalakítása. A német ket tizenöt esztendő óta tartottak, maguk számára a bohózatnál nagyobb komolyságot nem igényelhettek. És ha valaki a létrejöve­tel körülményeinek figyelmen kivül hagyá­sával mégis szerződésnek akarná tekinteni a versaillesi okmányt, ugy ez érvényét vesztet­te nem most, mikor Németország feloldott­nak jelenti ki magát a kötelezettségek alól, hanem érvényét vesztette akkor, mikor a másik fél még szándékot sem mutatott arra, hogy safát k ö ­telmeinek eleget tegyen. Más kérdés, hogy politikailag okos volt-e a németek eljárása? A német diplomácia sok­szor és nagyon erősen tévedett abban, hogy hivalkodott a német erővel és figyelmen ki­vül hagyta a lélektani szempontokat Mikor a hágai békekonferencia határozatilag akar­ta kimondani a mérges gázok használatának eltiltását, a németek megtagadták az aláirást azzal az indokolással, hogy ezt úgysem fog­ja senki megtartani. Igazuk volt és mégis ellenük fordult a világ közvéleménye. A há­ború kitörése alkalmával mindenki tudta, hogy Belgium haditerület lesz és éppen azért oktalan és kihivó volt a német kancel­lár beszéde, amely a belga semlegességi ok­mányt papirrongynak nevezte. Takti­kailag ma is mennyivel ügyesebb a franciák eljárása, akik egyáltalán nem érzik magukat feszélyezve a maguk által megszövegezett békeintézkedéseivel és Európa legerősebb MMMMMMMMAAftMMMMMMMMAMM^Wf HM hadseregét tartják fenn, de mégis állandóan ugy tüntetik fel magukat, mint akik védekező helyzetben vannak és csak a támadástól való féltükben militarizálják a demokratikus köz­társaságot. Most a jogszerűség látszatával horkannak fel, hogy kiadták a kezükből a legfontosabb zálogot, a Saar-vidéket s szin­te az átkapcsolás másnapján Németország már felborította a béke egész kártyavárát. Ugy látszik, a helyzet kulcsa a jelen pilla­natban ismét Anglia kezében van, amely hajlandó arra, hogy hagyományos hűvös jó­zansággal Ítélje meg az eseményeket. Simon külügyminiszter nem hajlandó mégtenni a párisi bulvár-sajtónak azt a szívességet, hogy lemondja berlini utazását és alig látszik kap­hatónak egy olyan erélyes fellépésre, amely tulmenne a formai tiltakozás keretein. Mióta az 1932 őszén megkötött öthatalmi egyez­ményt, amely elvben elismerte Németország egyenjogúságát a fegyverkezés terén, logi­kailag előbb vagy utóbb a mostani lépésnek kellett következnie. Amit a németek csinál­tak és ahogyan csinálták, nem volt diplomatikus, de érthető és természetes. Bi­zonytalanság helyett tiszta és félre nem ért­hető helyzetet teremtettek. Amit cseleked­tek, ránk is vonatkozik, mert Versailles bu­kása maga után vonja Trianon bukását is. Nekünk ilyen lépésre még sincsen szüksé­günk. Az idő mellettünk dolgöáfE. Mi várha­tunk. A nemet fegyverkezési íöncnq miatt rendkívüli ülésre hívtak össze a Népszövetség tanácsát Németország lépése teljesen felborította a nemzetközi politikát

Next

/
Thumbnails
Contents