Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-17 / 64. szám

ÍZESED. SserKrutMAg: Somoqr1 . ttVi em Teleion: 23-33.- KJaclOIUy»««! (Mei«n»anyvtAr «• tegy Iroda : Aradi uo^Tst3-o®. - ^»«"^«T UP«I .ICC® l«/Teleloi- : Vasárnap, 1935 március 17. Art» 16 fillér U XI. évfolyam, Ä25. etOriZETÉS: HaTOBte helyben 3>0 Vldékep e« Badapetten 3.00, kllltilldlin (L40 pengd. * Egye* iz&m Ar« hétküte­bbp lO. vater« é* Unnenaiui 16 IU». Hir­delétek (elvétele tartta szerint. Meqle­Mintír héU0 kivételével req»et Miért léptem be Rassay pártjába Irta GRATZ GUSZTÁV nyug. külügyminiszter A mostani választásodnak nézetem sze­rint igen nagy jelentőségük van. Lehetséges, hogy évekre el fogják dönteni Magyarország sorsát. A kormány uj korszak kezdetét hir­deti, anélkül, hogy világosan megmondotta volna, hogy ez alatt mit képzel el — magá­nak. Bizonyos aggodalmat kelt azonban, hogy a kormány ezt az uj korszakot azzal akarja előkészíteni, hogy a pártjában helyet foglalt, komoly felelősségérzettől áthatott és érett tapasztalatokkal biró tagjait, akik a kor­mány által hirdetett reformpolitikát szívesen készek lettek volna támogatni, félretolta és uj, ki nem próbált erőkkel akarja pótolni. A mult tapasztalatai után egyáltalában félek azoktól, akik azt vallják céljuknak, hogy uj korszakot fognak megnyitni a nemzet életé­ben. Ezek rendszerint többet forgattak fel, mint amennyit alkotni képesek voltak. E te­kintetben ijesztő példaként áll előttünk Ká­rolyi Mihály rezsimje. Rendszeres tovább­építésére igenis nagy szükség van, mert e téren vannak jóváteendő mulasztásaink, de megbocsáthatatlan hiba volna a magyar po­litikai élet bevált, régi alapjaihoz hozzányúl­ni. Maga az a körülmény, hogy a kormány uj garnitúrát tart szükségesnek politikájának támogatására, bizonyos aggodalmakat kelt, hogy é tekintetben talán nem lesz meg a szükséges óvatosság, különösen azért is, mert azok a körök, amelyekben az uj kor­mánya maga támogatóit keresi, az elmúlt időkben gyakran éretlen és felületes módon kacérkodjak bizonyos ma modernnek tartott politikai ideológiákkal, amelyekre nálunk szükség nincsen és amelyek csak zavart tá­maszthatnának és gyengíthetnék az orszá­got. A kormány programszerű nyilatkozatai annyira általánosak és semmitmondók, hogy azokból nem lehet kivenni, hogy a kormány maga mennyire áll ezeknek az ideológiáknak hatása alatt. De éppen elég szimptoma van arra, hogy az uj kormánypárt e téren eset­leg hajlani fog mindenféle aggasztó kísérlet­re. Ezért szükségesnek tartom, hogy az uj képviselőházban legyenek olyanok, akik szükség esetében felemelik szavukat e törek­vések ellen. Nem szabad megismétlődnie annak, ami Károlyi Mihály korában történt, hogy az uj elemek minden ellensúly nélkül vezethették az ország ügyeit, amig azok az­után csakugyan zátonyra kerültek. Ezért ha­tároztam el magamat arra, hogy a magam részéről is az ellenzékhez csatlakozzam, még pedig annak ama szárnyához, amely Rassay Károly vezetése alatt áll és amelynek törek­véseivel teljes mértékben azonosnak érzem magamat. Rassay Károly azt mondta Szegeden, hogy n szabadelvüség nem áll ellentétben sem a ke­resztény, sem a nemzeti politikával. Én még egy lépéssel tovább mennék és azt monda­nám, hogy sem az igazi keresztény politika, sem az igazi nemzeti politika nem lehet más, mint szabadelvű. A szabadelvű politika azt vallja, hogy mindenki a maga belső értéké­hez képest vehessen részt az emberi társa­dalom tevékenységében, hogy nem lehetnek Drivilegizált kasztok vaev osztálvok és hogy a szabadságnak" az a mértéke, amely embe­rileg elképzelhető, mindenkinek egyenlően osztályrésze legyen. Ez eminenter keresz­tény felfogás. Ez a szabadelvű felfogás nem is volna elképzelhető másként, mint a ke­resztény világnézet alapján, amint viszont ke­resztény világnézlettel nem is lehet más, mint szabadelvű elvekhez eljutni. Ami a sza­badelvüséggel szemben áll, az egyes osztá­lyoknak, rétegeknek vagy társadalmi csopor­toknak kiváltságos helyzetbe való juttatása, ez pedig nem keresztény politika volna. De még kevésbé áll szemben a szabadelvüség a nemzeti politikával. A nemzet csak akkor igazán erős, ha céljaiban, gondolkozásában és érzéseiben lehetőleg egységes. Az igazi nemzeti politika tehát az, amely képes arra, hogy valamely nemzetben megnyilvánuló ilyen gondolatokat és érzéseket egy maga­sabb szintézisben foglalja össze. Az a politi­ka ellenben, amely mesterséges többségek teremtésével, a különvélemények elnyomá­sával vagy erőszakos kikapcsolásával akarja a nemzeti egység látszatát megteremteni, gyengíti a nemzetet. Hogy ez a politika, amely egy mesterkélt választójogra volt fel­építve, milyen veszedelmeket rejt magában, azt éppen a legutolsó hetek története igazolta be. Mihelyt az a hatalmi apparátus, amelyet Bethlen István gróf alapított meg, más férfi kezébe került, arra volt fordít­ható, hogy Bethlent kiszorítsa befolyásából. Ez rikitóan mutatja, hogy a mai politikai be­rendezéseink mellett a kormány hatalma ha­tártalan. E pillanatban ez a hatalom olyan tényezők kezében van, akiknek hazafias szándékait egy pillanatig sem vonom kétség­be. De ki tudja, mit hoz a fövő? Megéltük már és megismétlődhetik újból, hogy ez a hatalom a fejlődés véletlenségei folytán új­ból arra nem érdemes, elemek ke­zébe fog kerülni. Rettenetes még csak el- i veajuK meg azzal, ha szabadelvű politikát gondolni is, hogy ez mit jelenthetne az or- követelünk ugy a belpolitika, mint a gazda­szág sorsa szempontjából, ha a magyar polí- I sági érdekek és végül a külpolitika terén. rannnminjuu auiui'- - mm Váratlan fordulat az európai helyzetben Némeforszdü icfcicli az általános vMkfffdacNsftget „Berlin iegyverftezik és széttépte a Versailles! szerződést" Párlsúan tik'a tovább is hatalmi alapon fog megmarad­ni és ha intézményeink lehetővé fogják ten­ni, hogy minden kormány korlátlanul érvé­nyesíthesse a maga akaratát. A magyar­ság századokon keresztül tudatában volt an­nak, hogy a központi hatalom túlságos meg­erősítése nálunk nem kívánatos és ezért ra­gaszkodott a szabadsághoz. Ne áltassuk ma­gunkat azzal, hogy erre most már nincsen szükség, mert egy számszerűleg kis és ellen­ségektől körülvett népnek erre mindég szük­sége van. A veszélyek, amelyek érhetik, for­mát változtathatnak, de el nem tűnnek soha. Ezért mindég rövidlátó politika lesz az, amely azoknak keretét, akiknek a politika intézésé­ben szavuk van, minél szűkebbre akarja von­ni, hogy ezzel a kormányzás kényelmesebbé váljon. A messzebblátó politika inkább a ke­retek tágitásával fog a nép ellenállóképessé­gének megerősítésére törekedni, ami más­ként, mint a szabadelvüség szellemében nem történhetik. A magam részéről eddig is ugy a belpoli­tika, mint a gazdasági és a külügyi politika terén helytelenítettem az eddigi kormányok irányát. Belpolitikai téren hibáztattam a kor­mányhatalom mindenhatóságának biztosítá­sára irányuló törekvéseket. A pénzügyi po­litika terén hibáztattam az előrelátásnak azt a hiányát, amely szerencsés években nen* gyűjtött tartalékokat a sovány esztendők ré-1 szére. Gazdasági tekintetben hibáztattam azt* a rendszert, amely mind erősebben ós erő-» sebben nyúlt bele a gazdasági életbe, meg-« valósithatlan tervgazdasági ideákkal kacér« kodott és a gazdasági érdekeket nemcsak ko-J moly politikai érdekeknek, de tartalmatlan! politikai jelszóknak is alárendelte. Külpoliti­kai téren pedig azt tartom, hogy az eddigi politika nem közelebb hozott bennünket ae revízióhoz, hanem ellenkezőleg, eltávolított tőle, emellett pedig Magyarországot oly ve-' szedelmes helyzetben hagyta, amelyben minden európai konfliktus végzetes lehet Magyarország^ léte és függetlensége szem-i pontjából. Nézetem szerint Magyarországi legfontosabb és legéletbevágóbb érdekeit védjük meg azzal, ha szabadelvű politikát irm (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből jelentik: Rendkívüli eseménye van az európai helyzetnek, amelynek következményei ma még kiszámíthatatlanok. A Hitler-kor­mány minisztertanácsot tartott és elhatározta, ho«y a ver.saillesi békeszerződésre való tekintet nélkül szakit az eddigi rendszerrel és bevezeti az általános védköteWettséget. A határozatról törvényt hoztak, eszerint a német haderő béke­létszáma 12 hadtestből és 36 hadosztályból fog állani. Az elhatározást Hitkr és kormánya kiált­ványban hozta a nyilvánossá« tudomására, maid sorban fosadta a nagyhatalmak kénvise­lőit, akikkel közölte a váratlan fordulatot. A sorozási kötelezettség kiterjed ugy a szárazföl­di, mint a tengeri és légi haderőre. A váratlan helyzet rendkívüli hatást és iz­f almat keltett Európában- Különösen bomba ­ént hatott Párisban, ahol azt írták, hogy „Né­metország széttépte a versaillesi szerződést". Párisban, Brüsszelben és Prágában azt mond­ják, hogy ezzel Németország újra fegvverke­zik. Az olasz kormány érintkezésbe lép Parissal. Londonnal és Genffel, — azután közlik a nagy­hatalmak válaszát a váratlan német lépésre. Különösen nafiy a megdöbbenés Geofbcn.

Next

/
Thumbnails
Contents