Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-17 / 64. szám

ÍZESED. SserKrutMAg: Somoqr1 . ttVi em Teleion: 23-33.- KJaclOIUy»««! (Mei«n»anyvtAr «• tegy Iroda : Aradi uo^Tst3-o®. - ^»«"^«T UP«I .ICC® l«/Teleloi- : Vasárnap, 1935 március 17. Art» 16 fillér U XI. évfolyam, Ä25. etOriZETÉS: HaTOBte helyben 3>0 Vldékep e« Badapetten 3.00, kllltilldlin (L40 pengd. * Egye* iz&m Ar« hétkütebbp lO. vater« é* Unnenaiui 16 IU». Hirdelétek (elvétele tartta szerint. MeqleMintír héU0 kivételével req»et Miért léptem be Rassay pártjába Irta GRATZ GUSZTÁV nyug. külügyminiszter A mostani választásodnak nézetem szerint igen nagy jelentőségük van. Lehetséges, hogy évekre el fogják dönteni Magyarország sorsát. A kormány uj korszak kezdetét hirdeti, anélkül, hogy világosan megmondotta volna, hogy ez alatt mit képzel el — magának. Bizonyos aggodalmat kelt azonban, hogy a kormány ezt az uj korszakot azzal akarja előkészíteni, hogy a pártjában helyet foglalt, komoly felelősségérzettől áthatott és érett tapasztalatokkal biró tagjait, akik a kormány által hirdetett reformpolitikát szívesen készek lettek volna támogatni, félretolta és uj, ki nem próbált erőkkel akarja pótolni. A mult tapasztalatai után egyáltalában félek azoktól, akik azt vallják céljuknak, hogy uj korszakot fognak megnyitni a nemzet életében. Ezek rendszerint többet forgattak fel, mint amennyit alkotni képesek voltak. E tekintetben ijesztő példaként áll előttünk Károlyi Mihály rezsimje. Rendszeres továbbépítésére igenis nagy szükség van, mert e téren vannak jóváteendő mulasztásaink, de megbocsáthatatlan hiba volna a magyar politikai élet bevált, régi alapjaihoz hozzányúlni. Maga az a körülmény, hogy a kormány uj garnitúrát tart szükségesnek politikájának támogatására, bizonyos aggodalmakat kelt, hogy é tekintetben talán nem lesz meg a szükséges óvatosság, különösen azért is, mert azok a körök, amelyekben az uj kormánya maga támogatóit keresi, az elmúlt időkben gyakran éretlen és felületes módon kacérkodjak bizonyos ma modernnek tartott politikai ideológiákkal, amelyekre nálunk szükség nincsen és amelyek csak zavart támaszthatnának és gyengíthetnék az országot. A kormány programszerű nyilatkozatai annyira általánosak és semmitmondók, hogy azokból nem lehet kivenni, hogy a kormány maga mennyire áll ezeknek az ideológiáknak hatása alatt. De éppen elég szimptoma van arra, hogy az uj kormánypárt e téren esetleg hajlani fog mindenféle aggasztó kísérletre. Ezért szükségesnek tartom, hogy az uj képviselőházban legyenek olyanok, akik szükség esetében felemelik szavukat e törekvések ellen. Nem szabad megismétlődnie annak, ami Károlyi Mihály korában történt, hogy az uj elemek minden ellensúly nélkül vezethették az ország ügyeit, amig azok azután csakugyan zátonyra kerültek. Ezért határoztam el magamat arra, hogy a magam részéről is az ellenzékhez csatlakozzam, még pedig annak ama szárnyához, amely Rassay Károly vezetése alatt áll és amelynek törekvéseivel teljes mértékben azonosnak érzem magamat. Rassay Károly azt mondta Szegeden, hogy n szabadelvüség nem áll ellentétben sem a keresztény, sem a nemzeti politikával. Én még egy lépéssel tovább mennék és azt mondanám, hogy sem az igazi keresztény politika, sem az igazi nemzeti politika nem lehet más, mint szabadelvű. A szabadelvű politika azt vallja, hogy mindenki a maga belső értékéhez képest vehessen részt az emberi társadalom tevékenységében, hogy nem lehetnek Drivilegizált kasztok vaev osztálvok és hogy a szabadságnak" az a mértéke, amely emberileg elképzelhető, mindenkinek egyenlően osztályrésze legyen. Ez eminenter keresztény felfogás. Ez a szabadelvű felfogás nem is volna elképzelhető másként, mint a keresztény világnézet alapján, amint viszont keresztény világnézlettel nem is lehet más, mint szabadelvű elvekhez eljutni. Ami a szabadelvüséggel szemben áll, az egyes osztályoknak, rétegeknek vagy társadalmi csoportoknak kiváltságos helyzetbe való juttatása, ez pedig nem keresztény politika volna. De még kevésbé áll szemben a szabadelvüség a nemzeti politikával. A nemzet csak akkor igazán erős, ha céljaiban, gondolkozásában és érzéseiben lehetőleg egységes. Az igazi nemzeti politika tehát az, amely képes arra, hogy valamely nemzetben megnyilvánuló ilyen gondolatokat és érzéseket egy magasabb szintézisben foglalja össze. Az a politika ellenben, amely mesterséges többségek teremtésével, a különvélemények elnyomásával vagy erőszakos kikapcsolásával akarja a nemzeti egység látszatát megteremteni, gyengíti a nemzetet. Hogy ez a politika, amely egy mesterkélt választójogra volt felépítve, milyen veszedelmeket rejt magában, azt éppen a legutolsó hetek története igazolta be. Mihelyt az a hatalmi apparátus, amelyet Bethlen István gróf alapított meg, más férfi kezébe került, arra volt fordítható, hogy Bethlent kiszorítsa befolyásából. Ez rikitóan mutatja, hogy a mai politikai berendezéseink mellett a kormány hatalma határtalan. E pillanatban ez a hatalom olyan tényezők kezében van, akiknek hazafias szándékait egy pillanatig sem vonom kétségbe. De ki tudja, mit hoz a fövő? Megéltük már és megismétlődhetik újból, hogy ez a hatalom a fejlődés véletlenségei folytán újból arra nem érdemes, elemek kezébe fog kerülni. Rettenetes még csak el- i veajuK meg azzal, ha szabadelvű politikát gondolni is, hogy ez mit jelenthetne az or- követelünk ugy a belpolitika, mint a gazdaszág sorsa szempontjából, ha a magyar polí- I sági érdekek és végül a külpolitika terén. rannnminjuu auiui'- - mm Váratlan fordulat az európai helyzetben Némeforszdü icfcicli az általános vMkfffdacNsftget „Berlin iegyverftezik és széttépte a Versailles! szerződést" Párlsúan tik'a tovább is hatalmi alapon fog megmaradni és ha intézményeink lehetővé fogják tenni, hogy minden kormány korlátlanul érvényesíthesse a maga akaratát. A magyarság századokon keresztül tudatában volt annak, hogy a központi hatalom túlságos megerősítése nálunk nem kívánatos és ezért ragaszkodott a szabadsághoz. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy erre most már nincsen szükség, mert egy számszerűleg kis és ellenségektől körülvett népnek erre mindég szüksége van. A veszélyek, amelyek érhetik, formát változtathatnak, de el nem tűnnek soha. Ezért mindég rövidlátó politika lesz az, amely azoknak keretét, akiknek a politika intézésében szavuk van, minél szűkebbre akarja vonni, hogy ezzel a kormányzás kényelmesebbé váljon. A messzebblátó politika inkább a keretek tágitásával fog a nép ellenállóképességének megerősítésére törekedni, ami másként, mint a szabadelvüség szellemében nem történhetik. A magam részéről eddig is ugy a belpolitika, mint a gazdasági és a külügyi politika terén helytelenítettem az eddigi kormányok irányát. Belpolitikai téren hibáztattam a kormányhatalom mindenhatóságának biztosítására irányuló törekvéseket. A pénzügyi politika terén hibáztattam az előrelátásnak azt a hiányát, amely szerencsés években nen* gyűjtött tartalékokat a sovány esztendők ré-1 szére. Gazdasági tekintetben hibáztattam azt* a rendszert, amely mind erősebben ós erő-» sebben nyúlt bele a gazdasági életbe, meg-« valósithatlan tervgazdasági ideákkal kacér« kodott és a gazdasági érdekeket nemcsak ko-J moly politikai érdekeknek, de tartalmatlan! politikai jelszóknak is alárendelte. Külpolitikai téren pedig azt tartom, hogy az eddigi politika nem közelebb hozott bennünket ae revízióhoz, hanem ellenkezőleg, eltávolított tőle, emellett pedig Magyarországot oly ve-' szedelmes helyzetben hagyta, amelyben minden európai konfliktus végzetes lehet Magyarország^ léte és függetlensége szem-i pontjából. Nézetem szerint Magyarországi legfontosabb és legéletbevágóbb érdekeit védjük meg azzal, ha szabadelvű politikát irm (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Rendkívüli eseménye van az európai helyzetnek, amelynek következményei ma még kiszámíthatatlanok. A Hitler-kormány minisztertanácsot tartott és elhatározta, ho«y a ver.saillesi békeszerződésre való tekintet nélkül szakit az eddigi rendszerrel és bevezeti az általános védköteWettséget. A határozatról törvényt hoztak, eszerint a német haderő békelétszáma 12 hadtestből és 36 hadosztályból fog állani. Az elhatározást Hitkr és kormánya kiáltványban hozta a nyilvánossá« tudomására, maid sorban fosadta a nagyhatalmak kénviselőit, akikkel közölte a váratlan fordulatot. A sorozási kötelezettség kiterjed ugy a szárazföldi, mint a tengeri és légi haderőre. A váratlan helyzet rendkívüli hatást és izf

almat keltett Európában- Különösen bomba ént hatott Párisban, ahol azt írták, hogy „Németország széttépte a versaillesi szerződést". Párisban, Brüsszelben és Prágában azt mondják, hogy ezzel Németország újra fegvverkezik. Az olasz kormány érintkezésbe lép Parissal. Londonnal és Genffel, — azután közlik a nagyhatalmak válaszát a váratlan német lépésre. Különösen nafiy a megdöbbenés Geofbcn.