Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-15 / 62. szám

o 1955 márriús T5. 'Minden gyártmányú vitáümárkás kerélpár rendkivtt i kedvezö havi részét fizetésre is kapható utóda műszerésznél. Aa 6hím slkatré«wk nagy raktáron Nasry javitómtJ): jótállás mellett KSfliOS ^"ÍT fav^mflhely' Csekonics n. 5. Zomftneozás, hegesztés^ MAűkMm ébiodaiom Fél évszázad iegizgaimasabh regénye Monté Carloról és a világ legelső hatalmas üzemű játékkaszinójának megalapítóiról nemcsak újságcikkek, hanem könyvek légiói is jelenteik meg. Objektíven azonban kevesen foglalkoztak még a problémával. Az íróikat általában két csoportba lehet sorozni: egy részük már kapott pénzt a kaszinótól, a másik részük még nem kapta meg azt, amire számított... A Riviéra játékvilágáról is olyanok írtak, akik vagy nyertek, vagy vesztettek. Monté Carlot elnevezték már ,,az arany hazájának" és „sikkasztok, meg örömleányok tanyájának." Francois Blanc hol mint a „szellemes, okos, becsületes Blanc apó," hol mint „a világ legnagyobb gazembere" szerepel. Ha egy riport keretében meg akarom írni Monce Carlo regényét, a középúton kell maradnom. Én se nem nyertem, se nem vesztettem Monté Carloban, ama kevesek közé tartozom, akik objektíven tudják megírni Monté Carlo regényét. Majdnem száz évvel ezelőtt, 1837 március 11-én, • bordeauxi törvényszék tárgyalóterméből indult H igazában útjára Monté Carlo regénye. A két Blanc fivér: Lajos ég Ferenc vádlottként állottak a bíróság előtt. Egész Franciaország feszült figyelemmel kisérte ezt a tárgyalást. A két ikertestvér, — harmnicegyévesék voltak ekkor — izgatottan védekezett a vád ellen, amely felette súlyos volt. Csalással és közhivatalnokok megvesztegetésével vádolta őket az ügyészség. Ezt a bűncselekményt azzal követték volna el, hogy megvesztegették az úgynevezett „télégraphe aérian" közegeit és az állami — fényjelekkel közvetített táviratszolgálat révén juttatták el Párizsból bordói irodájukba a tőzsdei kurzusokat. A courthezoM adószedő két fia, akik megszólalásig hasonlítottak egymáshoz, vagyont szereztek ezzel a módszerrel és talán vagyonuknak köszönhetik, hogy aránylag olcsón úszták meg a dolgot Mind össze arra ítélték el őket, hogy fizetni tartoznak a per költségeit, azonban birtokában maradhattak annak a vagyonnak, mit harminchat táviróhivatalnok megvesztegetésével szereztek meg. De Bordeauxban már égett a lábuk alatt a talaj. Párizsba mentek és itt kapcsolódnak bele elöször a játék birodalmába. Párizsban mindenki játszott. A rulett-klubok — ne gondoljon senki fényes kaszinókra — virágzottak és a játékvállalkozók milliókat kerestek. Ebben az időben azonban már ütött a vállalkozók végórája. Anglia 1832 ben betiltotta a játékot, Lajos Fülöp pedig rendeletetet adott ki, amelynek értelmében 1837 deoember 31-én, éjféli tizenkét órakor minden kaszinót be kell zárni. A vállalkozók uj terep után néztek és Párizs játékbarlangjai hurcolkodtak a kis német fejedelemségek rezidenciáiba. A két Blanc is keresett megfelelő helyet egy kaszinó-vállalkozás számára. Az akkor három darabba szakadt Luxenburgban néztek először széjjel és itt ismerték meg Lajos, hessen-homburgi őrgrófot, Luxenburg katonai parancsnokát, aki — rrint a leg több német fejedelemség ura — fölig el volt adósodva. „Birodalma" nem egészen háromszáz négyzetkilométerből állott, „székesfővárosának" Homburgnak még csak háromezer lakója se volt. Ámde Homburg regényes fekvése, akkor felfedezett gyógyforrásai mindenképpen alkalmasak voltak arra, hogy ..Blancék valamit kezdjenek..." Frankfurt közelsége és az a körülmény, hogy az országnak másfél millió forintra rúgtak adósságai, izgatták a vállalkozókat és 1840 juliusában ügyes sakkhúzással pár nap alatt keresztül vitték Homburgban, hogy a fejedelem 1871-ig kizárólaFüggetlen Nemzeti Balpár! (RASSAY-párt) választási pártirodája Széchenyi tér és Horváth Mihály uccs saroL (Csongrádi Takarékpénztárral szemben.) lel.: 12-13. A választók minden kérdésükkel szíveskedjenek a párfirodáho/ fordulni. goi koncessziót adot a számukra Játékkaszinó felállítására. , Blancék nyomban nagy koncepcióval iwwKeic el dolgozni. Talán ők voltak az elsők, akik felismerték a reklám jelentőségét Európában és száz évvel ezelőtt már jelentős összegre rugó szerződést kötöttek francia, német és bécsi lapokkal írókat tartattak Homburgban akiknek nem voW máis dolguk, mint — tárcákat iroi Homburg szépségeiről és a kaszinó mozgalmas életéről. Konoerteket, operaelőadásokat rendeztek és — soha, semmiben nem takarékoskodtak, ök teremtették meg a rulettnek azt a formáját, ahol csak egy jseró van és ők kreálták a „trente et quarente" játékot Homburg nevét felkapta • hir és a két Blaae fivér vagyona napról-napra rohamosan szaporodott. Közben azonban politikai fellegeik tornyosultak a horizonton és a Frankfurtban összeült német nemzetgyűlés 1849 elején egyhangúlag kimondotta, hogy az összes német Játékbankokat be kell zárni. A hesseni őrgróf tiltakozott ugyan szuverénitásának megsértése miatt, azonban a tiltakozás ellenére is május hetedikén katonai csapatok masíroztak Hombár gba, hogy a játékot beszüntessék. Egykori írások feljegyzik, hogy a játék beszüntetésére kivezényelt osapat tisztjei maguk is játszottak és Blanc apó gondoskodott rólA, hogy — nyerjenek... Hosszas tárgyalások uán — a játék mindössze egy napig szünetelt — egy olya® megoldást találtak, hogy „ezentúl csak a megalapítandó nj kaszinó tagjai játszhatnak" és ezzel voltaképpen Blancék fedezték fel a kaszinónak mai jellegzetes formáját Belső palotaforradalmak, Bismarck fellépése, a német egységnek egyre hatalmasabb megnyilatkozása gondolkodóba ejtette Blancékat. Alkalmasabb és nyugodtabb terepet szerettek volna birodalmuknak mondhatni. Ugyanekkor Monaco akkori fejedelme is alkalmas játékvállalkozó után kutatott. A fejedelemség állandó gondokkal küzdött. Két francia njságtrő, Langlois és Auber» alapítottak ugyan egy játékkaszinót Monaeofcan, bele is fektettek két és félmillió frankot a vállalkozásba, azonban — megbuktak. Utánuk megint egy újságíró jött: monsieur Frossard, de ennek a pénze is elúszott. Egy francia társaság gyönyörű palotát épített a monacói sziklákra: megbukott ez is. Ekkor jelent meg Francois Blanc, aki közbea vezetője lett a vállalatnak. 1856-ban kihallgatáson jelent meg III. Károly uralkodó heroinéi és rövid tárgyalás után — ötven évre szóló szerződést kötött Egy milliót tett le a heroeg asztalira készpénzben, hatalmas befektetésre kötelezte magát, két évvel később hozzáfogott a mai kaszinó felépítéséhez és Blanc apó indítványára ekkor, 1858-han nevezték el Károly herceg tiszteletére a kaszinó környékét — Monté Carlonak. Tiz évvel később betiltották az összes német Játékbankokat és Monté Carlo virágzása voltaképpen ekkor indult meg. A mult század hetvenes éveiben érte el a kaszinó igazi fénykorát. Franciaország egész sajtóját és politikai életének minden tényezőjét zsebében tartotta az öreg Blanc. Neki kedveskedtek azzal, hogy Monté Carlo privilégiumot kapott a rulettre. Hetvenegy éves korában, 1877-ben haW meg. Százhetvenöt millió frankot kitevő vagyon maradt utána. Gyermekeit hercegekhez adta nőül. Idősebb lánya a lengyel Radzivill herceg, fiatalabb lánya Bonaparte Péter fiának, Bonaparte Rolandnak lett a felesége. Egyik fia — miután visszavonult a kaszinótól — politikai pályára lépett és sokáig volt képviselő. Másik fia, CamiUe híres sportsmann lett. Ma már a Blanc családnak nincsen érdekeltsége a kaszinóban. Uj kezekbe jutottak a részvények. Blanc nem érte meg az infláció uomorn idejét, amikor a gazdasági válság megsemmisüléssel fenyegette Monté Carlot is. Ez a válság azonban nem fenyegette azokat a milliókat amiket Francois Blanc hagyott hátra nevető örökő sernek... P&41 Ják