Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-14 / 61. szám

©#rvAnv*RORS2An 1955 márdm 14. MERflHO SZflLLODa BU9APHT, IV., Bécsi UCCa 2. SZ. hány feledhetetlenül szép napot THEFOM: 81-4-94 és 81-3-96. . ^ budspGfli BeIv4ro, jSüjen mérsékelt érm szobák® szivébeníBelvárosír»vó-Po1­i Olcsó panzió-rendszer fefszésszerinl beosztásban' gárf árat! io7 £dhűd&£om wrrnwwrwiffiiiíiwwiii UH m nriwiiimiii'rmi mn Egy fehér goiyé pörögni kezd Nemesek » maga korának hanem a halálát kö­vet« évszázadoknak is egyik legnagyobb matema­tikusa volt BIsise Pascal, a híres tudós. Élete virágában, 39 éves korában halt meg Parisban és életrajzírói elmesélik, hogy eredetileg korlá­tolt aggyal látta meg a napvilágot. Fiatal korá­ban nzonJwn játszás közben elesett, megütötte a fejé és ettől a balesettől kezdve agyának beren­dezkedés« megváltozott. Zseni 1«W belőle. Már tizenhat éve« korában matematikai tanulmányt irt. Egysráat matere voit a matematika, filozófia és teológia tudományainak. Bejárta az egész világot és tudományos munkái feltűnést keltettek. Elméleteit még ma is tanítják. A Pascnl-félc háromszög tétele minden matematikai könyvnek és — eszerint játszanak a rulettkaszinókban is. A kort. amelyben élt, a valószínűség elméletei Izgatták. Ez a gondolatkör baj szólta Pascalt is.., A rulettgépet mai alakjában ő szerkesztette meg Igaz, hogy a gép igazi története eeredévekre nyúlik vissza. Kínában már Krisztus előtt kétezer évvel is is­merték a rulettet. Ée a francia bitesükön ís ját­szottak perdülő dolyóval űzött s ze r encsej ájtélko­kat. Középkori piktorok vásznain gyakran talál­konwik e»ekk«l a szeren esek erveitek kel, amelyek mainkon viselik a századuk miszticizmusát, hol az ördög viaskodik az angyallal rajtuk, hol meg az ember életkorának emelkedése adja meg a golyó számára az irányt. Abban valamennyi megegyezett egymással, hogy a nyerés eshetősége a golyó pörgé sértői. tehát a véletlentől függött. Ezeket a niefaaaikai szerkezeteket használta l'el Pascal a maga wílettgépének megkonstruálá­sánál Leket, hogy ö már ismerte a kinaí rulettet is, amely egyedül csak a számok elrendezésében és a különböző vswiáriók 6s.saeáHitá«ában és rend­szertelen rendszerében kCUsbMtt az ő gépétől. A rulett szó Pascaltól nzármaztk. Ezt a kife­jezést átvette az egész világ és seholsem próbál­koztak meg azzal, hogy más nyelvre lefordítsák. Pascalnak az volt a terve, hogy olyan gépezetet szeskesszen, ahol bebizonyítsa, hogy van egy ma­sina, amelyen minden valószínűségi elmélet és nrindeii matematikai rendszer megdftl <V «gyetlen törvény se érvényesülhet, ftvekig fog­lalkozott a problémával és tudományos munkák­ban bizonyította be, hogy a ruletten szisztéma nem oldható meg és a golyó szeszélyes pörgése semmiféle valószínűségi számitásnak nem enge­delmesikedik. Könyveket irt a problémáról, de — álmában sem hitte, hogy kísérleti célokból megszerkesztett gépezete egykoron a világ legfel­kapottabb szerencsejátéka lesz. Szegényen halt meg — Francois Blanc, a mon­tecarloi kaszinó megalapítója pedig 1877-ben be­következett halálakor 175 millió frankot hagyo­mányozott családjának, a rulett jövedelméből... Hogyan került el a rulett a játékhankokba? Er­re a kérdésre bajos lenne feleletet ada«. Bizonyos csak az, hogy röviddel Pascal halála »tán már javában pörgött a fehér golyó a párizsi tripot­bam. Aztán bevonult a Palais Royalba és olyan jövedelmet biztosított az államnak is, hogy még Napoleoa se szüntette be a játékot, csak kilencre korlátozta a rulettklubok számát. A rulett hatal­mába kerítette Angliát és csak 1832-ben tiltották be Londonban a gombamódra elburjánzott kaszi­nókat A kor morálja a játék mellett volt sen­ki se szégyelte, ha rulett gépek mellett töltötte el napjainak és éjszakáinak óráit azonban — szé­gyen volt az, ha valaki vesztés esetén embertár­sai részvétére akart számítani. A nagy nyerőket éppen ugy ünnepelték, mint a csatatérről haza­térő győzelme* hadvezéreket, a vesztőkkel szem­ben pedig Párizs nem érzett semmi részvétet, mondván, hogy a felnőtt embernek tudnia kell, mit cselekszik és mindenki maga felelős tetteiért. Közben a rulett fehér golyója vigan pergett 1837 december harmincegyedikéig, amikor Lajos Fülöp törvénye alapján Franciaországban hiva­talosan megszűnt a játék és a játékvállalkozók székhelyüket az apró német fejedelemségek váro­saiba tették át Wíesbaden, Ems, Nauheim, Baden-Baden, Ham­burg lettek a rulett későbbi stációi, majd amikor a német egység összekovácsolta az egységes Né­metországot, átvonult a rulett a Cote d'Azus mel­lé, ahonnan újra megkezdte diadalmas ntját az egész világra. Mi hát a rulett? Egy korongalaku gépezet, amely harminchét re­keszre van osztva. Ezekben a nekessekben szá­mok vanak, meglehetős rendszertelenségben «i­szórva. Az egyik szára vérés, a má«ík fekete. Alacsony számok vannak magasak mellett és pá­ros számok váltakoznak páratlanokkal. Blaise Pascalnak at volt az era4cti terve, hogy a számo­kat olyan variációban helyezae <4 egymás mel­lett ,hogy a vörös mellett mindig fekete, a páros mellett mindig pártatlan, a kis szám mellett min­dig magas szám helyezkedjék el. Jóllehet ő is tisztában voit azzal, hogy az végeredményben ugyanaz lenne, ha a számok sorrendbem kerülnek a ruiett korongjára. De ő £ ez volt bevallott célja — a rendszertelenséget kereste Tervét tö­kéletesen nem tudta megvalósítani, egyedül azt érte el .hogy a vösös és fekete színek kivéted wét kül váltakoznak. Egytől tizig és 19-től 26-ig a páratlan számok vörösek, a többieknél pedig a párosak. Nem sikerült teljese« a kis és nagy szá­mok — kicsiknek hívja a rulett az egytől 18-ig, nagynak a 19-től 3Mg terjedő számokat — rése­arányos elhelyezése sem. A páros és páratlan számok egymás melletti «flhelyeaéséwéi szintén nem tudott Pa6cal, akit pedig hossza évekig fosinlkwatott » nílett problémája. olyan megoldást találni min* a vörösnél és le keiénél. A henger egy darab fekete fából készül. Rend* kívül pontosan szerkesztett hegyes acélcsövekre támaszkodik. Ezek körül végez körforgást ugy, hogy a krupié megforgatja a fogantyút. A henger pereme befelé hajlik és ez gátolja a golyó forgá­sát Belül apró érc-kupocskák vannak, azért, hogy ezekbe ütközzék a golyó és ez is rendszerte­• lenné tegye pályafutását. A hengerrel ellentétes irányban futó eiefántcsontgolyó forgása véget érvén, a golyó a számok alatt elhelyezett reke­szek egyikéhe esik. A krupié hangosan adja tud­tul, hogy melyik számban áll meg a golyó és azok a játékosok nyertek, akik előre megtettSt a számmal összefüggő lehetőségeket. Tízféle esélynek százötvenaácy kom­binációja. ad lehetőséget a kiszámíthatatlan százezrekre rugó esélyeknek. Lehet tenni egy számot, két szá­mot, hat számot, tizenkét számot tiaemiyote «zá­mo ós huszonnégy számot ugyanazzal az egy tét­tel. De lehet tenni a feketére, vörösre, páros, vagy páratlan számokra, az alacsonyakra, vagy maga­sakra. Lehet tenni annyiféle kombinációra, amennyire az ember akar. A kifizetés mindig a valószínűség százalékától függ, legmagasabb, ha számra tett valaki, ekkor a bank a tét harminc­ötszörösét fizeti ki — a bestét a játékosoké ma­rad—és legkisebb, ha husaonaégy náltlia Ml valaki, ekkor tétjének csak felét kapja nyereség­nek. A golyó utja — kiszámíthatatlan. Nincsenek törvényei. Minden elmélet vele szemben megbu­kott Egy öreg krupié — haszonét évig dolgozott a francia Riviérán, most Badentoen pörgeti a le­bér golyót _ ezt mondta nekem: — Ma sem tudok többet, mint tudtam akkor, amikor először ültem le a henger mellé. Amit az emberek mesélnek, az mind csak — mese. Amint­hogy. ha feldobunk egy pénzdarabot a magasba, sohasem tndjak, hogy Je\, vagy Írás" esik-e a földre, azonképpen nem született még ember, aki előre tudná, hol tart haltot a rulett harminchét rekeszében a picinyke elefánícsootgolyó... Ezt Pascal se tudta ... ...6« ezntul se tudja meg etftre senki. PaAl JÓK B B E ¿J, ^^ _ iránti érzékünket igazoljuk, amikor a mai nap­O lofjfw SSIfl Pal üzembe helyeztük az általunk gyártott wmwwaa aláirás bevéstfiépet. Ezen géppel annak, ki nálunk 6 pengőn felüli értékben vásárol töltőtollat vagy csavariront, ingyen bevéssük aláírását. (Régebben nálunk vásárolt töltőlollakba is SS WIRTM ésRENGEY. t i

Next

/
Thumbnails
Contents