Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-13 / 60. szám

DEMAGYARORSZAG BKB6EO, teerkewMtég; Somogyi ucca 12.,k.em, Telefon: 23-M..W«d6hlTal»l kOlctVakOnyvlér «• Jegyiroda: Aradi ii'naü 8. Telefon: 13-0«.^Nyomdor I "rvrtí nrcn !<•• Telefont 15'Oft. TSvIrnfi ,»,. .»ví-lrlm - n*lmonyrror»^Ao S«eorrt eHHHBMHHHH"1 iz árviz rehabilitálása Józus Krisztus perének' ujrafelvételéről eledet beszéltek és irtak már hivők és pogányok egyaránt. Mi most a szegedi árviz kérdésében szeretnénk perújítással élni. A mai nemzedék Szabados János vérééből és Vágó Pál festményéből ismerj a szegedi árvizet s abból a történeti anekdotából. amelyik a „Szeged szebb lesz, mint volt" szállóigét adományozta egy évszázadra a város közéleti szónokainak. Ötvenhat év múlva nem cinizmus már megindultság és részvét nélkül emlékezni meg erről a szörnyű napról. Ötvenhat év nem kell ahhoz, hogy adattá váljanak a gyász emlékei s megindultság, sőt megrezzenés nélkül lehessen beszélni arról a monumentális méretű katasztrófáról, aminek akkor esett áldozatul ez a város. De az ötvenhat év távolsága s ennek a távolságnak tisztánlátása másra is jó. Jó arra. hc:ry nemcsak a g y á s z t lássuk a régi katasztrófában, de észrevegyük azokat az előnyökét is, amelyek a gyászt követték. Necsa'k — ahogy apáink mondották, —: a h u 11 á m s i r t lássuk, de észrevegyük a feltámadást is. Egy fél évszázadig csak szörnyülködtünk a végzet kegyetlenségén, amivel a romboló hullámok előtt felnyitotta a percsorai gátat s ezzel az emberi előrelátás hianya, — a végzetnek mindig voltak segítőtársai az emberek között, — a pusztulás kapuit megnyitotta a város felé. Egy fél évszázadig csak a rombolás érdekelt s csak « gyásznak évfordulóját láttuk benne, ötvenhat év múlva talán elérkezett annak az ideje is, hogy ezt a kérdést és ezt a szemléletet is revízió alá vegyük s hogy a szegedi „reformnemzedék" a sirbahanyatlás mellett észrevegye és méltányolja azt a feltámadást is, aminek kikerülhetetlen előfeltétele a „hullámsír" volt. A régi Szegedet el kellett a viznek önteni, ^agy el kellett volna a tűznek emészteni, hogy a mai Szeged olyan gyorsan alakuljon ki belőle, mint amilyen gyorsan felnőtt régi ¡helyén az uj város. Évszázadok multak el a régi város feje felett anélkül, hogy — tiz esztendő múlását észre lehetett volna venni « város fejlődésén. Természetesen, ha igazságosak akarunk lenni, nem szabad miníd e n t az emberi tunyaságnak számlájára Irnunlc, de ezt a specifikus szegedi tényezőt, e haladásnak hátat forditó konzervativizmust sem szabad egészen mellőznünk s kizárólag történelmi és gazdasági okokra vezetni vissza m inden jelenségnek magyarázatát. 'Az igaz, hogv Szeged messzekerült a transzkontinentális" forgalomtól s igaz az is, hogy a török megszállottság még a törökök kiűzetését követő évtizedek alatt is megbénitotta a város életét és fejlődését. De ha a régi Szeged polgárságában nem is volt meg a közömbösség és tunyaság olyan fokban, mint amilyen mértékben ma podvásitja el az izmokat s rozsdásitja el az értelmet, az a fürge életrevalóság s az a serény kitartás nem mindig jellemezte a város életét, amelyik a város lakóinak sokszor értékes erényei kőié tartozott De mintha elfáradt volna ez a város s bár a tizenkilencedik század derekán voltak gyönyörű fellángolásai s bár a polgári gondolat • » aubadsáff szeretete terén múlhatatlan Szerda, 1935 március 13. Art* 10 fillér . XI. évfolyam, sz. ELOFIZErtS.-HaTonte helyb«n 3.SEO VWMken «• Badapetten 3SOÖ, ktllf«ldMr 8.40 pengd* * Egye* (cAm Ara hétköí•ap to, Ta*Ar«'«t Ünnepnap 1« «11. Hír. detdsek ¡elvétele tarifa »«erfnf. Megjelenik hétlő kivételével naponta reggel emlékeket állított a város polgársága, a fejlődés ereje megállott, a haladás rugója elfáradt s a tespedés lett úrrá a város felett. Ekkor jött az árviz s ha a városban lakók életét el tudjuk a város életétől választani, azt kell mondanunk, ez a város nem köszönhet semminek és senkinek annyit, mint az árvíznek. Avárosnakaz árviz volt az igazi jó 11 e v ő j e. Árviz nélkül ez a város még ma is különböző s nagyrészt különbözőképpen beszélő falvaknak szervetlen összetétele lenne az ősi rendezetlenségben és ősi hátramaradottságban. Talán még itt terpeszkedne a vár is, mint tilalomfája a haladásnak s a városban folydogálna s a házakba szivárogna be öreg és mégis hűtlen barátunk, a Tisza. Ami intézmény van ebben a városban, azt mind az árvíznek köszönhetjük, ami rend van benne, annak is az árviz volt az apja. Szeged az árvíz előtt falu volt s az árviz után lett város. A nemzet szive Szegedért dobbant s ha azóta el is vittek mindent Szegedről, amit akkor hoztak ide, azt nem lehet tagadni, hogy ez a nemzeti részvét egyik hatalmas tényezője lett az árvizet követő hirtelen fejlődésnek. A" világérdeklődés középpontjába került ez a város, hogy ki lehetett volna ezt még használni, ha a módszeres és rendszeres idegenforgalommal akkor már tisztában lettek volna a város vezetői. S kétségbeesésünkben már az is megfordult a fejünkben, hogy talán nem is segíthet rajtunk más, csak egy u j árviz. Ha a nemzet szive újra dobogni fog azért- a városért s ha a világ segítő részvéte újra magára öleli ezt a várost, mennyivel könnyobb ós mennyivel szebb lesz majd itt az élet. Menynyi munka lenne itt és mennyi teendő, menynyi alkotás várná a munkás kezeket s menynyit lehetne a köznek csak az inségmunkálatokon s a népjóléti kiadásokon megtakarítani. S ha ez igy van, szabad-e akkor a rc'cí árvízben csak a pusztulást látni s csak a fuldoklók hörgésére, a vizén úszkáló bölcsőkre s az összeomló házak omladékai közül kihallatszó gyereksirásra gondolni? Nagy jótevőnket, az árvizet rehabilitálni kell s ha Amerikában lehet gyűjteni a bébigyilkos Hauptmann védői költségeire, mi is alakítsunk egy ligát a szegedi árviz perújításának előkészítésére. Rassay Károly nagy beszéde Budán a szabadelvüségről „4pponyi György és Gratz Gusztáv bátor kiállásukkal visszaadták a polgárság önbizalmát" — „Arra az útra akarjuk vezetni a nemzetel, amelyen a nagy nyugati nemzetek fórnak" (Budapesti tudósítóik tclcfonjelentése.) A szabadelvű demokratikus ellenzék kedden este a budai kerületben tartott nagyszabású választási gyűlést Rassay Károly, gróf Apponyi György és Gratz Gusztáv részvétel evei. t Elsőnek Gratz Gusztáv megindokolta, hogy mfért lépett be Rassay-pártjába. Hangoztatta, hogy mindenkor egyetértett Rassayval és most ugy érezte, hogv a'fenvegctő veszedelmeket csakis ugy lehet' elhárítani, ha a szabadelvű és demokratikus erők összefognak. A szabadelvűsig nem áll ellentétben sem a keresztény, sem a nemzeti gondolattal. Veszedelmes tendenciák érvényesülnek, amelyeknek eltávolítására a magyarságnak össze kell fognia. A szabadelvüséghpz való visszatérés az egéseséges fejlődés újbóli megindulását jelenti.' A következő felszólaló gróf Apponyi György volt, aki azt fejtegette, hogy az alkotmányosság nem u j találmány, azt nem Gömbös, vagy a Reformnemzedék, vagy a nemzeti egység pártja találta ki, hanem'az 1000 éves múltban gyökerezik és szerves része s nemzetnek. Az alkotmányosság nem maradi álláspont, hanem az egészséges fejlődés. Ezen a fejlődés utján akar juk — mondotta — a nemzetet tovább vin. ni. — kísérletezésekre nincs idő. Azt akar juk, hogy a titkos választójog alapján a nép igazi akarata , nyilvánuljon meg. Kifejtette a továbbiakban, hogy mindég küz'dött a titkos választó jogért és az alkotmányosságért. Mert fontos, hogv Rassay pártjának minél több embere kerüljön be a parlamentbe, hogy a téves törvényeket és rendelkezéseket le lehessen faragni. Azzal fejezte be felszólalásai, hogy az egész magyar nemzetnek támogatnia kell a Rassay nevével küzdő pártot, mert ez a párt az egészséges fejlődést akarja. Nagy figyelem kisérte Rassay Károly ' beszédét. — Azt hiszem — kezdte —, hogy Apponyi és Gratz lépése következetes és erkölcsös volt. Emlékezetünkbe idézzük azokat a régi beszélgetéseket, tárgyalásokat, amelyeket évek óta folytattak. azokkal is, akik jelenleg a túloldalon állanak és az volt a felfogásunk, hogy védekeznünk kell a veszedelem ellen. A következetesség Apponyi és Gratz oldalán van és nem azok oldalán, akik visszariadtak ettől a józan lépéstől. Ezzel a lépésükkel azt dokumentálták, hogv a mai veszedelemmel szembe kell szállni. Egy hét óta folyik a választási harc. Di? hallott-e valaki ezen idő alatt egy nyilt, egyenes. becsületes, minden konzekvenciát levonrr beszédet? Legfeljebb annyit, hogy egyik ellenzéki párt vezére kijelentette, hogv mindenben egyetért Gömbőssel. — Ha semmit nem tettem volna poltiikai működésem alatt — folytatta Rassay —, minthogy produkáltam ezt a szigetet, amelyen megvetet-