Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-12 / 59. szám

DPrWAGYÁRORSZXG T955 március 12; beszédjét azzal fejezte be, hogy nem Ígérhet semmit nem igér algyői hidat sem. csak egyet igér, amely három szóban fejezhető ki és ez a három szó: munka, munka és munka. A hosszantartó tapssal és nagy lelkesedéssel fogadott programbeszéd után a szociáldemokrata lista második jelöltje: Szakasitt Árpád beszélt. Foglalkozott a miniszterelnök multheti rádióbeszédével -«M > — Gömbös egy helyen azt mondotta rádiópropaganda bestédében, hogy a nemzet akaratát és elszántságát kéri. — állapította meg Szakasits. De kérdjük, mihez, kinek a számára kéri a nemzet akaratát? A miniszterelnök világos feleletet csak a nagytőke és a kartelek felé adott, amikor azt mondta, hogy nem kell félni a farkastól.. Olyasfélét is mondott hogy az erősebb törölje le a gyengébb verejtékét Ugylátszik a miniszterelnök már gondoskodott is erről, mert maga mellé vette Szurday Róbertet és Lédermann Mórt, a textilkartel vezéreit, nyilván azért, hogy a verejtéktörléshez majd ők szállítsák a zsebkendőt. Adják meg az életlehetőséget a gyengébbeknek, ők r íjd letörlik maguk a homlokuk verejtékét. (Lelkes taps.) A továbbiakban Szaka sits Árpád arról beszélt, hogy caak a titkos választójog bevezetése után valósithatók meg az igazi rerormok. Követelte a gyülekezés, egyesülés és sajtószabadságot, az esküdtszék visszaállítását, a politikai üldöztetések megszüntetését, a bankok és kartelek megrendszabályozását, az áru. és pénzuzsora letörését, kisipari és kiskereskedői hitelt, becsületes földreformot, a termésértékesités megszervezését, az adópolitika teljes átszervezését, kultur szabadságot, a nagyvagyonok megterhelését, a tanárok és tani. tők tisztességes dotálását, a 40 órás munkahetet, a minimalizált munkabérek bevezetését nemcsak az iparban, de a mezőgazdaságban is, az OTI teljes autonómiáját és a családvédelmet A dörgő tapssal fogadott felszólalás után dr. Valentiny Ágoston mondott záróbeszédet. Bejelentette, hogy közben értesült arról, hogy április 3. és 4-én lesznek Szegeden a választások. Ezzel is a dolgozók számára akarják megnehezíteni a szavazást — mondotta Valentiny —, mert az a feltevés, hogy hétköznap nem fognak tudni szavazni a munkások. Felhivta végül dr. Valentiny a megjelenteket, hogy annál inkább éljenek a szavazati jogukkal és segítsék diadalra a dolgozók képviselőjét: Kéthly Annát Délután Szentmihálytelken tartott választói gyűlést a szociáldemokrata párt. A nagy számban összegyűlt tanyai választók előtt Kéthly Anna, majd Szakosíts Árpád beszélt. Újdonság iránti érzékünket igazoljuk, amikor a mai nappal üzembe helyeztük az általunk gyártolt aláírás hevésdaés«!. Ezen géppel annak, ki nálunk 6 pengőn felüli értékben vásárol töltőtollat vagy csavarironl ingyen bevéssük aláírását. 'Régebben nálunk vásárolt töltőtollakba is WIRTH és RENGEY. ITt Iparosok árrombolása, kisipari hífelakc'é, BYRüdiiiBT és az OTI székházépítésének i«ye az ipartestület etfljárósági értekezletén (A Délmagyarország munkatársától.) Az Ipartestület elöljárósága hétfőn délután tartotta márciusi ülését Kórmendy Mátyás elnöklésével. A jelentések ismertetése után az előljárósági tagok ovációja közben bejelentette Körmendy elnök, hogy a legutóbbi kisgyűlés Újszegeden, a Bádayuccában lévő földszintes házat az iparosok aggháza céljaira átengedte. Elhatározta az értekezlet, hogy bizottságot küld ki, amely majd felülvizsgálja az épületet és javaslatot tesz az átalakításokra is. Bejelentette az elnök, hogy az aggház céljaira már többen adományoztak, köztük Gerő Béla építési vállalkozó irodája bevételének félszázalékát ajánlotta fel a célra. Az elöljáróság az adományért jegyzőkönyvileg mond köszönetet. Körmendy Mátyás foglalkozott elnöki előterjesztésében az iparosok árrombolásával is. Egy pályázaton megtörtént, hogy az egyik szegedi iparos 3000 pengőért pályázott olyan munka elvégzésére, amely a vároá mérnökség megállapítása szerint 12.000 pengős vállalkozásnak felelt volna meg. A többi ajánlatok nagyobbára ilyen ősszsg körül mozogtak. Szóvátette az elnök a kisipari hitelakció ügyét is és kifejtette, hogy a hitelek visszafizetése nem történt meg olyan mértékben, mint azt illetékesek várták. A lejáratkor a kölcsönöknek alig 30 százalékát fizették vissza az iparosok és ezzel lehetetlenné teszik az akció folytatását. A cél az — mondotta Körmendy —, hogy a hitelakciót kifejlesszék és erre a célra a mostani 14—15.000 pengő helyett 70—80.000 pengő álljon a legjobban rászoruló szegedi kisiparosok rendelkezésére. Dr. Gyuris István titkár előterjesztésében arra kért felhatalmazást, hogyha az ipartestületi szék határozatának valamelyik iparos nem vetné magát alá, akkor felperesi joga legyen a széknek a bíróságok előtt. Az elöljáróság ehhez beleegyezését adta. Balogh Péter szólt először az előterjesztésekFüggetlen Nemzeti Balpárt (RASSAY-párt választási pártirodája Széchenyi tér és Horváth Mihály ucca sarok. (Csongrádi Takarékpénztárral szemben.) Tel.: 12-13. A válaszlók minden kérdésükkel szíveskedjenek a pártirodánoz fordulni. hez, javasolta, hogy dolgozzanak ki tervezetet aa iparos aggház létesítésére. Bejelentette még, hogy{ a rókusi iparoskör legutóbbi ülésén Beck Nándor téglagyári igazgató 25 pengőt adományozott az aggház céljaira. Az adományt az eJőljíróság köszönettel vette tudomás 1. Megemlítette, hogy a cipésziparosok körében már másfél évvel ezelőtt mozgalmat indítottak az irányárak megállapítására, de a kereskedelmi minisztérium megakadályozta a mozgalom kifejlesztését. Most hasonló akciót kezdenek a cipészmesterek és ehhez kérte a felszólaló a« ipartesüleií támogatását A legutóbbi ipartestületi közgyűlés elhatározta, hogy az iparos nyugdíjügy elókészitégére hattagú bizottságot küld ki. A bizottság három tagját most választotta meg az elöljáróság: Stefánc^l KárolyJ Wirth István és ifj. Gottschall János személyében. A másik három tagot már régebben a közgyűlési jelölte ki. A bizottság rövidesen megkezdi murw káját és remélhető, hogy az iparosok nyugdija ügye valamilyen formában rövidesen megvalósul-! hat Végül Vörös József indítványát tárgyalta aa elöljáróság. Vörös azt kivánta, hogy az OTI-székház építkezésére kiírandó versenytárgyalásokon a munkabéreket és a munkaidőt is tűntessék feL Az elöljáróság elhatározta, hogy az indítvány ér-> telmében felír az OTI igazgatóságához. Ezzel kapcsolatban Körmendy Mátyás bejelentette, hogy ai szegedi ipartestület minden igyekezetével azon« van, hogy a társadalombiztosítói székház építkezését mielőbb megkezdjék, mert hosszúidejű munkátlanság után ettől vár némi munkaalkalmat a szegedi iparosság. Ékszereket lopott, hogy — muzsikusbandát alakíthasson (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy a mult héten Dobai Péter Boross József-ucca 23. szám alatti lakásában, besurranó tolvaj járt aki több értékes ékszert ellopott. A tolvajlás alatt Dobai Péter felesége a sezlonon aluát, a besurranó tolvaj szinte a fejel fölött nyitotta ki a szekrényt. A rendőrségnek vasárnapra sikerült elfognia a tettest egy fiatalkor* cigánygyerek személyéban. Az ékszerek is hiánytalanul megkerültek, a gyerek odahaza elrejtette azokat. Kiderült, hogy a cigánygyerek nemrég tért haza az aszódi javítóintézetből, ahová lopást miatt vitték. De már ezt megelőzőleg is kétizben állóit a fiatalkorúak bírósága előtt. A gyerek éU mondotta, hogy régóta készült Dobaiék ldfosztá-J sára. Látta ugyanis, hogy szép ékszereik vannak. Elhatározta, hogy megszerzi azokat magának é9 az értékesité-jból származó pénzből muzsikusbandát alakit. A gyereket átadták a fiatalkorúak bá-t r ós ágának. Csalási per a gyermektartási pénzek körül (A Délmagyarország munkatársótól.) Lu'dányi Margit szegvári lány feljelentésére eljárás indult Rácz Mihály odavaló legény ellen, Rácz Mihály ugyanis köteles lett volna havonta 12 pengő gyermektartási költséget fizetni Ludányi Margitnak. Azonban a lány a pénzt nem kapta meg és amikor végrehajtást akart ellene vezetni, kiderült, hogy Rácz Mihály az ingatlanát eladta, hogy ne kelljen a gyermek-i tartás költségeit fizetni, a pénzt pedig elrejtette. Rácz Mihállyal egyflt került a vádlottak padjára hétfőn Nagy Lajos és édesanyja, özv. Nagy Istvánné. Nagy Lajos vette meg ugyanis Rácz ingatlanait, az anyjának, mint gyámjának közvetítésével, holott mindketten jól tudták, hogy miről van szó, egyébkent is rokonai Rácznak. A hétfői főtárgyaláson Rácz elismerte, hogy ingatlanait eladta és igy a kielégítési alapot Ludányi Margit elől elvonta. Azzal védekezett azonban, hogy az eladással nem az volt a célja, ellenben egyéb terhes kötelességei, adósságai voltak, ezeket kellett elintéznie a befolyt pénzből. Tagadta azt is. hogy elrejtette volna a befolyt vételárat. A bíróság mindhármukat bűnösnek mondotta ki és ezért Rácz Mihályt 2 hónapi, Nagy Lajost 8 napi fogházra, özv. Nagy Istvánnét pedig 30 pengő pénzbüntetésre itéltc.