Délmagyarország, 1935. március (11. évfolyam, 50-75. szám)

1935-03-02 / 51. szám

DELM AGYAEOKSZA SKBOfeD, eewrK« 22.,l.em, TrlHon: 2 3-33. . Rladóhlvnlal kMo*0 Dicdoyrtór «• (egylroda - Aradi uci n S. Telefon: Í3-0®. - Nyomda i Löw tlpdt occn 1«. Telelő*« i 13^0®. TáTtr®« leTdcIm - DélmaoyaranzAO Saeqert Szombat, 1935 március 2. Ara W filter XI. évfolyam, 49. 3.20 VMeken «• Bodapetten 3.<M>,KUK»ld»n 0.40 penpA. * Fqym tzAm Ara hétköz­nap ÍO. vaiAa» Uoaenaap 1« Ull. fflr deMoek tel»«Nc taitta tserlnt. Meiite lenlk HMIA klrífrtér«! gaponta reggel Fények r Dóm-téren Áz msegmunkások sorsával az Önkor­mányzati élet valamennyi illetékes fórumá­nak foglalkozni kellene. Még pedig haladék­talanul. A dermesztő hidegnek azokban a heteiben, amikor nap-nap után arra ébred­tünk, hogy a hőmérő megint nulla alatt ti­zenőt fokon van, kellemesen átfűtött szobák szerencsés lakói közül bizonyára sokakat nyugtalanított a gondolat, hogy mit csinálnak külvárosi földes, vagy mástól nedves szo­bák lakói, akik inségebédet esznek, öten­hatan kuporognak egy szobában s akiknek a kályhája csak addig lát fát, amig a szűkö­sen kiporciózott inségfából futja. De mi az a figyelem, amellyel érző emberek az idei szo­katlanul kemény télen legalább gondolatban belátogattak mostoha sorsú Ínségesek nyo­mor- és szenvedés-lakta odúiba, abboz a fi­gyelemhez képest, amellyel most fordulnak tömérdeken az Ínségesek felé, amikor — ki' tavaszodott. Az egyik nap azt kell hallani, hogy a szellemi inségmunkások már márci­usban nem kaphatnak városi támogatást. A másik nap azzal a hirrel örvendeztetnek meg, hogy április elsejével mindenféle inségmun­kát be fognak szüntetni. Akad persze cáfo­lat is. Hiszen gyakran nyilvánvaló mindjárt az első pillanatban, hogy az egyik hir a leg­jobb esetben jóhiszemű tévedés vagy félre­értés, a másik pedig olyan hatósági intézke­dés tervét terjeszti, amelyre felelős tényező nem igen tudná magát elhatározni. Ha tehát nálunk közügyekben is, inség­munkára utaltak sorsának vizsgálásakor is. a divat áramlatainak hatása alól nem tudják magukat kivonni, ha olyan furcsa divat járja, hogy "húsz fokos dermesztő hidegben az Ín­ségesekről, mintha nem is lennének, hallgat­nak, de amint kitavaszodik, egyre többen be­szélnek róluk, ha továbbá épp a divat furcsa áramlatai miatt aggodalmai támadnak vala­kinek az ínségesek miatt és mert az illető va­laki kisgyülési tag is, aggodalmainak az első tavaszi kisgyülésen kifejezést ad: megértés melegsége és méltánylás szolidaritása ko­szorúzza szereplését. De ha valaki az Ínségesek sorsáért csak annak a négyezer pengőnek az ere­jéig aggodalmaskodik, amely et ugyan a szabadtéri játékok idejére, de szintén inségmun­kások részére tesz félre a ha­tóság, akkor a várospolitikai, kulturális és közéleti méltat­lankodás legélesebb hangján is jogunk van — sőt köteles­ségünk — tiltakozni és szem­be szállni. A szabdtérí játékok újból való rendezésé­nek a föltételeit mi harcoltuk ki s van némi részünk abban is, hogy ma már közhan­gulat kivánja a szabadtéri játékok állandó­sításának a kérdését legfőbb kultúrpolitikai programponttá tenni. Arról, ami közben két év alatt tőrtént, szintén fogunk beszélni. De nem ma. Legalább olyan ámulatokra fogunk okot és anyagot szolgáltatni, amilyen ámu­lattal fogadták jóhiszeműek a magyar földön eddig példátlanul álló deficitmentes szegedi világsikert. Ámulattal, de többek kaján áská­ló-ása, bujkálva ártani akarása s titkoltan knrtékonykodása nélkül. Ma, amikor attól a köteléktől is fölszabadultan állunk, amely • meggyőződés rajongásával, a kulturcseleke­-d-et szerelmével, az alkotás lázával és hitével főzött a szabadtéri játékokhoz, fel kell Kiv­nunk a figyelmet, hogy nem szabad tűrni olyan közszellem kitenyészteni akarását, »mely rombolva ront neki a nagyotakarás szándékának is. Ha valakinek aggodalmai vannak az Ínségesek miatt, álljon elő velük. Ha van koncepciója az Ínségeseken való se­gítésre, könnyű lesz tábort toborozni. De an­nak a sanda célnak, mely továbbra is be akar­ja fogni az ínségesek ügyét a szabadtéri já­tékok, vagy a rendezők gonosz elgáncsolási manőverébe, most már a legerélye­sebb eszközökkel állja útját a polgármester. Pesten már látni az Avas készülő ünnepsé­geiről a plakátokat. Debrecen is egyre erőtel­jesebben ad hirt. Pécs egy évi szünet irtán az idén júniusban megint rendez ünnepsége­ket s faragják már — ha megint lokális jel­leggel is — az idei Hirös Hét programját. A szegedi rendezőségnek, amely úttörő munkát végzett s a legnagyobbat alkotta, amely az íd el nyíSTra Károm Hetes hatal­mas programot készített elő. hogy végérvényesen versenyen kívülre és fölüíre emelje a szegedi szabadtéri játékokat, nem adatott meg, hogy munkáját betetőzze Választani valója már csak nagyon kevé; van Pálfy József polgármesternek. De abbar. az atmoszférában, amelyben az ismert négv­ezer pengő miatt az inségmunkások féltésé­nek ürügyével akariák még mindig kikezdeni a szabadtéri játékokat s amelyben megint nem megérdemelt erélyű visszauta­sításban részesült ez a tendencia, szinte ész­revétlenül siklik esetleg ki a polgármestei kezéből az az egy-lcet kombináció, amivel módjában van még számolni. Két augusztusban lángolt fel a sürü csil­lagzatu szegedi kék ég alatt a szabadtéri já­tékok fénye. Álljon őrtavár.oslakossá­ga, hogy bujkálva és orozva oltogatni aka­róknak ne sikerüljön a fényt a Dóm-téren el­oltani. Az országos gyüléstllalom nagy Izgalmat keltett a politikai életben 4 kormány váratlanul betiltotta az Összes poliftkai gyűléseket — Az ellenzék érthetetlennek és helytelennek tarifa a vende&ezést (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai élet mai zűrzavarában pénteken két fix pont jelentkezett. Az egyik, hogy a képvi­selőház elnöksége kedd déhitánra össxehivta a Házat, a másik, hogy a hivatalos laphan kor­mányrendelet jelent meg, amely további in­tézkedésig az összes politikai gyűléseket meg­tiltja. A politikai életben ebben a pillanatban min­denki csaknem tanácstalanul áll az események­kel szemben. Egyes politikai körökben ugy tudják, hogy a képviselőházat a keddi ülés után ismét elnapolják; a folytonos ülésekre csak akkor kerül sor. ami­kor a belüpvminiszter beterjeszti a választó­jogról szóló törvényjavaslatot és a kormány­zói jogkör Ikrterjesztéséről szóló törvényjavas­latot. Egy bizonyos, — mint már megírtuk —, a keddi O'és izgalmasnak ígérkezik és azon Bethlen István is fel fog szólalni, hogy visszautasítsa Eckhardt Tibor támadásait. A Ház elnöksége részéről mindent el kívánnak követni, hogy az ülés nyugodt lefolyását bizto­sítsák. Még nagvobh érdeklődést és izgalmas hangu­latot váltott ki a kormánynak a gyűléseket betiltó rendelkezése. Ebben a tekintetben is tanácstalanság van és senkisem tudja, hogy ez válasz akar-e lenni Eckhardt T'bornak, illetve a kisgazdapártnak sorozatos vidéki néngvüléseire. Abból, hogy a miniszterelnök legutóbb leszögezte magát a kormánypárt mellett, arra következtetnek, a rendelet éle Eckhardt ellen szól. Biztosra lehet venni, hogy az ellenzék, illetve a kisgf'd?párt már kedden szóvá fogja tenni a rendeletet. A parlamenti ellenzék ebben a pillanatban nehéz helyzetben van, mert elvi álláspontjánál fcwni telies agilitással helyteleníti a gyűlést betiltó rendelkezést. Hangsúlyozzák, éppen azon viszonynál fog­va, amely a kisgazdapártot a miniszterelnök­höz fűzte, Gömbösnek rr*ódjáí*an lett volna a kisgazdapárt demagógiáját más eszközzel is le­szerelni. Ismételten megállapítható, ebben a pillanat­ban senkisem tnd «emmiféle pozitívu­mot. Egyes politikai körökben hangsúlyozzák, a kisgazdapárt sorozatosan megismételt táma­dásaival azt a lehetőséget szeretné kiforszi­rozni a kormányelnöktől, hogy a képviselőhá­zat feloszlassa, mert abban bizik, hogy az uj választás a kisgazdapárt győzelmét hozná. Ezl zel szemben nem kétséges, hogy az ismeretes „bizalmas elgondolások" napvilágraiutásával a kisgnzdnoárt esélvei jelentősen csökkente^. A keddi ülést minden vonalon fontosnak és jelentősnek mondják. A gyüléstilalmi rendeletről Rassav Károly a kővetkezőket mondr»tta* — A gyűléstilalom kimondását érthetetlen­nek és helvtelen-nek tartom. Érthetetlennek tartom, mert a kisgazdapárt gvülésein kívül ertvő'tqlában nem merült fel olvan íelenséc, ímelv egy ilven rendelet kiadását indokol­hatná. Nem tételezhetem fel ugyanis, hogy a Vormnnv azért adta volna lei a rendeletet, Kogv önmagának tiltsa meg a gyűlések" tartósát és igv megfossza, a közvéleményt attól a liSfvá­nvosságtól. amelyet beígért a Kormánypárti, szentes? gvülés kilátásba helyezése. — Ámde helytelennek is tartom a gyűlést VtiTfó rendelkezést, mert meggyőződésem sze­rint. Ka jelentkezett is a Közéletben az utóbbi időkben a felelőtlen 'dcmagógin. az mindig envhitve volt azáltal. Kogv a szónokok" feltét­len bízrlrnukról és megértésükről biztosították a miniszterelnök urat. A miniszterelnök" ezeket a vallomásokat nem utasHo+te visszs^-Bel Kell

Next

/
Thumbnails
Contents