Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-10 / 34. szám

DEM AGYAKORSZAC SKBOED, S«wk MKió*«g Somogyi uece 22„L.em, Telefons 23-33..-RlnrtAhlvotn, ü»)c«0nk»nyv«Ar «* legylroda : Arndt ucca 8. Teleion : 13-OA. * Nyomda » L»w Kpótncea 1». Telefon • TOvtrnll et levélcím s nélmainyaromoo ««efled Vasárnap, Í935 február 10. Ara 16 filler XI. évfolyam, 34. sz. ELŐFIZETÉS: HaTonla helyben 3.20 Vidéken «• Badapetlen 3.«0,kUII«ldUn 0.40 nengd- * Egyes iiAm Ara hélkilznan 10, vaMr- ét Unnesaan t® (tll. Hlr deléaek telvélele tarifa «rertnl. Meote leniu hMIA kljeiével naponta reggel Az első évforduló Móra Ferenc szavai és Móra Ferenc lelke elevenedtek meg a Nemzeti Szinház színpadán az örök elválás első évfordulóján. Magyar lélek parázslott föl a festett fájdalom és festett öröm színpadi oltárán s nincs az a reflektor és nincs az a rivaldafény, ami el ne halványult volna, amikor ez a lélek izzani kezdett. ízes magyar szavak, Móra Ferenc szavai fogták meg a hallgatók szivét s a Móra Ferenc simogató, meleg derűjével záporozták be. Színpadi siker, irodalmi siker? Ki tudja, hová ér még fel, hová magasodik még ki a Nemzeti Szinház pénteki tapsos estéje, amikor Móra halála után egy évre rátette lábát a Nemzeti Szinház történelmi levegőjű, gazdag tradicióju színpadára. Móra Ferencnek életében nem jutott ki az a megtiszteltetés, amiben most a Nemzeti Színházat 6 részesítette. Ez a gazdag, ez a tékozlóan bőkezű élet még mindig csak ad, még mindig ontja magából a magyar szónak s a magyar léleknek kincseit. S mit adtunk mi neki, amig élt s mit adtunk neki, amióta meghalt? Két négyszögöl föld jutott neki azokból a búzamezőkből, amelyeknek énekét az ő drága lelkén keresztül hallottuk meg először és méltán zengeni. Sírja felett még csak egy árva fakereszt jelzi, hogy ki él örökké, amióta ő halott. A portréja közigazgatási akta lett s az emlék, amibe halála után a búcsúzás kétségbeesésében bele akart kapaszkodni a megrendült gyász s a kegyeletes hála, csak gondolat-torzó maradt, egy kifaragatlan ötlet, megmintázatlan „alapeszme", testetlen elgondolás, talán már örök szimbólumaként annak, amit lélekben mindig adtunk neki, amivel mindig az adósának éreztük magunkat, de amit a lába elé letenni soha nem tudtunk, vagy — ami még nehezebb emlékű, — soha nem mertünk. Még akkor is „tapintatosak" voltunk, amikor harcolni kellett volna érte, aki-, nek nem volt egyetlen leirt szava, amivel nem harcolt értünk, — a tapintatosság palástjával takartuk el gyöngeségünket és mulasztásunkat. Amikor politikust, a hatalom urát kell ünnepelve felékesíteni, akkor nincs aggodalom, nincs megfontoltság és nincs körültekintés, de amikor Móra Ferencnek, a művészet égi hatalmasának kellett volna átnyujtani a szeretetnek, a ragaszkodásnak s a hozzánktartozás örömének jeleit, az örök halhatatlanság égi jegyesének nem tudiuk, nem mertük megadni azt, amit nem tudunk és nem merünk megtagadni a földi uralom birtokosától. Egy éve annak, hogy meghalt s még egyetlen fillért sem gyűjtöttünk öszsze annak a gondolatnak testté válására, amivel meg akartuk emlékét örökíteni. A halál utáni év lett volna erre egyedül alkalmas és elmulasztottuk ezt is. Az életnek és halálnak közelsége, elevenen érzése arvnak a meprendültségnek, amit halálával okozott, megrázó hatása annak a belenyugodni-nemtudásnak, amivel halála hirét fogadták mindenfelé — a gyásznak és a részvétnek érzései — legyünk profánok, — elvégezték volna azt a pénzszerző munkát, ami az emlékének felállításához szükséges volt. De elmulasztottuk ezt az érvet s már attól kell félni, hogy ezzel az évvel elmulasztottuk örökre és jóvátehetetlenül ezt a kötelességünket is. Ez a város még mindig nem ébredt annak tudatára, hogy mit köszönhetett Móra Ferencnek életében s mit vesztett halálával. Ki lészen az az eljövendő, aki tehetségének erét odanyújtja majd ahhoz a vérátömlesztéshez, ami hivatva lesz majd pótolni a szegedi kulturának Móra Ferenc halálával okozott vérveszteséget. Az utolsó években — kivérzett a szegedi kultura. Elaent, vagy elhallgatott majdnem mindenki, aki a szegedi kultura magvetője volt. Vannak a kulturának harcosai Szegeden, de a szegedi kulturának melegágyát kellene felállítanunk, gondokban, törődésben, áldozatkészségben és legalább — programban egy Baumgarten-alapitványt a szegedi tehetségek számára s abból a törődésből, amit a Mars-tér kikövezési módjának, vagy a kisvasúti borcsempészés kiderítése ügyének szánunk, juttassunk valamit azoknak is, akik a szegedi kulturának eredményes munkát Ígérnek s akik lelkesen, fiatalon és hittel arra vállalkoznak, hogy kezükbe veszik a kihunyó fáklyákat. Legalább egy töredékét teljesítsük azoknak a kötelességeknek, amiket eddia gonosz közömbösséggel megtagadtunk. Nc legyen szegedi végzet az, hogy a kultura minden szerzetesének koporsójánál v rzekelnünk kelljen. Nem varázsolhatjuk Athént a Tisza partjára, de azért lehetne bennünk csak egy kevéssel több szeretet, csak egy csipetnyivel melegebb bölcseség, csak egy szivdobbanással elevenebb jóság, hogy necsak azoknak nvujtsunk segitő kezet, akiket a képviselő-nagybácsi, vagy az államtitkár-keresztapa ajánl, hanem azoknak is, akiknek egyetlen protektoruk a tehetségük. Legalább szálljunk magunkba keleti közömbösségünk vétkeinek súlya alatt a szegedi búzamezők halhatatlan énekese halálénak első évfordulóján. Flandin és Sir Jolin Simon tanácskozása Párisban Németország magatartásáról PAris, február 9. A francia fővárosban tartózkodó Sir John Simon külügyminiszter és Flandin miniszterelnök között hosszabb tanácskozás volt. A két államférfi megvitatta a mult héten Londonban létrejött angol—francia megállapodás fejleményeit. A Petit Párisién jelentése szerint Flandin és Sir John Simon megvitatta Németországnak a londoni egyezmények irányában tanúsított magatartását és azokat az ellenvetéseket, amelyeket az egvezményterwel szemben Berlin részéről emelnek. Az isinételt tárgyalások után Sir John Simon este visszarepült Londonba. ! London, február 9. A Daily Telegraph szerint az olasz kormány örömmel üdvözli a légi Locarno-tervet, amelyet az eredeti Locarnoszavatosság megerősítésének tekint, de hangoztatja, hogy a maga részéről nem szándékozik Anglia védelmére kötelezettséget vállalni. Ezért javasolja, hogy a többi szavatos állam: Franciaország, Németország és Belgium, amelyek Anglia védelmét is kérik, külön kölcsönős védelmi egyezményeket kössön Angliával. Szükségesnek tartja az olasz kormány, hogy Anglia és Olaszország, mint Locarno külső kezesei, a légi egyezmény értelmében is teljes egyetértésben járjanak el és olyan esetekben. midőn az egvezménv működésbe iónne, azonnal egyidejűleg cselekedjenek. rvj Gömbös és Bethlen négyórás kihallgatása a kormányzónál A hét elejére vórfók a döntést a belpolitikai életben - Délelőtt Józse? főherceget fogadta a kormányzó (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A kormánypárt feltétlenül ragaszkodik ahhoz, hogy Gömbös miniszterelnök minden szálat elszakítson Eckhardttal. A párt — hír szerint — távolról sem elégszik meg azzal a kijelentéssel, hogy a miniszterelnök politikájának vonalvezetésben százszázalékosan az egységespártra akar támaszkodni. A kormánypárt ragaszkodik ahhoz, hogy a pártszervezés kérdésében a párttagoknak döntő szavuk legyen, ezért likvidálni akarják a mai pártszervezés módját és főkig az ügynevezett „étharcosrendszert". Munkatársunknak alkalma volt beszélgetést folytatni a politikai élet egyik ismert tényezőjével, aki a következőket mondotta: — A miniszterelnök urnák választani kell, hog\ az egységespárttal akar-e kormányozni, vagy sem. Ugy tudom hogy legutóbb ebben a tekintetben nyilatkozat történt. A többi probléma megoldása már a pértértekezletre tartozik, amelv szavazásid dönt. A többség véleményét a kisebbségnek ak ceptálnia kell, vagy levonja a konzekvenciákat A közeli napok mindenesetre meghozzák a dön tést. A szombati nap eseményei a kormányzói kihallgatások voltak. A délelőtti órákban először József főherceg jelent meg a kormányzó előtt, akivel hosszasab ban tanácskozott Délután kertit sor a további , k i hal Ica tásokra. amiko<r majd négyórás audieni cián Gömbös és Bethlen jelent meg a kormányzónál. Erről a kihallgatásról a következő közlést adták ki: „Horthy Miklós kormányzó előtt Gömbös Gyu la miniszterelnök és Bethlen István gróf délután hosszas megbeszélést folytatott, amelynek folya-