Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

8 Of.LM AGYAR ORSZAO 1935 február 3? Sazinfiáss és Mtívésset A BÚZAMEZŐK ÉNEKE A NEMZETI SZÍNHAZBAN Móra-premier az első évfordulón Budapest február 7. (A Délmaggarország munkatársától.) Az ifjúságot nem a kor jelenti és az eletet sem végzi mindig a halál. És a búzamezők éneke megint fölcsendül, tnrághullámzásban, széljárásban, estéli harangszóban az aranyhomok illatában, a tanyák csöndjében, a nyári napsütésben és a téli pipifüstben. És a búzamezők éneke megcsendül a Nemzeti Színház színpadán, mint a harangzugins, amely sokáig szól mezők és földek, emberek és holtak [ölött, és kitárul az életbe, mint a nagy kék ég végtelen tengere fürdetve és simogatva, csókolva és sóhajtozva minden fölött, ami él. .4: élet vége nem mindig a halál... Az elvándorlás első évfordulóján így szól az ének és így viszi Tovább Móra Ferenc életét. > Móra Ferenc költészetéi, emberségét. Mára Ferenc valóságát, a holtan is élő Móra Ferenc továbbszóló üzenetét. * Az első évfordulóra elkészült a nemzeti színházi premier és ezen a szivet dobogtató, könnyesfátyolos osütőrtök délelőttön, a főpróba izgalmában, forró atmoszférájában, fojtó ünnepében ugy zenglek-zugtak a Móra-harangok, mint a véget nem érő örök dal az aranyat és életet termő aranyhomok halhatatlan végtelensége fölött. Uj hegedűk zengik a Móra-éneket, uj hangok élik. uj fői-mák hozzák, uj hetük hirdetik — és uj tér telik meg a szegedi dallal. Az elmúlás első fordulójára a szinpad is megnyílt Móra Ferenc tovább élő életének, — a szinpad is megnyílt a dalnak, amit eddig szivek, szemek és könnyek zártak magukba. Uj tér nyílt a holtan is élő Móra Ferencnek, uj végtelenség kezdődött és uj határok szakadtak: a szóban és betűben szóló ének a színpadon szól újra, — uj élet a holtan is élő költőnek. A búzamezők éneke tovább viszi a Fereneek és Mátyások, az Etelék és Péterkék életét. A színpad hinti most tovább az aranyhomok illatát. * A mosoly és könnv, a sziv és a sóhai. a regrnv és a lira pípacsszinü csokrot nehéz kibontani két kötet elbeszélő takarójából, — nehéz szinpadra vinni a Móra-kólák szívig szóló énekéből. A mesét mesés ég boritia és csak a szabad, nagy kék és alatt énekelnek a ringó búzamezők. A mesélés művészete, a beszéd egyszerűsége, a stílus mezeivirSffbokré'á ia és az emberség őszintesége jellemzik, kötik és ragyogják Móra művészetét, — epéikül csak nászlorsin szól a tengerek éneke belvett. Móra Ferenc hang iát kellett megfogni, meghallani és uirakótázni. hogv Móra Ferenc a szinnad más és kegve»lenebb határai kőzött is Móra Ferenc maradion És a nemzeti szii'Mzt nremier bravnrfa az. ho.gv tovább szól, u í formák között u i bongókon s 7 a 1 Móra Ferenc b a r a n £ i a. N»m a rogénv vándorolt áf a szinpad éleseid és kiméri-rhb keretei közé. nem a regénvt dc'gozták át idegen kerek a színnad idegenségébe. — a színpadról ís Móra Ferenc szól. az ő bnngia, az A harangja, az ő könnve és az ő szíve. — a színpadon is énekelnek a búzamezők .. * Ezt n esábiló és kísérletes, ezt a megértő és művészi munkát végezte el az elköltözés fordulóiára Góth ^ndor. n színpad feiedelmi mestere ;s R e 11 e Pál. a szó és a toll finom művésze. Megértéssel és átérzéssel, hiven és áhítatos alázattal — nem daraboí irtnk egv felzensrő regénv drámai fordulóiból —. de Móra Ferenc énekét kótíz'áJi le a színnad hangszere! elé. Nem a színpadismeret, a hajlékony toll és a technikai mesterség sikere ez a munka, de a köllő hareríának megérzése és meghangszerelése. Ha a renénv a maga teljességében, egészében és egvedülvalö művészetében nem Is. de — Móra Ferenc szól a színpadról... és ez *okat íelent ott. ahol a mesterség sokszor kegyetlenül kíméletlen a megálmodással és a megálmodóval szemben... r.óth Sándor és Relle Pál munkájának sikere és értéke kettős: színpadi hangszereket adtak Móra Ferenc resényí énekének, mesélő művészetének, költői emberségének, — uj formát, uj határt, színpadot adtak a Búzamezők énekének és a színpadról a Móra-ének' szóL a Móraélet él, a szinpadon az aranyhomok Ferencei és Eteljei Móra-szívvel és Móra-szóval mondják tovább a Móra-éneket Az első siker, hogy a tömeges néző ugy van, mint a magános olvasó: ép, eleven, érintetlen Mór a-m ondatokat kap a színpadtól. Ez a művészi készség és alárendelt áhítat megengedhetővé teszi azt a kényszerűséget, hogy a regénynek csak egy egyenes vonala kerülhetett bele a szinpad meghatározott vonalába. A nagy csokorból néhány szál virág... de élőn, színesen és Ulatosan. A búzamezők éneke helyett: a kenyér balladája. De a valóság elégiája is és az emberség himnusza is. * Három felvonásban hét kép. — amihez Móra Ferencnek két kötet és négyszázhúsz oldal volt elé^j... A tanyai udvar az akácok alatt, a kocsmai ívó pipafüstben. Ferenc házának buboskemencéje, Mátyásék tísztaszobája, Etel vi-i tvilója és az esti udvar a nagy magvar ég alatt • •. Itt énekel a határtalan messziségből a hívogató, örök búzamező, itt törik, porlad, fakad és bontakozik az elmúló és megújuló élet, — Ferenc és Rókus. Etel és Mátyás élete az emberség sorsában. Egy vonal a regénv nagyszerű egészéből. — de valóságos élet és valóságos mondatok... És sorsok, múlások, emberek és mondások fölött Móra Ferenc embersége, megbocsáitó mosolva, megértő könnye, regénvi embersége, továbbélő embersége. A főpróba fojtó-forró atmoszférája után csak két motívum. Amikor az idegenbe hurcolt és magára maradt hadifogolv, az orosz Szpiritutó ölébe veszi a magvar sors árváját, anva és apa nélkül mradt árváját és leül a búbos elé nyuszi-játékot látszani az árnyékban és ahogv virul a kandi iáték a bubos fehér falán, ugy nő egv másik árnvék: a Ferencé, a zapáé, a másik emberé, akit hazasodort az élet a másik fogságból, aki nem talál már asszonvt, nem talál régi békét, csak egv másik elsodort foglyot, aki nvuszi-iátékot játszik az árva fiával... És a két felkavart, elsodort ember, a két fogolv egymással szemben áll, embernek-e. gyilkosnak-e. testvérnek-e: késsel-e. vagv kenvérrel... két összezúzott ember szemben áll a diófakeresztnél, ami az asszony sirjára készült, az eltemetett élet fejfája ... és a kél ember, a két fogolv kés és köröm helvett vállára veszi a keresztet és szó. hang nélkül elindul — együtt, két testvér — az assronv hantja felé... Ha nem volna más a szinpadon. mint ennek a két embernek ez a drámaian kísértetes találkozása, szivet összeszorító elindulása. akkor is szén. megrázó és egész volna ez a premier és akkor is Móra Ferenc szólna a színpadról, mint a megértés és megbékélés megrázó és megszépítő embersége. A7 emberség szépséges éneke szól a búzamezők énekében. * A mostoha színházi viszonvok gyors sodrásában is vannak hangszerek ebben a zenekarban, amelyek ugv szólnak mint az áhítat és mint Móra Ferenc ezüstálmu hangja. A gondos és megértő előadás élménye, emléke és eseménye, színészi meglepetése Tímár József dosztoievszkis éreü, gorkiios hangú Szpirifutóia. Mélységesen egyszerű, megdöbbentően bensőségos. drámaian megrázó megmaradó rézkarcát adja a búzamezőkre narancsolt orosz fogoly sokáig zengő hangjának. Az asszonv halálának elmondása, az árván maradi gverekkel való játéka és a visszatért emberrel való találkozása: Max'm Gorkii hangja Móra Ferenc szirén .,. Ahogv tovább szól a búzamezők éneke, ugy marnd mfcg ez r mélyen művészi munka Tasnádv Ilona sziiészí pályájának tiszta esnesán szólaltatja meg Etel egy-egy szemet homálvositó. megindítóan tiszta ielenetét. Ferenc emberségének Kiss Ferenc ad hangot sok drámai érzékkel, rendkívüli eszközökkel, néhol tulbullámzó bőséittyel. Mátvás: Rózsahegyi Kálmán, aki elsősorban Móra humorát és derűjét adja nagy művészi készséggel, kiváltságos érzékkel. de a dirigáló ravaszság mögött más színpadi emlékek nagyszerű fénye is fel-feldereng. Móri kftdvét-szinét hozza S u a á r „Károly a csősz Messzi Gyurka hamiskás izében. És az egész színpadi munkán a költő emléke játszik, áhítatban és gondosságban, szellemben és hatásban, — a költő emléke, amit nem végez a halál. És a néző megvallja a zsongó-forró délelőtt után: a búzamezők énekében Móra Ferenc harangja csengett és ez a harangszó meleg-mély könnye» ket vitt el az aranykoporsó felé, amit aranyho» mokkái szór be a továbbcsengő élet. Vér György. Féiávu sxinháxiegmek a Déimagyavovszág oivasóinak Ha ette: A Fenséges asszony, Kvasxnai'Kraus* Mihály eredeti opeeeiife Mindenütt nagy tetszést és örömet kellett a Délmagyarország legújabb akciója, amellyel sikerült nagy áldozatok árán féláru színházi elő-\ aáásokat biztosítani a Délmagyarország olvasói részére. Legutóbb már megrendeztük első ilyen rendkívüli kedvezményű előadásunkat, amikor Szűcs László vendégszerepelt a Mosoly országában. Akciónknak nagy sikere volt, most ujabb rendkívüli kedvezményt isikerült biztosítani olvasóink részére. A szegedi színház Kálmán Imre ördőglovas-a és Lehár Ferenc Szép a világ-ja után az elmúlt héten ujabb eredeti operett ősbemutatóját tar-* tolta meg, Magyarországon először Szegeden került színpadra Krasznay-Krausz Mihálynak, d „Sárga liliom" komponistájának európai sikert elért uj darabja: .4 fenséges asszony. A premier most is kivételes sikert aratott, a régi nagy operettek dusan ömlő zenéje csendült fel és a sikerre az egész színházi világban felfigyeltek. Most né" hány nappal az ősbemutató után megszereztük akcióselőadásaink sorába ezt az eredeti darabot is és így ma — egyetlen estén — a Délmagyarország olvasói féláru jeggyel nézhetik meg az uj, fordulatos meséjü. meleg zenéjü operettet. Pénteki előadásunkon is az eredeli bemutató teljes személyzete szerepel, a főszerepeket Patkós Irma, Tassy Mária, Vágó Mary, Solthy György és Kőrös sy Zoltán játszák. Á féláru jegyeket csak a Délmagyarország AradiAuccai kiadóhivatala árusítja ma reggeltől kezdve délután 5 óráig az alább közölt szelvény ellenében. Meg vagyunk győződve arrdí, hoqy kivételes kedvezményűnket ezúttal is olvasóink általános tetszése fogja fo<,cáni. HITT MÜ80B Í Pénteken este: A fenséges asszony. Szombaton délután: Mosoly országa. Filléres helyárak. Ifjúsági előadás. Szombat este: A fenséges aszony. Vasárnap délután: Drótostót. Mérsékelt helyárak. Délutáni bérlet. Vasárnap este: A fenséges asszony. Bérletszü-t net A színházi Iroda hírei SZOMBATON DÉLUTÁN a „MOSOLY ORSZÁGA'' filléres helyárakkal van műsoron. Még 3-szor: Pénteken, szombaton és vasárnap este: q f$psápis asszony „DRÓTOSTŐT" reprize vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a legjobb szereposztásban. „SZERESSÜK EGYMÁST" a színház legközelebbi operettszenzációja. Fény, pompa, illúzió, muzsika, ez S fenséges asszonv Okvetlenül nézze meg! „EGY ASSZONY, AKINEK MÚLTJA VAN'*._ SULYOK MAUIA. A „NAPOLYI KALAND" filléres helyáru «Kiadása kedden lesz a bemutató nagyszert szereposztásában. Legszebb szórakozáa 31 színház