Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-08 / 32. szám

4 DítMNGyARORSZ$ G 1935 február 8, febr. 9*lg a visszamaradt Idénycikkek csoda ölesén lesznek kláfl*1ICÍtV2l h6t kötStt ke*vök, selyem és tryepfu alsóruhák, PAlláff «*Áí téli harisnyák, kötött blúzok, szvetterek, kabátok stb. rllIMa 1. • «rClillCft <aló kitolása ennek a tervbe vett építkezésnek, hiszen már sok évvel elmaradtunk más városok mögött. „Szeged Fürdővárosi", „Idegenforgalmi propaganda" mind csak hangzatos kijelentés, ha a jelenlegi igen primitív és elszomorító állapotot akarjuk egy perccol is meghosszabbítani. Ellenkezőleg, sürgősen tárgyalandó ez a kérdés, sürgősen megkezdődnek azok a munkák, amelyek a mostani időjárás mellett lehetségesek, sürgősen beszerzendők az anyagok, hiszen tudjuk, hogy még sürCÓség esetén is időbe telik, ar'5 a szabályos pályázat utján vállalkozó kezébe juthat a munka. Késlekedésnek semmi helye, mert minden percnyi késés kárt jelent a Tárosnak és annak minden polgárának egyenként is Itt pezsgő élet szükséges, hogy a város forgalma, kereskedelme, ipara fellendüljön, meg kefl kezdeni a munkát mielőbb, fiogy necsak az Idetévedő idegen vigye «1 strandunk hirét, hanem strandunk híre vonzza ide a nyaralók min ét nagyobb számát Erre bizton számíthatunk, ha olyan strandot építünk, amely méltó a Tároshoz és amelyre minden lehetőség A Játék, legyen az akár szórakozás, akár szenvedély. éppen olyan ősi ösztöne az embernek, mint a tánc Akik jártak a fronton, azok tudják, hogy a bakák még a srapnellek «üvitése közben Is verték a blattot. A szeretetadományok csomagjainak pakkén deklijéből vágtak ki kártyalapokat és asdtra rajzolták színes ceruzákkal a figurákat Játszottak ott is, ahol! a nap huszonnégy órájának minden percében hátuk mögött ólálkodott a halál Es nemosafc szórakozás volt a számukra a játék, hanem Ldegmegnyugvá» 1«. Elvesztették a zsoldjukat, a végszükség idejére félretett koorervdóznlt, a frissen talpalt bakkancsot, horpadt fődelü jiikfcelőrájukat. De mialatt Játszottak, nem gondoltak a feldspitalna, a tömegsírokra, amiknek meszet öntenek a tetejére, a veszteséglistára, ahol ábécé sorrendben következnek hosszú rubrikákban egymás alatt a nevek, az otthonmaradottaik ezernyi gondjaira, a szöges drótokra, amik ott rozsdásodnak a svarmlénla körül és az éjszakában fellobbanó fénycsóvákra, amiknek nyomában aratott a halál... „Hogyan reagál a Játékra az Ideges ember?" — ezrei a kérdéssel fordultam dr. Lakatos Viktor Igazgató-főorvoshoz, amikor a Játékkaszinó bfiffejében leültünk. A felelet, amit kaptam, orvosi «zempontból világítja meg a Játék problémáját. — A természet rendjében benne van — felelte Lakatos doktor —. hogy az ember őrökké foglalkozni akir valamivel. Az életösztön az embereket cselekvőire készteti. A fiataloknál ez a cselekvési ősztön mozeásban nyilvánul meg. A gyerek ugrál, vagy szaladozik. \ pubertás korában sorkövetkeznek aztán a tánc és a sportok. A munkában élő embernek a mozgás már nehezére esik és nem Is jelent élvezetet a számára De akcióra mégis szüksége van. Ez az akdő lehet passziv. vagv aktiv. Békebeli időben az emberek legnagvobh része passzir szórakozásokat keresett: <zipházba Járt. meghallgatta a hangversenvíket, srórakozolt a látványosságoknál. Kereste a társaitokat. De csak s városi embernek állottak rendelkezésére ezek a szórakozások, a vidéki ember már akkor Is a kártváhan élte kl maifái. Hiszen tudjuk: a vidéken voltak a legnagyobb kárIvaef nták. megvan. Ha már hosszú évekkel megelőztek bennünket más városok a strandépítéssel, huzzunk abból annyi hasznot hogy most mindegyiket túlszárnyalva építsük meg strandunkat olyan méretben, olyan kivitelben, hogy az az ország legelső ilyen építménye legyen. Akkor számithatunk is megfelelő idegenforgalomra, mint ahogy ilyenre szert tett Esztergom, Pécs, Eger, Debrecen! Félre minden trémázással, félre minden protekcióval, itt csak a vdros érdeke jöhet figyelembe és ha a régebbi parcéllabérlők szeretik városukat, ugy nekik önként kell lemondaniok minden további meghosszabbításról. „Bls dat, qui clto dat, mondja a régi közmondás, amelyet olyképen módosltunk ezalkalomra, hogy „duplán cselekszik, aki gyorsan cselekszik". A sajtóra hárul a feladat, hogy kiverekedje ennek a tervnek a megoldását is, mint ahogy kiverekedte a szabadtéri játékokat is, amelyeknek a jelentőségét az illetékes helyeken a bekövetkezett nagy siker előtt nem ismerték el, nem akarták felismerni. Kész hive Régi palánkl előfizető." — A háború után jutottunk el aztán ahhoz a játéklázho* amelynejc pszihologiai alapja annak a nagy táncőrületnek, amely közvetlenül a békekötés után dühöngött. Ámde a játékszenvedély legyőzte a táncőrületet. A gazdasági krizis súlyos idejét éljük. Az emberek a maguk foglalkozásá! ban fantázia nélkül dolgoznak reggeltől estig, i még csak kilátásuk sincsen a prosperitásra. Szaí kasztott ugy, mint a lövészárokban guggoló fiu[ nak, vagy a háború idején élt házasuló lánynak, aki évekig nem tudta kiélni ösztönét, hogy aztán belevesse magát a táncba. A mai ember keres olyan akciót, amely nem áll a gazdasági krizis befolyása alatt. Ma. ha az ember leül kártyázni, akkor egyrészt sikert akart elérni a játékban, nyerni, nyerni annyit, amennyit csak lehet, másrészt azonban tömegpszihológiája is van a játéknak, amely az egyetlen békebeli üzlet, hiszen itt nincsenek devizarendeletek, szállítási engedélyek, megkötöttségek és korlátozások, amelvek egyébként béklyóba verik a mai ember életét és gazdasági tevékenységét. — A játék ma annyira leköti az embert, Hogy az teljesen elfelejti állandó napi gondjait. A játék abszorbeálja a játékos zaklatott agyvelejét, az öntudat alatt állandó működő és zavaró komplexumokat, szóval- az Idegrendszerre leen nagy megnyugvást jelent — Nem véletlenség az. hogyha ma bárhol öszszeül egv társaság akkor az ötödik percben már felhangzik az indítvány: „Kezdjünk a munkához... Fociiink n játékhoz!" Az oka ennek: Az emberek kerülni akarják a társalgási témákat, amelyeknek mindegyike zavar valakit. Senki sem elég őszinte ahhoz, hogv feltária a baját. A társaleás folyton a seben helyek érintését váltja ki. ezeket pedig a leg'öbb ember leplezni akarja. A társadalom Őskorában, a kőkorszakban és a későbbi korokban is a társasáéi élet evéssel és ivással zajlott le. A mai ütférelmeszesedf'sps korban egy-esy hridgeestélv. vagv eevéh meghívásos játékcsata már nem ebben éli ki magnt. Ennek, még ba élszakázással iár Is, nincsenek olvan snlvos következményei, mint a régebbi összejöveteleknek, amikor hainalis? ittak és ettek. Egyéb szórakoztatásán kívül már csak azért is fontosak ezek az összejövetelek, mert ugy a férfiaknak, mint a nőknek, akik eljutottak abba a korba, ahol feles« leges indulataikat nem tudják mozgással egybekötött akciókban levezetni, szükségük van rá, hogy olyan akciókban éljék ki magukat, amelyek szivüknek és véredényrendszerüknek megfelelnek. — Ha egy idegileg összeroppant ember érkezik a szanatóriumba, a kórelőzmény felvételénél meg szoktam kérdezni: »szokott-e Inni, dohányozni, vagy küP> tyáznir« A legutóbbi években majdnem minden Ideges ember stereotlplkusan azt válaszolja: ,,Sajnos, nem kártyázom, — mert nem tudok!" Ezek a paciensek maguk is látják, hogy azokat, akik kártyázni tudnak, mennyire le tudja kötni a kártya. Látják, hogy ezeknek szórakozás a játék és kl tudja vonni őket lenyűgöző, kellemetlen gondolataik alól. Ezért is jöttek divatba az utóbbi időben azok a játékok, amikhez nem kell játéktudás. Amíg a bridgenél és a kommerszjátékoknál szükség van magasabb tudásra és kombinációs képességekre —, amelyek fokozottabb élvezetet nyújtanak —, addig például a rőmminél, vagy akár a rulettnél ilyen játéktudásra szükség nincs. Ma mindenki Játszani akar. Mert kérem: hiába rendelek én egy ideges embernek, akinek szórakozásra van szüksége. konoertékeit, ha az Illető a zenében nem ta» Iái örömet és szórakozást, akkor a részére kínszenvedés végig ülni akár Beethoven kilencedik szimfóniáját is. — Ismertem a békeidőben is sok komoly, meg' fontolt üzletembert, aki minden évben elmenf Monté Carloba és szórakozást talált benne, ha ott ülhetett a rulettasztal mellett. Tévedés lenne azt hinni, hogy a rulett vagy a bakk feltétlenül romlásba visz. Teljesen attól függ minden, ká milyen mértékben játszik. Lehet bridget is hazárdul Játszani és lehet szórakoztatóan játszani a rulettet. A szenvedély a szenvedélyes embert elragadhatja az életben mindenütt: saját üzletében, szerelmi eseteinél és alsőzás közben is. Aki nem tudja Indulatát lefékezni, az katasztrófába rohanhat még a sakktábla ártatlan figuráinál is. Bizonyos, hogy ml orvosok, ha a Játékot ajánljuk Idegmegnyuf tatónak. Jól megnézzük: hol és kinél tesszük meg ezt az ajánlatot. De megtesszük. Mert százai igazolják, hogy I * játék, mini terápia Bevált. — Amikor teli át mi. orvosok, embereknek, akiknek idegrendszere túlságosan meg van viselve, akik állandóan az életnek csak kellemetlenségeit látják, akikre azt mondom, hogy „folyton csak magukba néznek, ahelvett, hogy kifelé néznének." a szórakozást ajánljuk akkor elsősorban a játékra gondolunk. A játék az, ami eltereli a Koodolatát. elsősorban saját maeáról. Bengetegen tanultak meg már a szanatóriumban kártyázni, valamenynyíen kivétel nélkül hálásak" voltak érte. Ezek az emberek rájöttek arra. hogy az ilyen ártatlan szórakozásra odahaza fi szükségük' van, mert különben újra depresszióba esnek, fis rengeteg embernél figyeltem meg, hogy szórakozást Jelent a számukra a Játékkaszinó. Akkor is, ha maguk Játszanak. csak nézik az életnk azt a hallatlanul érdekes tobzódását, amely ott nap-nap után lezajlik. — 'Az esetek sz$rait tudnám elmondani. Emberekről, akik" odahaza megrágják a garast Is. a kaszinóban pedig szemrebbenés nélkül dobnak Jelentős összeget a pirosra, vagv feketére. És megnyugtatja őket a iátékszenvedélyük kltombolása. akár nvernek, akár vesztenek. Miért? Mert ez o világ kizökkenést jelent mindennapi életükből, szórakozással egyenértékű és ami szórakoztat, aí nyugtat... Az én véleménvem egyébként az, hogy a mai kártyaláz éppenngy el fog múlni, mint ahogy lecsökkent a táncőrület és kinevelődik egy olyan generáció, ahol — ellentétben a mai nemzedékkel, amelvnél az ötven éves ember is nehezen mozog — még nyolcvan esztendősek is vígan golfoznak, akár az öreg Rockefeller... Paál Jó*. "Ft* rrt ^k á d «i'lc fürdőkályhák. mo«dók. angolklozet. bidék és piperecikkek elsőrendű kivitelben FEKETE NÁNDORNÁL, Kossuth L -s.-ut 18 T : 22-72. MAütúi£ű* &budúÍom R iáiéh és az ideges ember