Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-26 / 47. szám

DEMAGYARORSZAG SZBOEO, SsMkeMtOaeg - Somogyi oece 12«l.«n, Telefon: l5-33..-KI»drthliril»Bl ktUctWnHPny ftte é* tegyboda I Aradi Morm 8. Teleion: 13>OA. — Nyomda : tBw IlT»Ot nccn M>. Telefon - o*V. T«*1ra« es írvMelm ; PíImopyTor»»«» •iieqea Kedd, 1935 február 26. 4ra 10 ílllér XI. évfolyam, sz. ELOFIKETtiiHavonta helyben 3.2»> VIdAken «• Bndapetten 3.M,MHf«ld»n 6.40 pengd' # Egye» Mim Arat hiétkSznap lO, ra»Af- 6» Ünnepnap » (Hl. H"r deletek lelréíele fnrtln MerfnL Mente lent'« héHA hlrMelével nnnontn reooel Ujabb nyugtalanság a politikai életben Eckhardt vasárnapi beszéde miatt A közeli napokban nyilvánosságra hozzák az egyséqesnáríban bekövetkező változásokat — Az ellenzék és a választójog — „4 nyílt szavazásos rendszerrel többé nem lehet yálasztás Magyarországon (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Politikai körökben hétfőn szokatlan izgalommal tárgyalták a legújabb fordulatot, amelyet Eckhardt ujabb beszéde idézett elő. A beszéd politikai körök szerint annyiban érdekesebb, mint a szentesi, mert ebben Eckhardt csaknem nyiltan védelmébe vette Gömbös miniszterelnököt. A gyöngyösi beszéd után a politikai helyzet még zűrzavarosabbá lett, mint eddig volt. Munkatársunk bármerre érdeklődött, határozott, konkrét felvilágosítást a helyzetre vonatkozóan, nem adtak. Beavatott helyen a következőket mondották: — Az Eckhardt-kérdésben a miniszterelnök és az egységes párt leszögezte álláspontját. Ezen az állásponton nem változtathat az a körülmény, hogy Eckhardt beszédet mond-e, vagy sem. Az álláspont változatlanul az, hogy a politikai helyzet alapja Gömbös miniszterelnök és Bethlen István között létrejött megegyezés, ami irányadó ugy a kormány, mint áz egységes párt számára. Ez tekinthető irányadónak, nem pedig az, amit Gyöngyösön mondanak. A mniszterelnök információnk szerint — a maga részéről az Eckhardt és a közte fennállott viszonyt likvidáltnak tekinti. Ez természetesen egyáltalán nem jelenti azt, mintha a politikai életben nyugalom állott volna be, mert Eckhardt ujabb támadása állandó nyugtalanságban tartja a pártot. Ugy az egységes párt, mint a kormánv szigorúan tartja magát a legutóbbi megállapodáshoz. Ugy értesülünk hogy ennek tárgyi és személyi konzekvenciáit a közeli napokban nyilvánosságra hozzák Az ellenzék — bár a két párt belü evének tekinti a fordulatot —. mindazonáltal reagál a történtekre, amennyiben Eckhardt beszédében két ol.van mondat hangzott el, amely az ellenzék álláspontja szerint tarthatatlan. Eckhardt ugyanis azt mondotta, hogy a mai parlament a titkos választójogot nem fogja törvénvbe iktatni. Azt az információt kaptuk, hogy a választójogi törvényiavaslat valószínűleg a költségvetés tárgvalása előtt, de mindenesetre a nyári szünet előtt a parlament elé kerül. Másik kijelentése Eckhardtnak még nagyobb le'íiinést keltett ellenzéki körökben, mert nem kevesebbet tartalmazott, minthogy Eckhardt szivesen venne egy mostani választójogi alapon történő választást is,, a titkos választás bevez - lése nélkül. A Délmagyarország munkatársa beszélt egy ellenzéki képviselővel, aki erre vonatkozóan a következőket mondotta: — Amit Eckhardt Tibor Gyöngyösön mondott, az eHenaéki szempontból egyenesen megdöbbentő — A kisgazdák vezére, aki unos-untalan hangsúlyozta, hogy a népjogokért és a közszabadságért küzd, most azzal az ötlettel kedveskedik a hatalomnak, hogy a nyiltszavazásos rendszer alapján tartsák meg a képviselőválasztást. Ez annál feltűnőbb, mert az ellenzéki Eckhardt Tibornak tudnia kell, hogy már annakidején gróf A p p o n y i Albert, sot miniszterelnök korában gróf Károlyi Gyula is, a leghatározottabban kijelentette, ezzel a választójoggal többé nem lehet választás Magyarországon. — Ugyanezt ígérte Gömbös Gyula miniszterelnök is. Tudvalevő az is, éppen Eckhardt Tibor pártja volt az. amely a nyiltszavazásos rendszer választási visszaélésiéit a legkirívóbb módon tette szóvá a képviselőházban. Nem értem — folvtatta informátorunk —, akkor másképen szólhatta el magát Eckhardt, aki megelégednék azzal, hogy a legközelebbi választást a régi rendszer alap ián folytassák le. Csak egv kérdést intézek Eckhardt Tiborhoz: vájjon hajlandó volna-e erre akkor is, hogy ebben a választásban a hataloiQ. — Bethlen István kezében volna? Eckhardt ulahb éles? téma^a P«fb!en ellen Gyöngyös, február 25. Eckhardt Tibor vasárnap Gyöngyösön mondott beszédet, amelyben ismét éles támadást intézett Bethlen István ellen. Bevezetőben elmondotta, hogy amikor tizenkét évvel eaelött Gömbös Gyulával elindult, Gyöngyösön találkozott a legnagyobb megértéssel. Az a hite, hogy Gömböst is azok az eszmék vezetik, amelyek őt egy másik tábor élén. — A politikai harc — folytatta — most a döntésig folyik. Nem kereste a harcot, sőt békés megegyezéssel igyekezett a titkos választójogot kiverekedni. Amikor azt a kijelentést tette, hogy állni fogják a harcot, a hallgatóság közül valaki ezt kérdezte: — Trettina is állja? A közbeszólás után olyan mozgolódás támadt, mint amikor valakit el szoktak tanácsolni. Eckhardt beszédéneit további részében állandóan élesen támadta Bethlent. Hangoztatta, a szentesi beszédéből kifolyólag nincs visszavonriivalója. Személvében senkit sem támadott, de támadta és támadni fogra Bethlen rendszerét. amelvnek bűnei voltak. 980 millió volt a költségvetés és rettenetes túladóztatás volt. Bethlen a törvénvhozás felhatalmazása nélkül 1700 millió pengőt költött el tíz év al^tt és 600 millió adósság maradt utána. Jeremiás Smith* távozása utáni három év alatt 3000 millió' pengő külföldi hitelt vettek i sérvbe, de a oéna nem a dolgozóknak jutott. Budapesten kitér-> melődött az uj gazdagok rendje. Kifejlődött a kartelnralom. — BfWm Ts'ván grófnak — mondotta —, nincs több becsülete, mint ebben az országban bárki becsületes embernek. Bethlen becsülete nem különb, mint Eckhardt Tiboré — mondotta. — A bűnösöket utoléri a büntetés — folytatta Eckhardt Amikor Bethlen vagy politikájának képviselője ellen küzd. akkor a Balkán ellen küzd Minden törvénves eszközzel harcolni fo" ellene és a múltban történt dolgok miatt bűnvádi fel ielentést fog fenni. Bethlen politikai rendszerét veszélyesnek és kárhoratosnak tartja. Ezután az egységes párt helyzetéről beszelt Eckhardt és azt mondotta, hogy az már két fészből álL Az egvik csoport Gömbös, a másik' Bethlen mösrött áll. Felszólította Bethlent, valljon szint a választójogi kérdésben. Beszéde befejező részében a Ház feloszlatását követelte, mert a kormánypárti többség megszűnt. Eckhardt után UI a i n Ferenc beszélt, aki szintén támadta Bethlen Istvánt ScI)UScf*niQg íarayalásai Eondonban Felvilágosításokat adott Ausztria belpolitika? rendszeréről S r John Sfmon berlini és moszkvai atfa London, február 25. Schuschnígg oszIrák kancellár és B er ge r-Wa 1 de n e g g külügyminiszter vasárnap Párisból Londonba érkezett, ahol ünnepélyesen fogadták. Schuschnigg a Daily Telegraph munkatársa előtt kijelentette, hogy Ausztria nem fog többet koldulni és nem akar több kölcsönt kérni. A lap szerint az osztrák kancellár arra akarja kérni az angol kormányt, támogassa Ausztria törekvéseit a katonai egyenjogúság kérdésében. Schuschpigg szerint erre a belső rend fenntartása miatt van szükség. A kancellár vissza akar térni a demokratikus módszerhez, egyelőre azonban csak — a pártonkívüli rendszer fejlesztésére gondol. MacDpnald miniszterelnök az osztrák" minisztereket délelőtti , .Irogatásuk alkalmával bemutatta az angol, kabiné! többi tagjának. A vendégek tiszt-leiére MacDonald délben villásreggel ít adott, a minisztere 1 nők sági palota, ban. Délután a-z osztrák miniszterek kíséretükkel az alsóházban jártak, ahol meglátogatták Sir John Simon külügyminisztert és egy óra hosszat tanácskoztak vele. Schusc.hnígg délután felkereste Hen&ers o n t, a leszerelési értekezlet elnökét. Ugy tudják, hogy a kancellár ismertette az angol miniszterek előtt Ausztria belpolitikai helyzetét, hogy eloszlassa az angol közvélemény esetleges aggodalmát Ausztria belső kormányzata tekintetében. A gazdasági és pénzügyi kérdések tekintetében az osztrák kancellár — hír szerint —, igen kedvező képet nyújthatott országa helyzetéről. Délben, váratlanul összehívtak az angol minisztertanácsot. A minisztertanács után Sir J o h n S i m o n külügyminiszter kifoallgatiáson jelent meg a királynál. Kiszivárgott hirek szerint a minisztertanácson az angol külügyminiszternek Ber'irbcn és a keletcurópai fővárosokban teendő látotóatáfeáróí vo|R <s»6.