Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-24 / 46. szám

TCttl február 94. AIVKER PEÜZIIJ BODftPESTEn (Anksr-köz) KaNM«i csa'ádl otthon • viroi szivében. TELJES KOMFORT, MtOnő ellátás. Pensló S pengőtől. •« I másféléves kisfiú halálos szerencsétlenségéért nem lehet elitélni a beszámíthatatlan asszonyt (A Délmagyarország munkatársától.) A muK év karácsonyán halálos szerencsétlenség történt Tömörkény községbon. Bálint Jánosné 46 éves agz. szonynál vendégségben volt testvérének másíélesz. twndős kisfia. Bálintné a marólúggal tett edényt a gyerek előtt hagyta, a gyerek azután ivott belőle és rövidesen meghall. Bálintné ellen gondatlanságból okozott emberölés címén indult eljárás. Szombaton vonta felelősségre a szegedi törvényszék Gömöry.tanácsa. Az asszony azzal kezdte védekezését hogy át nem lehet eliiélni, mert nem épelméjű, cselekedetéért nem felelős. Becsatolta a szentesi vármegyei közkórház bizonyítványát, amely igazolta, hogy Bálintné schizophrénidval hosszabb ideig kezelték és a rokonság kérésére gyógy ulatlanul engedték haza. Kihallgatta a bíróság a törvényszéki orvosszakértőt is, aki art a véleményt terjesztette elő, hogy Bálintné nem beszámítható. Az ügyész ezek után elejtette ellene a vádat, a bíróság a további eljárásit megszüntette. Halálra rugfa a 16 a gyermekei, 14 napra ttélfék az anyái (A Délmagyarország munkatársától.) Bönde Istvánné tanyai asszony gondatlan emberölés vétsége miatt került szombaton a bíróság elé. Böndéné a muh évben 5 éves Géaa fiát egyedül hagyta az istállóban, ezalatt a ló halálrarugdosta a kisfiút ~ Hány gyereke van? — kérdezte az a Monytól a szombati főtárgyaláson az elnök. — Kilenc, azaz fliost már csak nyolc . . . Elmondotta, hogy a sok gyerek rengeteg gon. éwt ad neki. A nagyobbakat az apjuk magával viszi a munkára, de neki is marad otthoni egy sereg. Arra kell állandóan vigyáznia, hogy ne veszekedjenek, tle gyújtsák fel az épületet. A kis Gézát ezért vitte az istállóba. Csak egy pillanatra hagyta magára, mart szárért szaladt az udvarra, a gyereket nem cipelheti mindenhová magáv?]. Leültette a fejőszékre, jó távol a lovaktól és ráparancsolt, ha ne mozduljon onnan. Főleg a féri twni vitte ki magával a gyereket, Mert hideg volt. — Annyi gyereket nem tudok ruhával betakarni.. .1 — mondotta. Tessék elhinni, örültem volna, ha életben marad és felnevelhettem volna a többi nyolccal együtt a hazának . . . A bíróság bűnösnek mondotta ki az anyát és 14 napi fogházra ítélte, de a büntetés végrehaj*, tását próbaidőre felfüggesztette. . Műbutor. telles lakberendezések elsőrendű kivitelben készülnek müasztalos mesternél. Kocsis Ferenc Szeged Fodo* 23, BUDAPESTEN legolcsóbb és a pályaudvarokhoz legközelebb fekszik a HUNGÁRIA göz,kádfürd(Uvizgyógy intézet (VII., Dohény-uoca 14. szám) Myltlii roagol * ora -í ;r. — Oöf és kád?Urd6 ára Pl.- Issol válás! dl] caak 10 tlll. v w llzen a tanya Na itt megint valami Hatóság jÍK. Letörtthetetlenfil itthagyta a nyomát Az asztalra tették a cédulát. Timeo Danaos... — mondanák sokan, de Matyi, —' a kis béresgyerek — eltalálta a gondolatomat és megnyugtatott: — Doktor ur, nem a végrehajtó volt itt, hanem a Király esküdt lánya. Be kell jelenteni az idei vetést, a baromfit, meg a kutyákat! — Jó van. Matyi, legalább most már nem marad titokban, hogy hány kutyánk van. Délután elindultam Király esküdt úrhoz. A műúttól távol, keskeny, kacskaringós kis dűlőutak visznek el a homokon át, lds tamyák között Az állatok, a fák. az emberek házai — egy nagyszerű egységben ölelkeztek a síkon.Erőt, bátorságot, jóságot és jókedvet kacagott itt minden. De az emberek?... Az emberek fáradtan, fásultan, mogorván dolgoztak. Különös, amit láttam, mintha terhükre lett volna a munka, a világ leffnsgvszerübb munkája: a földmunka. Ezeknek az embereknek nincs hrtfik magukban és a jövőjükben. Ezért fáradtak, ezért fásultak, ezért nem énekelnek. Itt kapál előtte — az ut mellett — egy ember, meg egy lány. Ez az Üres Pap Vince, meg a lánya, Ilka. Már köszön is. — Dicsértessék a Jézus Kriszti«! Messze a doktor ur? Vincze bácsi kukoricát kapált. Mielőtt tovább mennék, megkérdem: Mondja, Vince bácsi, mé" kapál maga? Kapáni köll de köll. - Szeretném tudni, hogy gondolja ezt maga? Vmoe bácsi nagyon elcsodálkozott a kérdésen. Hihetetlenül naivnak vagy inkább - körülbelül ostobának tartotta. Előbb rámpillantott — ugy oldalvást s mikor látta, hogy a kérdésben nincs semmi támadó szándék — elmosolyodott, gúnyosan felém nevetett ég összenézett a lányával. Azt mofldták egymásnak — minden szó nélkül: Érdemes komolyan válaszolni ennek az Idegen urfignrának? Végül kibökte: — Hát mér kő?l Ha elveti az envHö- a magot, akkor aztán éccő mögkapájja, — éccő mögtőtögeti! Hát azt se' tudja a doktor ur? Ez az ember itt éi a homokon és nem ismeri a földet. 6 nem az éli földet ismeri, valódi, élő, működő törvényeivel, — hanem egy másik, — babonáiban, előítéleteiben, szakágaiban megdermedt halott világban él itt. Például Vince bácsinak sejtelme sifl'c* arról, hogy miért kell kapálni — a föld törvényei szerint, — különben a fejlődő növényt nem kapálná — egyszer-kétszer — mélyen, hanem ha kell. ötször-hatszor — sekélyen, hiszen csak a talaj hajézálösövécskéjét kell megszüntetni és a gazt ken irtani. De ha, majd kissé mélyebben kellene szántania, akkor — égés« sekélyen szánt és csodálkozni fog, hogy soha sincsen söittwí jé. Ám, ha egyszer nem tudják, hogy mi a kapálás Igazi célja, akkor nem tuáhatják, hógy kelt a főidet — azon időszakbán — mlvelnl... S minderről hiába beszélek. Mert 6 azt mondja, mit mesélek neki, 6 csak jobban tudja, mint az ilyen pantallósember— — Ilka! Add osak ide a kapád! A kapát épp ugy vettem a kezembe, amint nka tartotta kapálás közben és épp oly testtartással kapáltam, mint ő. Bendkivűl nehéz és fáradságos volt. Nézdd Ilka! Kapálj osak Igy fegy kicsttt Mennyivel könnyebb! ö mereven markola meg a kapát, — én könnyedén, fesztélenül. Hiszen a merevség rendkívül fáraszt, ő erővel, erőszakkal kapált, — étv könnyedén, lendülettel. Ilka megpróbálta. Tényleg! Milyen könnyű! — csodálkozott. De hát hun tanúta ezt a Doktor ur? — Mórtdd, Ilka! Ezután te is igy fogsz kapálni? Bánézett az apjára, azután nevetve fordult felém: Hát majd méglátom... — rántott egyet a vállán. — Már meg is Volt egy kicsit sértve: Talán én is tudók csak kapálni?! Ekkör én még Csak öthónapöe vólt&m —a hortíOkofl. Szomorúan meséltem él ezt a hiMórlát a gazdasági szakiskola defék iga*-nU\iának. — Hát DOktóf ur, ezt csak moit tudja? Mi bizony a helyes kapálásra tanítjuk a növendéke. Amíg « 0 M alszik OARMOJL doigo* ket! Hát ez olyan magától értetődő, hogy a tanyaiakat — a helyes kapálásra tanítani — kell? Na, de nézzük, miből élünk. Nekem a Kiráyl eskűdthöz kell mennem. A Fótozó Szűcs Pittáék szőtteje mellett megyek el. Éppen permeteznek. Feltűnik, hogy a gyorsan száradó permetlé milyen fehérre testi a szöllőleveleket. — Adjon Isten Pista bácsi, hogy megy a permetezés? Ott állok a hordónál, amikor éppeo beöntik a meszet, Mennyi a gálic s hordóban? Nem lesz sok a mész? — Hát má' mink igy csináljuk, a gálie drágább, a mész ócsóbb! Hadd látszódjék meg, hogy permeteztünk. Pista bácsinak, de az egész szomszédságnak —> sejtelme sincs a permetlé helyes készítésérd!, a rézgálic, a mész helyes arányáról, a gálic s a mása szerepéről és arról a csekélységről általában nem vesznek itt tudomást, hogy 100 üter vízhez 1 kg gálicot és fél kg meszet kell adni, hogy )A permetlevet kapjunk, arról sem tudnak, hogy ha ennél az aránynál jelentékenyen több a gálic, akkor perzsel a permetlé és ezen esetiben azt mondja Pista bácsi: „A fene tuggya, valami megcsapta ezt a szöllőt." A másik esetben padig, ha aránytalanul több a mész, akkor s permetlének, bár szép fehérre meszelte a leveleket — nincs védőhatása. Ez utóbbi esetben azt mondja Pista bácsi: „Mennyi pénzt kötöttem gálicra, mészre és mégis elvitte az ördög a szöllőty pedig milyen szépen mutatkozott. Nem ér semmit ez a nyavalyás homok." Na és hogy mely időpontban kell permetezni, arról itt nem soknak van csak fogalma. Az igazi, nagyvonalú segítség az lesz, mely a tanyaiakban lévő és lappangó értékek világrahozásában támogat. . . . Nem tudom érdekli-e önöket, de vég&l mégis eljutottam Király esküdt úrhoz és bejelentettem néki kutyáim számát. Most már azt hiszem — minden rendben van. Dr. Tímár László. H Délmamyarország takarékossági bélyegei A Dél magyar ország bevásár'ási szervezetének fllsxerkereákedő taglal s Balogh Károly, Csuka u 17. Bscsky Antal, Fecske u. 3. Brnnhoffer József, Szentháromság u. 8b. Böressk Balázsná, Somogyi-telep III. neea 99. SE. Chsppon Antal, Fodor u. 32. Chappon Lássló, Újszeged, Középkikötősor 9. Csikós István, Kálmán ucca 2b és Külső Csongrádi sugárut 183. Dalmát Endre, Pálfi ucca 11. sz. Franesies József, Kálvária ucca 15. Hochstádter László, Eigó ucca 17. Kelemen Imre, Kossuth Lajos sugárut 9. Kovács Albert, Hunyadi tér 13. Németh JóaraefnA, Nyár ucca 20 (Tisza-malom mellett). Pálinkás Gyula Szentháromság ucca 47. Ro*nar Sándor Kisfaludy- és Szabadsajtó u. sarok. Saáry Bála, Kossuth Lajos sugárut 113. Saáry László, Csongrádi sugárut 28. Salamon Sándor, Mars tér 9. Schnsringer János (Havas) Brüsszeli kőrút 27. Schasster János, Vásárhelyi sugárut 41. Tárkány János, Pusztaszeri ucca 2. Vincze György, Párisi kőrút 22b. Wallenstein Lajos, Petőfi Sándor sugárut 27. Fleiszig Samuné, Mikszáth K. n. 5. Köves Zoltánná, Török u. 7. S. Stnger Irén, Kígyó a. 4. Beck Dezső, Szőreg. Becsey Aladár, Margit U. 29. (Só, liszt, kenyér, cukor, gyufa kivételével.) Uf fU»zerkere»kedtf tagok, akik a bevásárlási könyvön nincsenek feltűntetve: Sípos Bálint, Faragó ucca 22. Sehlesinger Jósselné, Cserzy Mihály ucca 311 Ezeknél a cégeknéla vásárolt összeg három tői iknél a cégeknél a vásArolt összeg lift» n százalékát a Délmagyarország elöfitelakarékossAgi bélyegekkel fizethetik.