Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-24 / 46. szám

T M A R Y A R O R S 7 X G T955 február 24. Minden gyártmányú viláismárkás kerékpár rendkívüli kedv«ző havi részletfizetésre is kapható Kardos utód* műszerésznél. As összes alkatrészek nagy raktáron Nagy javítóműhely Csekonics u. 5. ZomAneozás, hegesztés, jótállás mellett krrü kísérletezőnek miért ne sikerüljön kedvező körülmények mellett a természetes gyémáln'.hoz teljesen hasonló mesterséges gyémántokat akár tyúktojás nagyságban is előállítani. Mondom, ez a probléma engem a legkevésbbé sem izgat, sőt ellenkezőleg, valami sajátos érzéketlenség van bennem a drágaköveikkel szemben. Nem tudom megérteni, hogy miért volna szebb akár a legcsillogóbb gyémánt is az orchideánál, krizantémnál, vagy búzavirágnál. Mikor kint jártam Amerikában, Vámos Sándor, a temesvári textilgyár későbbi igazgatója elvitt a Tiffany-áruházba, amely akkoriban a világ első ékszer-, drágakő- és mütárgykereskedése volt. Az áruház legféltettebb osztályában, a széfeknél alkalmazásban volt egy német fiatalember, Vámos Sándornak személyes barátja, egy szintén tekintélyes pforzhelmi ékszerésznek a fia. Ez a fiatalember ugy látszik, Imponálni akart nekem, mert egymásután szedte ki a vaskazettákból a legcsudálatosabb drágaköveket, Egyiket-másikat tenyerembe rakta és magyarázta, hogy milye® világításban milyen sugártörés mellett élvezhetem legjobban az áruház féjtett kincseinek tulajdonságait., A dolog hidegen hagyott. Végezetül egy kékes galambtojást rakott a markomba és lélekzetét visszafojtva várta a hatást. A hatás elmaradt és a német fiatalember, akin meglátszott, hogy vérbeli ékszerész, megdöbbenve kérdezte: — Nos, ehhez mit szól* — Szép, szép, de mi különös van ezen? — Tudja ön. hogy most a világ legnagyobb kék gyémántja van a kezében? — Nem tudtam, de most, hogy tudom, egy cseppet se érzem magamat egészségesebbnek és boldogabbnak. Azóta sok minden ilyen drágakő és ékszer különlegességet ismertem meg. Ismerek néhány európai uralkodói kincstárat, jártam a Towernek abhan a saroktornyában, ahol egy dróthálóval körülvett nagy sajttakaró üvegbura alatt őrzik az angol koronagyémántokat. Akiket ebbe a külön örök által őrzött saroktoronyba beeresztenek, azoknak megállni nem szabad, bejönnek az egyik ajtón, kimennek a másikon és csak az üvegbura körüljárása közben üdvözölhetik a Kohinoert és kevéshbé tekintélyes rokonait. De semmiféle drágakőnél nem éreztem olyan meghatottságot, mint mikor a bécsi Hofmuseuraban a kezembe adták a willendorfi Vénust, a legrégibb szobormüvei, amelyet kőkorszakbeli ősünk fabrikált, vagy mikor Berlinben megláttam Neferiti egyiptomi királynőnek a szobrát, amely az évezredek távlatán keresztül is egy müvésxJélek alkotó tehetségét sugározta felém. A csillogó követ a tyúk ii felkapja, a csóka is elviszi, mert a csillogás az ő értelmi színvonalának is megfelel. As emberi kéz és emberi lélek alkotta emlékek hasonlíthatatlanul magasabb rangúak, azok D rr FF I gaziozofanlolyam Március hó első napjaiban megkezdődik a 3-ik gázpropaganda főzőtanfolyam, melynek befejezése ntán farijuk meg a nagy nyilvánosság előtt a gázfőzőversenyt, m«lyen értékes dijak kerülnek kiosztásra. — Jelentkezés hétköznap délelőtti órákban a gázgyárban Pongráczaéflál. léttára tudjuk, érezzük, hogy magunk is emberek vagyunk, nem pedig ostoba tyukmadarak. Az ember, aki sok mindent látott, sok mindent megért. Megérti a hiúságot, megérti a ritka dolgok különleges értékelését, megérti a drágakövekben való tetszelgést, megérti az ékszerek viselését is. Egyet azonban nem lehet megérteni. Miért a fülcimpájukat fúrják keresztül az asszonyok és miért a fülükbe aggatják a butonokat, miért nem az orrcimpájukra? Hiszen vannak belső-afrikai néger törzsek, amelyek igy cselekszenek. És amennyire én meg tudom Ítélni az ékszerviselés lélektani motívumait, az ő eljárásokban több a logika A butont azért viselik, hogy feltűnjön. Ez esetben pedig kétségtelen, hogy az orrha akasztott ékszer feltűnőbb, mint a fülönfüggő s egy szép orron viselt szolitér hasonlíthatatlanul jobban magára irányozza a figyelmet, mintha a fülre akasztanák. A görögök a gyémántot adamas-nak, győzhetetlennek nevezték, talán azért, mert ugy tartották, hogy es a kő minden hiúságot legyőz. Ebből a névből lett a középkorban adamant, adiamant, diamant, majd pedig a »agyarban gyémánt. Igaz, hogy régente a gyémántot mifelénk kárbunkulus néven ismerték. Ezen a néven szerepelt a gyémánt a szentírás első magyar fordításaiban is: „És foglalj abba drágaköveket négy renddel. És legyen pedig a rend: sárdonix, topáz, kárbunkuíns as «1»« rend." (Móaes: II 28 17.) Kissé messze elkalandoztam a londoni gyémánt-fogsortól. Ideje, hogy levontam a morálját mindannak, amit elmondottam. Vegye tudomásul mindenki, hogy nem vagyok megijedva, ka csakugyan igaz, hogy valaki feltalálta a SMsterséges gyémántot. Ellenkezőleg örvendetes haladásnak tekintem a tudomány szempontjából. És felkérek mindenkit, akinek van gyémántja, de becsületesen demokratának vallja magát, hogy örvendezzen a tudomány ujabb haladásának. El a haladás ugyanis azt jelenti, hogy azt, ami eddig kevesek élvezete és gyönyörűsége voJt, ezentúl kevés költséggel, sokan megszerezhetik. Már tudniillik, ha tudják élvezni a drágaköveket és csillogó holmikat. Sajnos, ezt az élveaete* én sohasem fogom megtanulni. A város támogatást kér az OTT~tól a téli uszoda felépítéséhez (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délelőtt dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok elnökletével nagyfontosságú megbeszélést tartott a városháza tanácstermében egy ad-hoc hizottség, amejy a téli uszoda kérdésével foglalkozik. A megbeszélésen részt vett Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, dr. Simkó Elemér főügyész. Villanyi Ármin ny. műszaki tanácsos, dr. Vlnczy Károly egyetemi magántanár, Scheirich Pál alezredes és Bérczy József. Villányi Ármin kidolgozta a Püspök-bazár udvarán építendő téli uszoda tervét és költségvetését. A bizottság előtt Ismertette a tervet, amely ugy készült el, hogy az uszoda merfmaradhasson akkor is, ha a város később esetleg bérpalotát építene a Püspök-bazár helyére. A terv kivitele 44 500 pengőbe kerülne. Az első télen 28 kabin és 450 vetkőző szekrény lenne az uszodában, a rákövetkező nyáron a kabinok száma 78-ra emelkedne. Az uszoda nyári jőveIngatlanforgalom Szeged területén február 16-tól 33-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Kószó József eladta Ábrahám György és nejének Madarásztódülőbeli 1 hold 92 négyszögöles széntóját 1410 pengőért. Sztipics Ferenc és neje eladták ábrahám Vince és nejének Farkas dülőbeli 862 négyszögöles szőlőjüket 400 pengőért. Menyhárt Jánosné eladta Bába János és nejének Szirtes dülőbeli 2 hold 852 négyszögöké szántóját 1200 pengőért. Bitó Albert eladta Bárkányi Mihály és nejének Gajgonya-dülőbeli 1154 négyszögöles szántóját 100 pengőért. Ottlik Sándor eladta Bárkányi Mihály és nejé1 nek Gajgonya dülőbeli 1114 négyszögöles szántói ját 400 pengőért. Csiszár József és neje eladták Bénák Józsefnénnk Mórahalom 543. számú házukat 800 négyszögöles telekkel 2400 pengőért. Börcsök Antal és neje eladták Böresök András és nejénak Otott dülőbeli 1 hold 1189 négyszögöles földjüket 625 pengőért. Krlstó Béláné eladta Kks Jánoenénak Dobóueca 17. számú házát 139 négyszögöl telekkel 4650 pengőért. Katona Antalné eladta Kotogány Mihály és nejnek Csizikhalona dülőbeli T75 négyszögöles szántóját 800 pengőért. VoHord István és társa eladták Márki Ferenc és társának Velez dülőbeli 6 hold 1062 négyszögöles földjüket 3500 pengőért. Ö»T Varfia Istvánná sledW Molnár Imre és delme évenkmt nyolc-tizezer pengő lenne, íeM Jövedelemre egyelőre nem lehetne szárúi tani, mert a szegedi közönségnek előbb még hozzá kell szoknia a téli úszáshoz. Az építés költséget tiz éven keresztül körülbeiül évi hatezer pengővel törleszthették. A hizottság elfogadta Villányi tervét «« elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a városhoz. Javasolni fogja, hogy a város intézzen memorandu. mot az Országos Testnevelési Tanácshoz, jelentse be uszodaépítési szándékát és közölje, hogy a tervet csak akkor válthatja valóra, Ha az OTT„tóJ megfelelő hozzájárulást kap- Villányi Ármint megbízta a hízottság, hogy kezdjen tárgyalásokat egyes magánérdekeltségekkel, amelyek esetleg hajlandók lennének arra. hogy saját költségükön felépítsék az oswdát. Ebben az esetben bizonyos ideig az uszoda jövedelme az övék Jenn?. nejének Tari dülőbeli 013 négyszög««! szőlőjét •» pengőért Otott János és társa eladták Molnár Mihály 6» nejének Kászonyi dülőbeli 2 hold 566 négyszögöles földjüket 4142 pengőért Savanya LaJos<né eladta Puskás József és nejének Csa mangó dülőbeli 1013 négyszögöles fóidJét 400 pengőért Kovács Láiszló eladta Sáiri István és nejének" Neszürj dülőbeli 7 hold 1557 négyszögöles földjét Szatymaz 496. számú tanyaépöletteJ haszooélveae*tel terhelve 6000 pengőért. Márki Fenenc ós társai eladták Sebők József és nejének Eperjes dülőbeli 3 hold földjüket 3200 pengőért. Fiird/íkádaíc fürdőkályhák, mosdók, angolklozet. bldék és piperecikkek elsőrendű kivitelben FEKHTB VÁNDORNÁL, Kossuth L.-a-at 18 T : 23-71 Árverési hirdetmény. Szeged » ktr. város ZáloRkötesőnintézeténél elzálogosított, 1934 november 35-lg lejárt és nem rendezett zálogtárgyak 1985 március 13-ikán délntán 4 órakor az Árverési Csarnok helyiségében megtartandó nyilvános árverésen elárvereztetnek. Hosszabbítások március 11-ig a hivatalos órák alatt eszközölhetők. Az árverésre kerülő zálogtárgyak szám•ogyzéke aa 1881. évi XIV. h 11 ^ értelmében kii" »Késztetett. Szeged, 1935 február 24. Szceed szab. kir. város ZálockBlcsönfeMsefe.