Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-23 / 45. szám

(935 február 23. ÖftMSfífAPORSZÍR 3 A honvédkórház visszakéri az egyetemtől az idegkllnlka épületét A Fodor-uccuban helyezik el a klinikát — Nem tadiák elhelyezni az egyetemi gazdasági hivatalt és a íeslnevelő intézetet Az egyeten tanácsa felterjesztésben kéri a minisztertől az építkezések folytatását (A Délmagyarország munkatársától) Az egy«. temi idegklinika — mint ismeretes — 1929 óta a Kálvária-uti régi honvédkórház épületébe^ működik. Annakidején csak ideiglenesen engedték át az épületet az egyetemnek. A napokban a szegedi Tegyesdandárparancsnokságtól átiratot kapott az egyetem vezetősége, amelyben felhívják arra, hogy az épületet bocsássa ismét a katonaság rendelkezésére, fiieil a honvédkórház nem nélkülözheti tovább az épületet Hivatkozik arra az átirat, hogy a honvédség beteglétszáma állandóan 200—220, ezzel szemben a mostani kórházban mindössze 120 ágy áll rendelkezésre. Az átirat szerint fontos közegészségügyi érdekek kívánják azt, hogy a katonaság a régi épületet ismét berendezze. Az egyetem vezetősége az átirat vétele után azonnal tanácsülést hivott egybe. A tanácsülés határozatáról dr. Kiss Albert rektor pénteken a kővetkezőket mondotta: - A honvédség annakidején ideiglenesen bocsájtotta az épületet az egyetem rendelkezésére, a felhívás után most meg kell tennünk az előkészületeket arra, hogy az épületet visszaadjuk. Ideiglenesen azonban el kellene helyezni az idcgklinikát és erre a mai körülmények között legmegfelelőbbnek látszik az a megoldás, hogy a klinika a Fodor.ucca 8. számú épületbe kerül, ahol most a gazdasáai hivatalunk működik. RÖSZKEI (A Dclmagyarország munkatársától.) Tavaszi verőfény ömlik végig a földeken. A hótakaró alól itt is, ott is kibukkan a fekete termőföld, amelyben a világ leghíresebb paprikája terem. Röszke. állomáson a szolgálattévő vasutas „vonatmenesztő" vörös sapkáján bújócskát játszanak a napsugarak. Nemrégen még igen szomorú világ járt erre. A jugoszláv kiüldözöttek fekete-vonata döcögött erre napról-napra. Zsúfoltak voltak a füstös vasúti kocsik. Most üresek. A szentmihálytelldek, a röszkeiek utaznak rajta csupán. Jugoszláviába alig megy valaki errefelé. Röszke ma is viseli a kiutasitások nyomait. Itt is, ott is találni valakit, akinek nemrég még odaát ¡mndene megvolt Egy jó futamodás, egy puskalövés és már elérjük a szerb gránicot, mely egy — árokból áll. A ,,hajózható csatorna Furcsa hely Röszke Tulajdonképen egyetlen, bosszú, végig sárral borított az egész ucca. 2800 lélek lakja. De ebben a számban már benne vannak, a szétszórt tanyákon élők is. Ez a hosszú ucca a tkprikti Wall Streetie. Minden «tea alól napMájustól azonban idekerül az egyetemi testnevelő intézet is, igy hát az idegklinika áthelyezése után két fontos hivatal elhelyezéséről keH majd gondoskodni. — A klinika, illetve az egyeten* hivatalok elhelyezése dolgában az eayetem tanácsa felterjesztést intéz a kultuszminiszterhez. . : Í Azt Kérjük a minisztertől, hogy járuljon hozzá az idegklinikának a Fodor-uccai épületben való áthelyezéséhez, de egyúttal gondoskodjon arról is, hogy az egyetemi gazdasági hivatal és a testnevelő in. tézet céljaira megfelelő épület álljon rendelkezésre. Miután a város ilyen alkalmas épület felett nem rendelkezik, legjobb megoldásnak azt tartariánk, ha a minisztérium építkezne Szegeden és uj épületben helyezhetnénk el a gazdasági hivatalt Közölte még a rektor, hogy az építkezések cél. jaira legmegfelelőbb hely volna a József főhercegtért amelyet Somogyi polgármester annakidején átengedett már az egyetem céljaira. Az egyetemi tanács felterjesztésében azt is kéri a kultuszminisztertől, hogy az állam által vállalt egyetemi építkezéseket mielőbb fejeztesse be Szegeden, mert ezek hiányát nagyon érzi az egyetem. így különösen a központi erőművi intézet felépítését kéri a tanács a kultuszminisztertől Ez az építkezés takarékossági szempontból volna fontos, mert az egyetemi klinikák élelmezését és fűtését központilag lehetne intézni. -::v i i rikafüzérek lógnak, szomorúan és sápadtan, mert az áruk az utóbbi időben rendkívül leesett. 6—7 pengő volt valamikor egy füzér paprika, ma a legjobb minőségűért sem adnak többet 1.30— 1.40-nél.. Ezért szomorú egész Röszke. A libák bágyadtan lubickolnak a vízzel telt árokban. Az ártézi kut medencéjében zsákokba gyömöszöli paprika magot mosnak. Felgyűrt nadrágu emberek ugrálnak a zsákokon, halványpiros vére az uccára folyik a magnak... Düledező házak mellett szép épületek emelkednek. A Klebelsberg-kulturház egyenesen impozáns. Modern épület a Gyula püspökről elnevezett iskola. De a szép épületeket körülfolyja a sár és igy a valóságban is szigetekként emelkednek ki a mindent ellepő sártengerből. Az orvoslak előtt szemfájós legények álldogálna!;. Tanyai Ínségesek, azzal a különbséggel, hogy 1930 óta nem láttak inségmunkát. •m El kvlne itt egy kis inséCnmnka .•«- woiMlogat ják. ősz óta egyikük sem dolgozik. Amit őszig * 80 filléres napszám mellett kerestünk, az régen elfogyott. Azóta csak álldogálunk és várunkFelkerestük Guczi József tanyai kapitányt. A» alvég körül lakik. A kocsiúton kell haladni, mert a járda viz alatt van, Gnczi kapitány házába is ugy kell becvczni egy "elkorhadt deszkapalló segítségével. Guczi kapitány alacsony, zömök, értelmes ember. Arról is nevezetes, hogy 6 a legjobb módú ember messze vidéken. iO holdnál is több földje van, ami itt, ebben a nincstelen világban nagy szó. U- -vázik a kapitány és családja. Szikkadt kenyeret és télire eltetl szólót falatoznak. — Csönd van erre kérem ... mondja a kapitány.,1 Türelmes, békés emberek laknak errefelé. Várják a munkát. Sok a nincstelen. Ezek egymást táplálják, meg hitelben élnek. Ez is a baj! — vakarja meg a süveg alatt a fejét Ilyenkor már régen nincs semmijük, kölcsönkérnek, hitelt vesznek igénybe és nyáron alig győzik vissza fizetni. Jövőre aztán ugyanott vannak, ahc' mostInségmnnka kellene. ' ... , > Volna is mit dolgozni: ki kellene tisztítani az ár* kokat, mert a viz elönti a gyalogjárókat. Ha sár* van és kocsi megy az uton, sáros lesz minden logjáró. Az inségmunkáiból származó pénz is eá kelne a nicstc' ' -ek. Elgondolkozik a tanyai kapitány. — Tessék elhinni, nagyon rendes, dolgos, becsületes nép lakik erre. November óta egyetlen lopás1 történt: egy ostornyelet lopott el valaki.. Ha munka van, itt virradattól késő estig mindenki dolgozik,! csak a vak és a béna nem. A paprikaszövetkezetre terelődik a beszéd. A nép nyolcvan százaléka ellene van — mirmjjai • kapitány, aki már maga fe vezetett elüen az ügyben küldöttséget. — Megmondottam, hogy a kegyelmes ur csali* akkor győződhet meg a nép igazi aka>- • '>ról, ha, leküldi ide megbízottját a helyszínre, összeterelnénk akkor a népeket és azt mondanánk: a!'"nelz\ kell. az álljon balra, akinek nem, az álljon jobbra majd kiderülne a tiszta igazság! A zár-"1' terűlett az jó dolog, de a tagdij az nem. Ez csak annaKl jó, aki a fizetéseket húzza belőle... Ezen kissé elgondolkozunk valamennyien, »kik a; szobában vagyunk. — A termés közepes voM, de az ára t: v* nTyan1! alacsony, hogy a rezsit sem lehet k' -mlni. Egy katasztrális hold paprika megművelése 300 pengőnkbe kerül. Terem rajta 130—140 füzér. Ennek ég-' -rmada 60 fillér, másik harmada 1 pengő , és a többi 1.50—1.60 pengő.. De másféle érdekes számokat is haflimk. — A lakosság negyven százaléka földnélküli, a többi 1—2—3 holdon gazdálkodik, főleg bérleten, amelynek évi árendájt 60—70 pen£ő! Ez is oly magas a mostani terményárak mellett, hogy megfizetni lehetetlen. A gazdák el vannak adósodva. Talán öt olyan gazda sincs, akinek nincs adóssága, a többi mind el van merülve. Akiinek van 10 — Helvííros! flOZl Ssombitonés v^ámsp ZORO és HURU a két okos bolond. Falrengrető bohózat. 5, 7,9 Sztthengl PlOZi Sjomtiaton és a következő napokon Bucsukeringő Romine Chopin első szereiméről. Bolváry Gézal remekmüve. Főszereplők: I Sfbille Schmitz és Wailgang Liebeneiner. | HEBiaBHBaZBMHMNK&MflMflM^ .. GONDOK A SZEGEDI HATÁRBAN Inségmunkát kérnek a paprika-falu nincstelenei — Sárteneer az uccákon — „A nép nyolcvan százaléka a paprikaszövetkezet ellen van .. ." Virgoncz István utja Horgostól a röszkei temetőig