Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-22 / 44. szám

DEMAGYARORSZAG SMOED, taerke»HM«o Somonyi neea DAntob |QTS ÍAhrtl^V 99 helyben S.JO jUnk.em,Tsief<m: 25^>3.--KladOhlvntnl fcllllcn, l7JJ IdJlUCir Ma Wd«k— — •wlapilttfin teuimwitn kSicMnKOnyvtér «• Jegyiroda - Aradi M ..... t>, *.40 w—a * Egy» Mén Ara hémn«­•OCS TMHon: IWMt.^NyomdB: L»W «B Hl (Uler M n«M» 1Q. Vitet é* ttmepaf 1« Ilit f T llpéf uccu «». Teleion r líw»«. T*Tlr»tl TT ¿É.ÍS. telyé»iklla«lla Meoie «* levélcím: Célmiigyaronzao Sieged IW1J Olll, ^^ Igalk h«IM Khr«M«rel Gondok a buza körül A buza ebben az esetben jelképes valami. Tágabb értelmezésben inkább a gabonaérté­kesítés nehézségeit kellett volna említenünk s minthogy a gabona alkotja még ma is a leg­nagyobb tételt a magyar mezőgazdaság számvetésében, a kérdés az egész mezőgazda­sági termésértékesités problémájává szélese­dik ki. Felvethetné azonban valaki, hogy mi ad­ja meg ennek a problémának az aktualitását most, február vége felé? Hiszen odakint még mindenütt hó borítja a földeket, a vetések messze vannak még a zsendüléstől és hosz­szu hónapok választanak a beéréstől, mikor sárguló kalásztengerek ringása jelzi az ara­tás idejét. Miért kell már most foglalkozni a buza- és termésértékesités problémájával? A felelet nagyon egyszerű. A rotterdami piacon, amely körülbelül leghívebben fejezi ki a buza szabadkereskedelmi áralakulását, vagyis azt, hogy mennyit kapna a magyar termelő is búzájáért, ha mesterséges védelmi intézkedésekkel, különleges értékesítési egyezményekkel nem támogatnák a magyar gazdát, a legfontosabb szemes termény mé­termázsáját az elmúlt héten, magyar valutára átszámítva, 6.60 pengővel jegyezték. Mon­dani sem kell, hogy micsoda katasztrófát je­lentene a magyar mezőgazdaságra és álta­lánosságban az egész magyar közgazdasá­gi életre, ha egyszerre, minden átmenet nél­kül nálunk is ezek a szabad világpiaci árak érvényesülnének. A legkomolyabb gondok vetitik árnyékukat már most előre és kö­telességévé teszik a szakköröknek és hiva­talos köröknek, hogy nyitott szemmel néz­zenek ennek az egészen kivételes fontosságú kérdésnek elébe. Tavaly a nagy búzatermelő államok nem­zetközi konferenciára gyűltek össze, hogy a gabonaértékesítés kérdését, amely más ki­viteli felesleggel biró országokban is hason­lóan akut formában jelentkezik, megvitassák é* bizonyos egyöi.íetü rendszabályokban megállapodjanak. Sok eredménye ennek a konferenciázásnak nem volt. Az önellátás gondolatának őrülete változatlan igézetében tartotta az ipari államokat s ezek nem vol­tak hajlandók hozzájárulni mezőgazdasági vámbarrikádjaik lebontásához. Történt ugyan rémi félénk kisérlet az olcsó termelési költ­ségekkel dolgozó tengerentúli államok bú­zaterületeinek csökkentésére, de mikénit a tapasztalatok mutatták, a kanadai farmerek és az argentínai ranchok tulajdonosai ezeket a zöld tárgyaló asztalnál kötött megállapo­dásokat nem nagyon respektálták. A buza szaporodik, az értékesítési lehetőségek és velük együtt az árak pedig romlanak. A buzaláz hőmérője a rotterdami árjegyzés, amely annál nagyobb betegség tüneteit mu­tatja, minél alacsonyabban áll. Mit csinál a nemzetközi bölcseség, mikor a betegségnek ilyen veszedelmes tünetei mu­tatkoznak? Követi talán az orvosok példá­ját, akik annál buzgóbban konziliumoznak, minél veszedelmesebbeknek látszanak a kór­tünetek? Szó sincs rólal A tavalyi nemzet­közi buzakonferencia azzal oszlott szét, hogy az érdekek országok képviselői az idén, már­cius ötödikén újra találkoznak Budapesten, hogy az 1935. évi termés értékesítésének kérdéseit megbeszéljék. Ezzel szemben most jazt .halljuk, hogy az érdekelt hatalmak, lát­ván a helyzet ki nem alakult voltát és a buza ujabb nagy árzuhanásán, abban áüla­Í iod'iak meg, hogy a konferenciát bizonyta­an időre elhalasztják, míg a piac alakulásá­ról biztosabb képet nyerhetnek és ennek megfelelően szabhatják meg követendő eljá­rásukat. Kissé groteszk beállításban ezt a határozatot imigyen is meg lehetett volna formulázni: Most baj van, tehát nem csiná­lunk semmit, majd, ha nem lesz baj, össze­ülünk, hogy tanácskozzunk. Hosszadalmas és nehéz feladat volna a gabonatermelés válságának minden okát felkutatni és oknyomozó sorrendben össze­állítani. Az kétségtelen, hogy a gabonafo­gyasztásnak egy főre átszámított adagja az egész világon mindenfelé visszament, ami­vel szemben a gabonatermelés óriási ará­nyokban növekedett. A brit szigetek lakos­sága ma tiz millióval több, mint volt a szá­zad fordulóján, a buzafogyasztás ellenben változatlan maradt. A vitamin-elméletek és a foglalkozásokban beállott változások foly­tán az emberiség táplálkozása más irányok­ba torlódott el. Az automobilizmus térhó­dítása az Egyesült Államok és nyugateuró­pai országok lóállományát milliókkal csök­kentette, ami szintén a kenyérmagvak fo­(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Po­litikai körök véleménye szerint a belpolitikai helyzet a csütörtök esti értekezlettel döntő fordulathoz jutott. Legutóbb az egységes párt úgynevezett propaganda bizottsága foglalko­zott Eckhardt szentesi támadásával és azt a legerélyesebben visszautasította, egyúttal ha­tározati javaslatokat fogadott el azzal, hogy azokat az értekezlet elé terjeszti. A csütörtöki értekezletet rendkívüli érdeklődés előzte meg, annál is inkább, mert a kisgazdapárt gyakorta hangoztatta Gömböshöz való kapcsolatait és éppen ezért az érdeklődés arra irányult: váj­jon Gömbös miképen ítéli meg a válságos bel­politikai helyzetet és miiven lépéseket tesz a béke helyreállítása érdekében. Az értekezlet kétségtelenné tette, hoj>y Gömbös alkotmányos felfogásának megfelelően, minden kétséget ki­záróan arra az álláspontra helyezkedik, hogy az egységes pártra támaszkodva kiván kormá­nyozni. A csütörtöki értekezlet érdekessége leg­feljebb az, hogy Gömbös most először lépett fel Eckhardttal szemben, elitélte eddigi maga­tartását és harcmodorát. Ezzel elszakította az utolsó szálat is, amely állitolag közte és Eck­hardt között volt. Az értekezletről kiadott hivatalos kommüni­ké a következőket mondja: — Nem felel meg a valóságnak Eck­hardt Tibornak az az ismételten tett ki­jelentése, hogy a Nemzeti Egységpárt, vagy annak egyes tagjai bármikor állást foglal­tak volna a választójogi titkosság ellen. Ellenkezőleg, amikor a miniszterelnök ur nyilatkozatot tett a választójog titkossága kérdésében, az a párt egyhangú helyeslé­vel találkozott A párt egyébként a mi­gyasztására hatott vissza. Ezzel szemben har­minc esztendő óta évről-évre száz, meg százezer holddal tolják előre a búzatermelő területeket a hóhatárok felé Kanadában és a hóhatárok felé Európában Is, ahol hegy­vidéki országoknak is az az ambíciójuk, hogy a letarolt fenyvesek helyén búzát ter­meljenek. Amig élt a sokait szidott monarchia es míg az Alföld kisgazda-tömegei szolgáltat­ták az önálló vámterület jelszavának éljenző hátterét, nem volt probléma a magyar buza értékesítése. Bregenztől Csernovicig és Bo­denbachtól Kattaróig védett és szabad érté­kesítési területe volt a magyar búzának. De ma? Ma be vagyunk szorítva ebbe a kis or­szágba és csak különleges kontingens-meg­állapodásokkal tudunk annyi piacot terem-" teni, hogy legalább részben tehermentesíte­ni tudjuk a magyar piacot és ezzel emelni tudjuk valamennyire a gabonafélék belső ár­színvonalát. De éppen ez a szomoro helyzet teszi parancsolóan szükségessé, hogy már most foglalkozzunk a gabonaértékesítés kér-, désével, mikor még messze vagyunk aa aratástól, mikor még hó borítja a földeket, mert jaj nekünk, ha elkésünk az idei buza sorsának idejében való biztosításával. niszteretnök ur eddig ismertetett összes re-' formterveit támogatta és a jelen esetben isi támogatja. Visszautasítja a pártvezetőség a szentesi beszédben megnyilvánuló harc­modort, amely veszélyezteti a társadalmi békét és az ország köznyugalmát. Tudo­másul vette a pártvezietőseg Sztranyav­s z k y Sándor pártelnöknek, a szervezési és propaganda bizottság javaslata alapján tett azon bejelentéseket, hogy Szentesen a közeljövőben pártgyülést tartson a durva támadásoknak megfelelő méltósággal és határozottsággal történendő visszautasítá­sára. A dolog érdekességét még fokozza az is, hogy a pártvezetőségi ülés elhatározta a Ház már­cius 5-re történő összehívását. Csütörtökön délelőtt a kormány köreiben azt beszélték, hogv a Ház összehívásáról mindaddig, amig a vá­lasztójogi törvény szakaszokba foglalása meg nem történik, nem lehet szó. A párt állásfogla­lása után Gömbös hajlott arra, hogy a Ház ösz. szehivására előbb is szükség van. A Ház ösz­szehivása annál is inkább megtörténhet, mert tárgyalásra alkalmas törvényjavaslat van. Beavatott politikai helyen munkatársunkat ugy informálták, hogv a választójogi törvény alapelveiben kétségtelenül megtörtént a meg­állapodás Jelentős kérdésekben messze elüt azoktól a javaslatoktól, amelyek az utóbbi időkben a politikai életet oly sokat foglalkoztat­ták. Ellenzéki körökben érdekes szituációját látják a parlamenti erők csoportosulásának. Nem két. séges, hogv a kisgazdapárt egyedül mar^d a történtek után és még több kilépésre számíta­nak. Biztosra veszik, hogy a párt az áPala pro­.'¡y*i íjul « :.:. . •.. i.i: . r A kormánypárt Ismét állást foglalt a titkosság mellett A párí vezetőség válasza Eckhardt Tibor szentesi beszédére

Next

/
Thumbnails
Contents