Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-20 / 42. szám

Díí. yARORSHG T935 február 20". /is olvasó rovata Hozzászólás a záróra kérdéséhez tgen tisztelt Szerkesztő ur! Engedje meg, hogy az érdekelt kereskedők és kereskedelmi alkalmazot­tak után egy kívülálló vásárló ls elmondja szerény véleményét a hatórai záróra kérdésében. Egyedülálló, dolgozó ember vagyok, aki estén, kínt hat órakor hagyom el az irodámat, akkor van időm, hogy a magam szórakozására gondol­jak és hogy esetileg 'szükséges bevásárlásaimat eszközöljem. Az, hogy magam ls hat óráig görnye­dek az íróasztal meilett, érthetővé teszi, hogy ro­konszenvezek a kereskedelmi alkalmazóiak törek. végével, hogy nekik is maradjon szabad idejük önmaguk és családjuk számára. Azt hiszem azon­ban, hogy lehetne módot találni, hogy ezt a jog^s igényt a vásárló nagyközönség igényeivel, amely, hez a másik oldalon szintén tartozom, összeegyez­tethessük. Mi a helyzet ugyanis n hatórai záróra tekinteté, ben? A közönség nagyrésze a tapasztalatok szerint este hat óra után jár csak vásárolni. A hatórai záróra esetén a kereskedő sok alkalmi bevásár­lástól elesik. Nyáron nálunk hat óra előtt míg valóságos kánikula van és a közönség nem ls szl. vesen mozdul ki az uccára. Télen a város amúgy is szegényes képe vészit, ha az üzleteket hat óra­kor bezárják. Nem lehetne ennek folytán a kérdést közös meg. .Hlapodással olyformán megoldani, hogy megma­radna a hétórai záróra, amelynek megtartása rrel­lett nagyon sok megfontolandó érdek szól, ellenben n nyílt árusítási üzletek délben zárnának be két és fél, esetleg három árára? Én azt hiszem, hogy ebben az érdekelt kereskedők és alkalmazottak könnyen megegyezhetnének s ami fő, a közönség is szívesen fogadná. Nagyon kérem, igen tisztelt Szerkesztő ur, bo. esássa ezt az igénytelen elgondolásomat megvi. tatás alá. Azt hiszem, szolgálatot teszek tervem­mel valamennyi érdekelt csoportnak. Kiváló tisz­telettel B. K. A magántisztviselők és az OTR Tekintetes Szerkesztőség! A „Délmagyaror­szág" vasárnapi számában „Az olvasó rovatá­han" R. J. kollégám megpendíti azt az eszmét, hogy az OTI uj székházanak építése alkalmá­val az illetékesek járják ki azt, hogy a MABI­tngok részére külön rendeljenek majd. Kollé­gám egy túlhaladott dolgot reklamál, mert ha tagja lenne a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének, vagy a Kereskedelmi Alkalma­zottak Országos Szövetségének, ugv tudná, hogy B MARI decemberi közgyűlésén ép a Magán­tisztviselők Szövetségének egyik békéscsabai tagja ismétellen indítványozta, hogy a vidéki magánalkalmazottak vétessenek ki az OTI-ból s mint MABI-tagok ép ugv kfllün kezelést és orvosi ellátást kapjanak, mint a budapestiek. Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadta s most már a belügyminiszteren múlik, hogy azt jóvá is hagy ja. Legyen meggyőződve R. J. kollégám és a többi is, akik rria még kivül állanak szövetsé­günkön. hogy ml mindenkor megtesszük a megfelelő lépéseket, minden téren és vonatko­zásban, ahol az alkalmazottak érdekéhen te­hetünk valamit. Természetesen, ez sokkal ha­tékonyabb lenne akkor, ha az insnirációt és tá­mogatást R. J. kollégánk részéről is szövetsé­günkön belül kapnánk. Egyébként meggyőződésem az. hogy az uj OTI-székházban a betegek kezelése megjavul, mert hiszen jóval több hely áll majd rendel­kezésre s a berendezés is a modern orvostech­nikának megfelelő lesz. Teljes tisztelettel: Bérénvi Nándor. ni ftav. Wolf Jakabaé és gyermekei szo­morú szívvel tudatják, hogy forrón sze­retett leánya, illetve testvérük Kató hosszú szenvedés után 26 éves kojrában elhunyt. Temetése f. hó 20-in, szerda A u. fél 3 órakor lesz a zsidó temető clnterméböl. Külön villamos 3 órakor Ifidül a Du­gonics térről. A csökmői gyilkosság a szegedi ítélőtábla előli (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi Ítélőtábla kedden kezdte meg a csökmői gyilkos, sági ügy tárgyalását. H. Papp István gazdálkodót tizennégy évvel ezelőtt holtan találták Csökmő mel­letti tanyáján. Csak a mult évben derűit ki, hogy gyilkosság történt. H. Pappot először arzénnel igyekeztek eltenni láb alól, későhb megfojtották. Letartóztatták a gyilkossággal kapcsolatban H. Papp István két fiát és unokáját. Az egyik unoka, H. Papp Károly volt a gyilkos: megfojtotta nagy­apját és elrabolta pénzét. A gyilkosságban testvére, H. Papp Imre segített neki. A fiuk nagybátyja, H. Papp Imre felbujtóként szerepelt. Az orvosok a halál okát nem tudák 10 év után kétségtelenül megállapítani. Lehetségesnek l irtották, hogy a nagyapa halálát arzén okozta, de lehetségesnek azt Is, hogy fojtogatás áldozata lett A gyulai törvényszék előtt megtartott főtárgya, láson a vádlottak tagadtak, jóllehet a nyomozás és a vizsgálat alatt beismertek mindent. A tár. gyaláson azzal védekeztek, hogy a csendőrök bán­talmazták őket ezért vallottak magukra nézve ter­helően. A törvényszék Papp Károlyt gyilkosság bűntettében mondotta ki bűnösnek és 15 esztendei fegyházra Ítélte, Papp István, mint bűnrészes, 10 évi fegyházat kapott, a felbujtó H. Papp Imrét életfogytig tartó fegyházra Ítélték. A szegedi tábla Hubay.tanácsa kedden reggel kezdte meg az ügy fellebbviteli tárgyalását Egész délelőtt iratokat ismertettek. A tárgyalást szerdán folytatják., 125 KÉRDÉS = 4 FILLÉR Az adóhivatal nem vállalkozik a mezőgazdasági statisztika kérdőiveinek kiállítására (A Délmagyarország munkatársától.) A földmű­velésügyi miniszter rendeletére statisztika készül a földbirtokokról. A miniszteri leirattal egyidejűleg a Statisztikai Hivataltól közel negyvenezer kérdő. Ivet küldtek Szegedre. Dr. Pálfy József polgár, mester dr. Csonka Miklós tanácsnokot bízta meg, hogy az összeírás munkáját vezesse. Négyfajta kérdőív szerepel az összeírás során: A B, BB és C jelzésű kérdőivek. Szeged területén a B kérdőivet fogják leginkább alkalmazni, 125 kérdésre kell felelni. Az összeírás lebonyolítására számlálóbiztosokat alkalmaz a város, előreláthatólag 160—180 összeiróra lesz szükség. A szellemi munkanélküliek körében nagy vára­kozással tekintenek az összeírás munkája elé, mert azt remélik, hogy ez néhányhetes munkaalkalmat biztosit számukra. A rendelet azonban csak egészen kis keresetet helyez kilátásba, a kérdőivek után fogják fizetni az összeirókat. Az A és a C kérdő­ívek után 1—1 fillért, a BB után 2 és a B kérdőív után 4 fillért kapnak az összeirók. Egy összeiróra 150 gazdaságot számítanak; ha ezt a munkát el. végzi az összeíró, akkor mindössze 12 pengőt ke. reshet. Szegeden 2800 pengő áll rendelkezésre az összeírás finanszírozására, ennek áz összegnek 70 százalékát a számlálóbiztosok kapják, S0 százalék pedig az összeíró bizottság elnökét illeti Dr. Csonka tanácsnok információja szerint Sze­ged területén 25.000 olyan gazdaság van. amelyet össze kell irni. A statisztikai lapok egyrészét ked­den a városházáról átküldték a városi adóhivatal, hoz, hogy a földbirtok!vekből a kérdőívek néhány rovatát töltsék ki. így rá kellene vezetni az adó. hivatalban a lapokra a tulajdonos nevét, a birtok CARLTO S 2a A L L Cü O HÍ • DUNAPART BUDAPEST Étterem — Kávéház Pol gári étt erem Telefon — Folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak! nagyságát megoszlását művelési ágak szerint és a beépített területet is fel kell tüntetni A városi adóhivatal tul van halmozva munká­val, most nagy izgalommal fogadták a statisztika elkészítésére vonatkozó utasítást Vitéz dr. Szabó Géza tanácsnok, az adóhivatal vezetője kijelen­tette, hogy az adóhivatal mostani személyzetével nem vállalkozhatik arra, hogy a közel 24.000 la. pot kiállítsa. — 153 alkalmazottja van a városi adóhivatal, nak — mondotta a tanácsnok —, közülük tizen betegek, 10—12 alkalmazott pedig alkalmatlan az itt folyó nehéz munkára, már régen megérettek vol­na a végelbánásra. Kilenc szakemberünket a közel­múltban elhelyeztek az adóhivatalból, nagyon érezzük a hiányukat. Késő estig dolgozunk állandó, an az adóhivatalban, a rendkívüli munka legalább tízszer annyi, mint a rendes- Most a mérlegek készülnek, közel háromszázezer főkönyvi tételt kell lezárnunk. Ilyen körülmények között a hivatal nem vállalkozik a statisztika elkésziaésére, legfel­jebb arra vállalkozik, hogy az erre a célra felvett szellemi szükségmunkásoknak utmutatást ad a kér­dőivek kitöltsésére., Divatos frakktníiek legolcsóbbanPOLÚW mTYFBEWNtL A papucsosmesfer és a cipányprlmás (A Délmagyarország munkatársától.) Gu­1 i c s k a Antal szegedi papuesosmester ellen az ügyészség szándékos emberölés büntette mi­att emelt vádat. A vádirat szerint Gulicska a mult év nyarán egy kalapáccsal fejbevágta Rácz Menyhért 20 éves cigányprímást,'aki sú­lyos sérüléseket szenvedett és sokáig ápolták utána. A tőrvényszék több tárgyalást tartott aa ügyben, kedden ismét főtárgyalás volt. Egyút­tal ismét kihallgatták a papuc.sosmestert, aki elmondotta, hogy önvédelemből cselekedett. Rácczal régóta haragos viszonyban volt és a kérdéses napon összeszólalkozott vele. Rácz az anyjáért szaladt, aki azután fiával együtt e| gumicsővel támadt reá. A ffu lefogta" a kez' az anya pedig ütlegelni készült őt. Nehezen kiszabadult a fenyegető helyzetből, felkapott egy kődarabot és azzal, Önvédelemből csapko­dott maga körül. Eközben érte a kő Rác« fejét. Nem volt szándékában a cigánvlegényt meg­ölni és nem is volt kalapács a kezében, csak e«?v kődarab, melyet akkor kapott fel a föld­ről. A bíróság több tanút hsllKalott kl. akik Iga­zolták telies egészében Gulicska védekezését A hiró«ág végül Is a pnnncaosmestert felmen­tette az ellene emelt vád alól, mert beigazol­nak látta, hogy jogos védelembő! ütötte meg Rácz Menyhértet.

Next

/
Thumbnails
Contents