Délmagyarország, 1935. február (11. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-15 / 38. szám

1935 február 15. O * I M A r, y \ V O ««MCÍ ron———— •»• »A viládüolitika nagy ütközőpontjai« Dr. lonelli Sándor előadása az egyetemen A« Egyetembarátok Egyesületének szabadegye­temi előadásai során csütörtök délután dr. Tonelli Sándor, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára „A világpolitika nagy ütközőpontjai" cimmel tar­tott érdekes előadást. Dr. Ereky István egyetemi tanár bevezetője után dr. Tonelli mondotta el elő­adását Bevezetőben megállapította, hogy a világ­történelmet nagy és expanzív nemzetek csinálták. A történelem folyamán — mondotta — a gazdasá­gi és geopolitikai érdekek nagyon sok esetben keresztezték egymást és igy keletkeztek azok az ütközőpontok és súrlódási felületek, amelyek év­századodon keresztül számtalan háborinak váltak kiinduló pontjává. Ilyen ütközőpont volt Róma és Karthágó között S.icilia, melynek birtokáért ví­vott harc a pun világbirodalom bukásához veze­tett. Egy évezreden keresztül Lotharingia volt a Német- és Franciaország állandó vetélykedésének tárgya. Oroszország földrajzi alakulatánál fogva olyan, mint egy óriási, de keskeny szájú palack. Évszázadokon át az orosz hatalom utat keresett egy olyan tengeri kikötőhöz, amely egész éven át jégmentes, innét a harcok a Balti tengerért a Dardanellákért és Koreáért. Minél inkább egyesi­tette a technika az egész világot annál inkább szaporodtak ezek az ütközőpontok és problémák, melyek a világpolitika legnehezebb kérdéseit al­kotják. — Minden békeszerződés formailag valamely ütközőpontnak megszüntetésére törekedett de nagyon sok esetben ez nem sikerült. 1S66 eldön­tötte Ausztria és Poroszország évszázados harcát a német hegemóniáért. 1871 látszólag megoldotta az elzász-lotharingiai kérdést, de ugyanakkor el­hintette a világháború magvait. 1855 és 1878 visz­szaszorította Oroszországot a Dardanelláktól, 1905 pedig a koreai partoktól. 1898 és a Panama-csa­torna megépítése úrrá tette az Egyesült Államokat az amerikai kontinens és a Csendes óceán nagy­része fölött, de meg nem oldhatónak látszó ellen­tétbe hozta Japánnal. — Soha olyan nagymértékben — folytatta elő­adását Tonelli Sándor — neim volt meg a világ ögszes kérdéseinek rendezésére a lehetőség, mint a világháború után és soha az emberiség nem csalódott jobban sorsának intézőiben, mint a pá­risi külvárosi békék megkötése alkalmával. A jó­hiszemű, de lassú gondolkodású Wilsonnak fölébe kerekedtek mozgékonyabb, eszesebb és gyülölkö­dőbb társai és ugv rendezték a világ dolgait, mint­ha nem az ellentétek megszüntetésére törekedtek volna, hanem az lett volna a céljuk, hogy az amúgy is nagyszámú súrlódási felületeket meg­hagyják, sőt azokat még ujakkal is szaporítsák. -- A jelenlegi ütközőpontok igy két főcsoportba oszthatók — állapította meg Tonelli. Az első cso­portba tartoznak a tisztán politikai jev..jüek. aire­lyek a békeszerződésekből folynak s amelyek az áll.mokat a legyőzöttek és haszonélvező győzők csoportjába osztják. Ide tartozik Németország megnyirbálása, a monarchia szétrombolása és gazdaságilag életképtelen csonka államok alkotása Európa derekán, melyek játékszerei az éhes nagy­hatalmaknak. Ide tartozik a német gyarmatok elrablása, amely Németországot arra kényszeríti, hogy Európában legyen a nyugtalanság forrása. A problémák második csoportjába a tic-'ín peo­politikii twncszetü kérdések tartoznak azok az ütközőpontok és súrlódási felületek, amelyek meg­voltak a világháború nélkül is s amelyek az im­periális jellegű hatalmak földrajzi elhelyezkedésé­ből folynak. — Sorra véve, első ezeknek a problémáknak a sorában az angol világbirodalom kérdése, amely abban csúcsosodik ki, hogy miként tudja Anglia megtartani a hatalmának alapját szolgáltató gyar­matokat, elsősorban Indiát. A másik nagy kérdés az Egyesült Államok problémája, amely a Csen­des óceán birtokáért került szemben a távol kelet hirtelen megnevekedett nagyhatalmával, Japánnal. Japánt népességének óriási szaporasága akarva, nem akarva expanzióra kényszerili és ez öcr'eüt­közésbe hozza őt Amerikán kivül Angliával, a többi európai koloniális hatalmakkal és Oroszor­f Iggal. Oroszország is állandó nyugtalanító elme a világpolitikának, ugv szociális átalakulásánál, mint földrajzi helyzeténél fogva, amely ma is éppen ugy kényfreriti a melegebb területek felé. mint a cári uralom idejében. Vésezetül szerepel a nyugtalanító kérdések sorában általánosságban a szinec faiok emancipálódása. amely a fehér em­bert detron.zációval fenyegeti. — Ezekkel a jelenségekkel szemben, amelyek el­,döntési* várnak a külpolitikailag kevéssé Iskolá­zott magyar közvéleménynek is meg kell tanulni a világpolitikai méretekben való gondolkodást. A közvetlen érdekek a magyarságot ehhez a földhöz fűzik ugyan, amelyen évezredes történelme során históriai missziót teljesített, viszont azonban a magyar sors is jobban, mint valaha, belekapcso­lódik a világpolitika menetébe és ettől nem füg­getleníthetjük magunkat. A politika mai rendsze­rei, a népszövetséggel egyetemben elavultak és semmiképen sincsenek arányban a technika által nyújtott kimeríthetetlen lehetőségekkel. Ezek pa­rancsolóan írják elő a nagyobb gazdasági és po­litikai egységek felé való haladást s ez lesz a jövő fejlődésnek az ütközőpontok kiküszöbölésének az utja Azzal fejezte be dr. Tonelli nagyhatású előadását, hogy uj rendeződésnek kell elkövet­kezni az egész vonalon s ebben az elrendező­désben kell nekünk is jövőnk fejlődésének előfek tételeit megtalálnunk. A közel másfélórás előadást nagy közönség hall­gatta végig, amely hosszasan és melegen tapsolta Tonelli főtitkárt. Az előadásért az Egyetembarátok nevében dr. Ereky professzor mondott köszöne­tet, kifejezve azt, hogy dr. Tonelli Sándor értékea útbaigazítással szolgált a világpolitika nagy prob­lémáinak megértéséhez. Hauptmannt halálraitélték Flemington, február 14. Bruno Haupt­mannt, a Lindbergh-bébi meggyilkolásáért halálra itéltte az esküdtszék. Az esküdtek ötször szavaztak, míg verdikt­jüket meghozták, amely egyhangúlag bűnös­nek találta Hauptmamit. Amikor a bíró az esküdtszék ítéletét kihir­dette, Hauptmann megtántorodott, majd őrei kíséretében elhagyta a termet. Az ítéletet már­cius 18-án villamosszékben kell végrehajtani, ha nem fellebbezik meg. Az itélet kihirdetése után Hauptmann védő­je bejelentette, hogy fellebbezéssel él. Mivel a fellebbviteli tárgyalásra május előtt nem ke­rül sor, az ítéletet most nem lehet végrehajtani. A lemezjátékos és a detektívek (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi rendőrség a mult hét szombatján a Mars­téren lemezjáték közben elfogta K o r é n y i Ferenc ismert lemezjátékost. Korényit csütör­tökön vonta felelősségre többrendbeli csalás és közveszélyes munkakerülés cimén dr. A p c z y Ernő törvényszéki biró A vádlott lemezes az­zal védekezett, hogy a detektívek tévedésből fogták el, mert most nem ő játszott, hanem egy másik fiatalember. A detektívek az illetőt el is fogták, de amikor látták, hogy ő is szabad, azt elengedték és utánam vetették magukat. A kihallgatott detektívek megcáfolták véde­kezését. Elmondották, hogy meglepetésszerűen mentek ki a Mars-térre szombat délben. Ko­rényi barátjai jeladására felugrott és futásnak eredt, egyenesen a karjukba szaladt. A bíróság tanúképpen kihallgatott még Ká* rom gyereket, akik végignézték a „pirosozó" játékot és most felismerték Korényiben azt, aki ott elnyerte az emberek pénzét. Egy asszonytól 3, egy tanyaitól 2 pengőt és egy városi ember-i tői 9 pengőt nyert el. Korényi egy cukrosládán dobálta a lemezeket, amikor pedig barátai el-t kiáltották, hogy „tré," futásnak eredt de edi menekülni nem tudott A bíróság nem hozott Ítéletet, elrendelte azoknak a kinyomozását, akik Korényivel szemben pénzüket elvesztették. A munkakerü-. lésére vonatkozólag is bizonyítékokat szerez be a biróság. \ Három halálos ítéletet kért az ügyész a Szabadság-téri gengszterek perében „IJyen bűnösök még sohasem állottak magyar bíróság elöli" Budapest, február 14. A Szabadság-téri geng­szterek bünperének csütörtöki tárgyalásán a bíróság ismertette azt a levelet, amelyet G s i a Lajos református fogházlelkész terjesztett be Tari és Radovich lelkiállapotáról. Sze­rinte R'adovich szomorú gyermekkorát és azt. hogy Szepesi és Tari befolyása alatt lett bűnö­ző, eredetileg szorgalmas fiatalember volt. A fogházlelkész hosszasan fejtegeti levelében a bűnöző lelkiállapotát. Tarit ugv jellemzi i lelkész, mint egv félművelt, beképzelt és önző embert. Szepesiről nem tudott képet alkotni —. írja a lelkész —. mert erkölcsileg teljesen ösz­szeomlott és halálfélelmei vannak. Az elnök ezután T a r i n a k a cellában irt onvTomását ismertette. Az önvallomásban Tari bölcselkedő hangon írja meg az egyes bűncselekmények lefolyását és azt, hogv miért lépett f>rre az utra. Xebeztel társaira, akik nem tartónál? be a bindí'ahecsiiletet s elárulták őt. Önvallomását azzal feiezi be, hogv bocsánatot kért édesanyjától, amiért bánatot okozott neki. — Sokkal bátrabb vagyok, mint valamikor voltain — írja Tari — és félelem nélkül várom a halált. Ezután Németh Öd5n egvelemi tanár elő­adta orvosi szakvől°mínvét. Szerinte mind a bárom bandita ét Iméjü. A vádbeli cselek­mény indító oka: a haszonvágy, a pénzszerzési vágy, a könnyelmű, léha életmódra való haj* lam. Szünet után Grottó ügyész elmondotta vádbeszédét. Az ügyész idézte a három halá'->s áldozatnak, Jó járt Gézának, Róth Imrének és B e n y á k Józsefnek emlékét, majd a geng­szterek gonoszságát hangoztatta és azt mon­dotta, nincs annyi bátorságuk, hogy az ügy­nek súlyos következményét levonják. Ilyen bűnözők még sohasem állottak a magyar bíró­ság előtt — mondotta. A három bandita négy éven keresztül közveszélyt jelentett a társada­lomba. A gengszterek előre megfontolt szán­dékkal öltek. Nem talál semmi enyhítő körül­ményt a bűnösök javára. A vádbeszéd elhangzása után a védőbeszé­dekre került a sor. Vitéz Varga Béla, Tari védője, azt igvekezett bizonyítani, hogy vé­dence nem előre megfontolt szándékkal ölt és Szepesi befolvá«a alatt állott. Dr. Vajda Bé­la. Szepesi védője azt hangoztatta, nem lehet különbséget tenni a vádlottak kőzött a rom­lottsági és elvetemültség tekintetében. Nem őket akarja védeni, hanem az emberi életet Radovich védője dr. Kádár Miklós azt fej­tegette, hogv védence nem előre megfontol' szándékkal követte el tettét. Életfogytiglani fegyház kiszabását kérte, hogy Radovich bű­nelért vezekelhessen­ítélet valószinülefi pénteken lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents